A szerbiai nyugdíjrendszer megreformálása szükséges, de az a nagy kérdés, utánozhatunk-e egyáltalán bármilyen európai vagy világszabványt ezen a területen.

A nyugdíjasok és a dolgozók száma nálunk majdnem kiegyenlített, valamit tenni kell, de mit?

A Szerbiai Fiskális Tanács képviselői korábban rámutattak arra, hogy a kormánynak, amennyiben spórolni szeretne a nyugdíjrendszeren, meg kell emelnie a nyugdíjkorhatárt, szankciókat kell bevezetnie a korai nyugdíjazásra, és jutalmaznia kell azokat, akik régóta dolgoznak, mert ezek a tendenciák a világban is.

Egyes európai országok javaslata, hogy a nyugdíjkorhatár 70 vagy 72 év legyen, esélytelen, hogy Szerbiában megvalósuljon. Nem azért, mert mi ezt nem akarnánk, hanem, mert átlagban nem élünk eddig. Mindent összevetve, ha ezt elfogadják, akkor az átlagos szerbiai férfi nem lesz már életben, mire nyugdíjba mehetne, mert az erősebbik nem átlagéletkora 71 év. Minek neki akkor a nyugdíj és a nyugdíjjárulék?

Nem titok, hogy európai és amerikai szakemberek drámai helyzetet jósolnak, ami Szerbiát sem kerüli el. A nyugdíjkorhatár 70 és 75 év között mozog. Jelenleg Szerbiában a nők 60, a férfiak pedig 65 évesen mehetnek nyugdíjba, ami a legalacsonyabb Európában. Az elmúlt néhány hónapban azt fontolgatják, hogy a férfiak esetében 67-re, a nők esetében pedig 65 évre kell megemelni a korhatárt Szerbiában.

Másfelől az ENSZ adatai alapján az átlagéletkor Szerbiában 74 év, vagyis a férfiak átlagosan 71,7 évig, a nők pedig 76,3 évig élnek. Egyszerű számítással megállapíthatjuk, hogy az erősebb nem mindössze hét évig élvezheti a nyugdíjat. Ha a határt megemelik, az átlagos szerbiai férfi nyugdíjjárulékának fizetése abszurddá válna, mert a 35 illetve 40 munkaév után csak négy vagy öt nyáron át kapna nyugdíjat. Az ENSZ legújabb, a nyugat-balkániak átlagéletkorára vonatkozó felmérése szerint a régióban az albánok élnek a legtovább, míg a szerbek a legrövidebb ideig. Albániában az átlagéletkor 76,4 év. Ebben az országban a férfiak átlagosan 73,4 évig, míg a nők 79,7 évig élnek. Az albánok után a horvátok élnek legtovább, átlagosan 75,7 évig, 72,3 évig a férfiak, 79,2 évig a nők. Európában a várt életkor jóval magasabb az ittenitől. Svájcban 82 év, Olaszországban 81,7, Franciaországban 81,4, Svédországban pedig 81. Világos, hogy a svájciaknak vagy a franciáknak miért kell 70 éves korukig dolgozniuk, de mi lesz velünk?

„A nyugdíjkorhatáron jelenleg nem szükséges változtatni, mert nincs rá ok, a szankciók bevezetése viszont azok ellen, akik nem a megfelelő évvel mennek nyugdíjba, új szociális problémákat vethet fel” – mondta el Dragi Vidojević, a munka-, foglalkoztatásügyi és szociálpolitikai minisztérium államtitkára.

Emlékeztetett arra, hogy Szerbiában a nyugdíjkorhatár öt évvel nőtt az elmúlt évtizedben, míg az ilyen fokú emelkedés az olyan országokban, mint Anglia és Németország csak két-három évtized alatt valósul meg. Vidojević kijelentette, az európai országok modelljeinek „puszta utánzása” nálunk nem alkalmazható, mindenekelőtt az eltérő demográfiai struktúra miatt.

„Szerbiában az átlagéletkor 74 év, és ha megemelik a nyugdíjkorhatárt, felmerül a nyugdíjrendszer alapvető létezésének kérdése is” – mondta el Vidojević.

Szerbiában valamivel több mint 1,7 millió nyugdíjas van, ebből 55 százalék kap öregségi nyugdíjat, 23,1 százalék családit, 21,9 százalék pedig rokkantsági nyugdíjból él. A teljes munkaévet ledolgozó nyugdíjasok aránya az öregségi nyugdíjasokéhoz viszonyítva 46,5 százalék. (Dnevnik)