A járulékok mértékének növekedése révén a nyugdíjalap az év végéig 15 milliárd dináros többletbevételhez jut, s így ugyanennyit spórol az állami költségvetés. A 2014. évi emelések elmaradása az állami kassza hiányának a felét tudná fedezni. Minden egyes befagyasztás nyomán felmerül azonban a kérdés, hogy a gazdasági folyamatokat megszorításokkal vagy kiadásokkal lehet-e jobban ösztönözni.

Az adótörvények megváltoztatásával legtöbbet a nyugdíjalap nyer, hiszen a járulékok növelése révén 15 milliárd dináros többletbevételhez jut. Mivel így ennyivel csökkenhet az alap állami támogatása, a költségvetés is spórolni tud az intézkedés révén.

Nincs olyan nyugdíj- és bérbefagyasztás, amely nagyobb megtakarításokat eredményezne ebben az évben. Ha valóban sor kerülne rájuk, októbert követően csak havi 350 millió dináros megtakarításokkal számolhatna a költségvetés. A kérdés csak az, mit fog még tenni a kormány annak érdekében, hogy sikerüljön megtakarítani a már bejelentett további 30 milliárd dinárnyi összeget.

Ha elmaradnának a 2014. évi emelések, a költségvetési hiány felét sikerülhetne fedezni – állítják a szakértők. Viszont minden egyes befagyasztás kapcsán felmerül a kérdés, hogy vajon megtakarításokkal vagy kiadásokkal serkenthetőek-e jobban a gazdasági folyamatok.

Ismail Musabegović közgazdász ellenzi a megszorító intézkedéseket, mivel nincs is miből spórolni.

„Azt hiszem, egy harmadik modell nyújthat csak megoldást, amely kombinálja az egyes megszorító intézkedéseket azokban az állami szektorokban, ahol ez lehetséges” – mondta Musabegović.

A Fiskális Tanács illetékesei számára sincs dilemma, tudják, hol kell spórolni, még ha a foglalkoztatottak számának csökkentése árán is, annak ellenére, hogy a kormány egyik prioritása a munkahelyek megőrzése.

„Elsősorban a Galenika, a JAT, a Železara és GSP közvállalatokról van szó. Most hirtelen oda jutottunk, hogy ezeknek a vállalatoknak az adósságait kell törlesztenünk, tegnap és tegnapelőtt pedig garanciákat adtunk nekik. Ebből elég volt” – hangsúlyozta Pavle Petrović, a Fiskális Tanács elnöke.

Željko Sertić, a Szerbiai Gazdasági Kamara elnöke azt mondja, az állami szektorban nemcsak a fizetésekkel, de az üzletvitellel kapcsolatos kérdésekkel is szembesülni kell. Szerinte a jó üzleti értékeket át kell vinni az állami szféra üzleti szektorába.

Miközben a magánszektorban arra panaszkodnak, hogy fizetéseik egyharmadával kisebbek az állami szféra béreinél, a pénzügyminiszter 10 százalékos fizetéscsökkentést javasolt, de csak a közigazgatási dolgozók esetében. Mivel így az érintettek száma mindössze 70 000, ez a megtakarítás is jelentéktelen mértékű.

A közgazdászok arra figyelmeztetnek, hogy ilyen intézkedéseknek kellene alávetni egyes állami vállalatokat is. Ismail Musabegović leszögezte, a veszteséggel működő és államilag támogatott vállalatoknak alkalmazkodniuk kell a fennálló helyzethez.

Több mint egymillió nyugdíjas kap 23 000 dinárnál kevesebbet, holott ennyi az átlagnyugdíj összege. Hogy nem csökken a nyugdíjakra fordított kiadásoknak a GDP-ben való részesedése, mint állítják, nem az emelés eredménye.

Đura Perić, a Szerbiai Nyugdíjasok Szövetségének tagja úgy véli, a problémát az okozza, hogy nem növekszik a bruttó hazai bevétel, s emiatt örülhetnek a nyugdíjasok, ha megvalósul az idei évre bejelentett kétszázalékos emelés.

A szerb gazdaság és az államháztartás problémáinak hosszú távú megoldását elősegítő intézkedésekről a héten tárgyal majd a három kulcsszereplő: Mlađan Dinkić pénzügyminiszter, Ivica Dačić kormányfő és Aleksandar Vučić első miniszterelnök-helyettes. Vučić ugyan nem tért ki arra, hogy befagyasztásra kerülnek-e a nyugdíjak és az állami szektorban dolgozók bérei, de kijelentése szerint minden jó intézkedést támogatni fog, még abban az esetben is, ha azok népszerűtlenek.

„Elfogadjuk azokat az intézkedéseket, amelyek jó hatással vannak a társadalomra és országunkra, bármennyire nehezek is lesznek, mert attól, hogy mi valakinek tetszeni fogunk, és 40-50 százalékos támogatottságunk lesz, az emberek még rosszabbul élnek majd, mi pedig semmit sem nyerünk” – mondta Vučić.

A Szerb Haladó Párt (SNS) illetékesei azt állítják, könnyedén feladnának a polgárok támogatásából 20 százalékot azért, hogy 10-15 százalékkal több ember jusson munkahelyhez. (RTS)