Annál a riasztó statisztikánál, miszerint a szerbiai egyetemisták 75 százaléka el szeretné hagyni az országot, csak az az adat drámaibb, hogy ugyanennyi szülő látja gyermeke jobb jövőjét valamelyik másik országban. Az édesanyáknak csupán a 29 százaléka, az apáknak pedig 23 százaléka szeretné, ha gyermeke Szerbiában maradna.

Növekszik azoknak a felnőtteknek a száma is, akik legszívesebben összepakolnának és elmennének. A férfiaknak több mint a fele tenne így, de a nőknek is a 42 százaléka. A fiatalabb generációk körében a lányok 57 százaléka és a fiúk 66 százaléka elhagyná az országot.

Az adatok Marina Blagojević Hagsonnak, a Kriminológiai és Szociológiai Kutatóintézet munkatársának a Születési barométer című kutatása eredményeként kerültek a nyilvánosság elé.

A válság és a félig üres zsebek miatt nem csökken a kivándorolni vágyók száma. Szerbiát az utóbbi két évtizedben mintegy félmillió ember hagyta el, közülük legalább 50 000 magasan képzett szakember. Amerikának, Kanadának, Angliának és Németországnak nagyjából 6000 doktori címmel rendelkező szakembert ajándékozott Szerbia.

Vladimir Grečić, a nemzetközi politikáért és gazdaságért felelős intézet munkatársa szerint a kivándorolt emberek iskoláztatására mintegy 12 millió eurót költött az állam. Egy doktori címmel rendelkező tudós képzésének teljes költsége 250 000 euró körül alakul. (Novosti)