Sokszor nem is vagyunk tisztában azzal, hány órát dolgozunk azokért a több száz dináros díjakért, amelyeket a bankautomata használatára, a bankszámlánk fenntartására vagy a hitelkártya havi költségeire kiadunk.

Ha tisztában lennénk ennek az összegnek a nagyságával, biztosan ésszerűbben szánnánk pénzt a szolgáltatásokért fizetendő banki költségekre.
Mindennek a matematikája egészen egyszerű.

Ha alapul vesszük, hogy a márciusban kifizetett átlagbér – adók és járulékok nélkül – 41 689 dinár volt, egy hónap pedig átlag 22 munkanapból áll, s naponta 8 óra a munkaidő, akkor egy átlagos hónapban 176 órát tölt egy ember a munkahelyén, s egy munkával eltöltött óra értéke 236,9 dinár. Ez valamivel kisebb összeg annál, amit a hiteliroda jelentésére kell szánnunk.

Amit mindenkinek ki kell fizetnie, az a folyószámla havi fenntartásának költsége. Ez az összeg, attól függően, hogy egyszerű számláról van-e szó, vagy pedig egy drágább csomagról, 100 és 600 dinár között alakul. Ez azt jelenti, hogy 25 percet, de akár 2 órát és 32 percet is le kell dolgozni csak a bankszámla fenntartásáért. A bankkártya havi díja, a fajtától függően, 200 és 500 dinár között alakul, így egyeseknek több mint két órát kell dolgozniuk érte.

Más egyéb szolgáltatásokért további számos díjat számolnak fel, ilyen például a folyószámla-tartozásról szóló kimutatás is, amiért újabb két órát kell dolgozni. És a költségek csak növekednek, ha egy-egy szolgáltatást többször is igénybe veszünk egy hónap alatt.

Bizonyos díjak a felvett hitel összegétől függenek, s annak akár több százalékát is képezhetik.

Szerbiában, de Európában sem létezik egy egységes nyilvántartás a banki szolgáltatásokról, így a díjakról sem. Ez hamarosan megváltozhat, az európai fogyasztóvédelmi biztos ugyanis kezdeményezte az Európai Parlamentben, hogy az EU-ban működő bankok egyszerűsítsék felhasználóik számára a bankközi számlaátvitelt, ugyanakkor biztosítsanak számukra tisztább betekintést a banki díjak rendszerébe.

„Ha valaki nyit egy számlát, a bank köteles lesz számára kézbesíteni egy dokumentumot, amelyben feltüntetik a 20 leggyakrabban használt fizetős banki szolgáltatás díját. Minden ország köteles lesz internetes oldalon közzétenni az egyes bankok díjszabási listáját” – magyarázta Tonio Borg európai egészségügyi és fogyasztóvédelmi biztos.

Szerbiában egyedül úgy lehet értesülni a banki díjszabásokról, ha meglátogatjuk bankunkat vagy annak internetes oldalát. Azóta, hogy meghozták a pénzügyi szolgáltatások felhasználóinak védelméről szóló törvényt, a bankok kötelesek a polgárok számára hozzáférést biztosítani a díjszabási listához, és be is kell mutatniuk a szolgáltatás reprezentatív példáját, amelyből világosan kitűnik az összes kapcsolódó költség. (Blic)