A betörő meggyilkolásának esete, amikor is Saško Bogoski a saját lakásában leszúrta Vladimir Manićot, aki betört hozzá, nagy vitát váltott ki a közvéleményben.

A B92 utánajárt, lehet-e bizonyítani, hogy a gyilkosság önvédelemből történt, és mit vesznek figyelembe hasonló esetekben.

Hol vannak a jogos önvédelem határai? Mennyire vékony határ választja el a jogos önvédelemből elkövetett gyilkosságot a „rendes" gyilkosságtól?

Saško Bogoski esete felvetette ezt a kérdést. Még tart a vizsgálat annak megállapítására, van-e alapja a vádemelésnek, de már több mint 25 ezer ember írta alá azt az internetes petíciót, mellyel Bogoski szabadlábra helyezését kérik.

A kezdeményezők egyike, Samuil Petrovski elmondta, a kezdeményezés Újvidékről indult olyan emberektől, akik ismerik a Bogoski családot. Hozzátette, a cél „pozitív nyomásgyakorlás” annek érdekében, hogy Bogoskit szabadlábra helyezzék, de az is, hogy a büntetőtörvénykönyvet megváltoztassák.

Az ember élethez való joga sérthetetlen – mondták az emberjogi ügyvédek bizottságában, a JUKOM-ban. Ugyanakkor az embernek joga van megvédeni a saját életét is.

„Az évek során a jogelméletből és a joggyakorlatból kiindulva megszabtak bizonyos iránymutatókat, melyek útbaigazítanák a bíróságokat, mit mérlegeljenek az eljárás során ilyen esetekben. Mindenképpen szem előtt kell tartani a megtámadott személy pszichikai állapotát, mert nem várható el tőle, hogy ilyen esetben higgadtan mérlegeljen” – mondta el Kristina Todorović, a JUKOM munkatársa.

És míg az elmélet világosan kimondja, mi tekinthető jogos önvédelemből elkövetett gyilkosságnak, a joggyakorlat azt mutatja, hogy az értelmezés különböző lehet.

„A legnagyobb hiba, amit az emberek a gyakorlatban elkövetnek, amikor arról döntenek, létezik-e önvédelem vagy sem, és összehasonlítják a támadás következményét az önvédelem következményével. Ez a két dolog összehasonlíthatatlan, és egyáltalán nem is kell összehasonlítani őket. Amit össze kell vetni, az a támadás lehetséges következménye és az önvédelem következménye. Ha tehát fennáll a lehetősége annak, hogy valakinek elveszik az életét, akkor ennek a valakinek joga van az önvédelemre” – mondta Veljko Delibašić ügyvéd.

A dilemmák egyike, hogy milyen fajta fegyvert használnak a támadás és milyent a védekezés során. Az elmélet kimondja, hogy annak, aki védekezik, ugyanolyan fegyvert kell használnia, mint támadójának, a gyakorlat viszont azt mutatja, hogy ez gyakran lehetetlen.

A sors csúf iróniája, hogy Saško Bogoski ismert filantróp, aki évek óta a marginalizált csoportok jogaiért küzd. Az etnikai értékeket népszerűsítő civil szervezet elnöke, a boszniai háború idején a Bibliaiskolában dolgozott, segítette a fogyatékkel élőket és az otthonukat kényszerből elhagyókat. Annak a csoportnak is tagja, amelyik Nik Vujičićot Belgrádba hozta. Egyetlen bűncselekmény vagy szabálysértés nem fűződik a nevéhez. (B92)