Szijjártó Péter, a miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára az Ásotthalom–Királyhalom közúti határátkelőhely megnyitása alkalmából rendezett ünnepségen bejelentette, országos programot indít a magyar kormány a határt keresztező közútfejlesztések érdekében. Magyarország 19 megyéjéből 14 határ menti megye, és a 15 kilométer széles határövezetben összesen 2 millió ember él. Erről beszélgettünk, no meg a győri sportsikerekről.

–– Mit jelent konkrétan ez a nagyszabású határátkelő-fejlesztési program, és mennyi pénz áll rendelkezésre a megvalósításához?

–– Magyarország és Szerbia között jelenleg 6 határszakaszon lehet közúton átlépni a határt. Ez jóval kevesebb a nyugat-európai átlagnál. A következő esztendők nagy határátkelő-fejlesztési programjából természetesen a magyar–szerb határszakasz sem fog kimaradni. Az elkövetkező esztendőben két átkelőhelyet nyitunk meg ezen a szakaszon, Bácsszentgyörgy és Rastina között, valamint felújítjuk a régi röszkeit. Fontos, hogy minél több határátkelőhelyet építsünk. A schengeni határok esetében jóval könnyebb határátkelőhelyett létesíteni, csak egy utat kell építeni, az EU külső határain azonban komoly infrastrukturális beruházásra van szükség. Amit itt látunk, 600 millió forintba került. Az említett programra az elkövetkező esztendőkben összesen 120 milliárd forintot szeretnénk elkölteni.

–– A határnyitás mindkét ország vállalkozói, cégei számára is nagy esélyt jelent. Mi lesz a nyitás konkrét hozadéka?

–– Amikor egy ilyen határátkelőhelyet megnyitunk, akkor versenyképesebbé tesszük az adott régióban működő vállalatokat, hiszen nyilvánvaló, hogy új piacokat teszünk elérhetővé a számukra. Új munkahelyeket fognak teremteni, a lefojtott határmentiség állapotából pedig át tudnak majd térni egy regionális gondolkodásmódra, ezért mi ezt kiemelten fontos gazdaságfejlesztési projektnek tekintjük.

–– Az elkövetkező időszakban várhatóan aláírják a magyar és szerb vegyes határőrség járőrözésének megszervezéséről szóló jegyzőkönyvet.

–– Igen, forrásokat kell ehhez biztosítanunk, és a megfelelő együttműködést kialakítanunk a szerb kollégákkal. Abban állapodtunk meg, hogy a teljes határ-ellenőrzési infrastruktúrát magyar oldalon építjük fel, és ezt alapvetően a mi költségünkre fogjuk létrehozni. EU-s tagországként ennyi a részünkről kell, és elfogadható. Azt szeretnénk, ha még több ilyen fejlesztés érdekében tudnánk összefogni a szerbekkel. Hamarosan várhatóan aláírásra kerül a magyar rendőrséggel közös járőrözésekről szóló megállapodás is.

–– A keleti nyitás stratégiájába a Belgrád–Budapest vasútvonal fejlesztése is beletartozik?

–– A szerb–magyar gazdasági vegyes bizottság keretében állapodtunk meg arról, hogy a Budapest és Belgrád közötti vasútvonalat, amely mintegy 350 kilométer hosszúságú, jelentősen modernizálnunk kell, hiszen jelenleg 7-8 órát is eltart az út a két főváros között, ami nyilván tarthatatlan a mai korban. Ezt az időt bőven 3 óra alá kell szorítanunk. Abban állapodtunk meg, hogy elkezdjük az előkészítő munkálatokat egy 160 kilométer/órás haladási sebességet lehetővé tevő, modern, kétvágányú, villamosított vasúti pálya megépítése érdekében. A két nemzeti vasúttársaság aláírta az ehhez szükséges együttműködési megállapodást, és természetesen tárgyalni fogunk arról, hogy a kínai miniszterelnök által bejelentett és a közép-európai fejlesztéseket szolgáló 10 milliárd dolláros fejlesztési alapot milyen módon tudjuk ehhez a projekthez igénybe venni.

–– Végezetül megenged egy sporttal kapcsolatos kérdést is?

–– Természetesen.

–– Az utóbbi időszakban Győr sportsikereitől hangos a magyar és a nemzetközi sajtó. Bajnokok Ligáját nyert a női kézilabdacsapat, bajnoki címet a futballcsapat, s rendkívül eredményes a női kosárlabda és a futsal is. Szegeden hosszú évek óta arról beszél a szakma, hogy azért nem tud kiemelkedni egy igazán sikeres együttes sem, mert túl sokfelé kell elosztani a tortát, nincsenek meghatározva a prioritások. Mi a győri modell titka? Hogyan lehet egyszerre ennyi vasat a tűzben tartani? Egyszerűen csak nagyobb a torta, vagy van más magyarázat is?

–– Azt tudom mondani, hogy miért csinálja Győr jól. Azt nem tudom, Szegeden mi zajlik. Az biztos, hogy a győri futballcsapat tulajdonosa olyan ember, aki kapacitást, erőt, fáradságot és mindenekelőtt pénz nem kímélt az elmúlt esztendőkben azért, hogy egy meglehetősen rossz állapotban lévő csapatból egy bajnokcsapatot hozzon létre. Győri labdarúgócsapat harminc éve volt legutóbb bajnok, akkor még Rába ETO néven. Azt gondolom, hogy a befektetett energia, a játék iránti alázat és tisztelet meghozta az eredményét. A kézilabdásoknál már régen ért ez a siker. A kézilabdáért sokat tenni kész ember, Vanyus Attila irányította nagyon hosszú ideig a kézilabdaklubot. Ez a mostani siker az ő munkájának a gyümölcse. Az látszik, hogy biztos anyagi alapra építkező csapat van Győrött a kézilabdában is. Azt is láthatjuk világszerte, hogy a mégoly biztos alapokon működő, mégoly gazdag klubok esetében is előfordul, hogy kudarcot kudarcra halmoznak, mert hiányzik valami emberi, lelki tényező. Ez most Győrben megvolt.

Turi Tibor