Az adó és az egészség- és nyugdíjbiztosítási járulék befizetési kötelezettségének elévülésével az állam megvédi azokat a munkaadókat, akik megszegték a törvényt – véli Saša Janković köztársasági ombudsman. A szerbiai parlament május 29-én fogadta el az adótörvénynek azt a hat módosítási javaslatát, amelyeknek – a kormány megindoklása szerint – hozzá kellene járulniuk a nyugdíj-biztosítási alap stabilabb pénzellátásához, s amely voltaképpen a szerbiai adórendszer reformjának is része.

„Hátba döfése ez a dolgozóknak és arculcsapása a lelkiismeretes munkaadóknak” – nyilatkozta Janković a Politika vasárnapi számában közölt interjúban ennek kapcsán.

Arra a kérdésre, miért elnézőek a szerbiai munkaadók iránt, az ombudsman azt mondta, Szerbiában nagy problémát jelent az, hogy egyes munkaadók évtizedekre visszamenően törvényt szegnek, nem fizetik be a kötelező járulékokat, az illetékes állami szervek pedig egyesek esetében ezt tolerálják.

„Rendszeresen befizetett járulékok nélkül a dolgozók nem mehetnek el nyugdíjba, de a betegkönyvüket sem hitelesíttethetik. Ez nagyon igazságtalan, hiszen annak, hogy egyes munkaadók megszegik a törvényeket, az állam pedig ezt elnézi nekik, a dolgozók isszák meg a levét” – emelte ki Janković.

Szavai szerint azok a polgárok, akiknek munkaadója nem fizette rendszeresen a járulékokat, s ennek több mint tíz éve, már nem is perelhetik a munkaadót az ügy elévülése miatt, a nyugdíjalapnál pedig nem valósíthatják meg a nyugdíjra való jogukat, mert a szolgálati éveikre nincs kifizetve a járulék.

Arra a kérdésre, van-e hasonló gyakorlat Európa bármely országában, az ombudsman azzal válaszolt, hogy tudomása szerint nincs. „Bizonyos európai országokban a polgárok maguk döntik el, melyik nyugdíjalapba fizesse be munkáltatójuk a járulékot, vagy pedig bruttó fizetést kapnak, és maguk döntik el, hová és mennyit fizetnek. Nálunk és még néhány országban ez másként van – van egy kötelező nyugdíj-biztosítási alap, amelyet az állam alapított, és a munkaadónak törvényes kötelezettsége rendszeresen befizetni a dolgozói utáni járulékokat.”

Az adótörvények legutóbbi módosításáig a törvényben benne szerepelt az a kitétel, miszerint a járulékbefizetési kötelezettség nem évül el. Erre hivatkozva akadtak dolgozók, akiknek kínkeservesen, bírósági úton sikerült elérniük, hogy munkaadójuk a bíróság ítélet vagy a csődeljárás után befizesse az elmaradt járulékokat, vagy legalábbis annak részarányos hányadát.

A legutóbbi törvénymódosításokkal törölték a munkavállalói jogok megvédésének ezt a szegmensét is, hiszen a járulékfizetési kötelezettség mostantól egy idő után elévül.

„Elévül még az is, amelynek a megfizettetéséről jogerős bírósági ítélet született – vagyis azok a dolgozók, akik pert nyertek a bíróságon, de a munkaadó még nem tett eleget az ítéletben foglaltaknak, legfeljebb erkölcsi elégtételt kaphatnak, hogy megnyerték a pert, de a nyugdíjuk összegének megállapításánál ez már édeskeveset fog segíteni, s akkor még nem szóltunk a perköltségekről, az elvesztegetett időről, a megromlott egészségről” – mondja Saša Janković.

Arra a kérdésre, ki okolható azért, hogy az állam tolerálja az adó- és járulékfizetési kötelezettség elmulasztását, Saša Janković azt válaszolta, mindezért a „politikai populizmus és a jogállam gyengesége okolható. Állami mesterséges légzésre helyezték azokat a vállalatokat, amelyek a piacon életképtelenek lennének, ráadásul a dolgozók alkotmánnyal szavatolt jogainak rovására. Egyes vállalatok esetében ez mindenképpen jogtalan előnyszerzést jelent a piacon, hiszen azoknak, akik nem fizetik a járulékokat, nyilván kisebbek a költségeik, ebből adódóan pedig nagyobb a nyereségük.”

Saša Janković szerint a legutóbbi törvénymódosítással az állam a ki tudja, hanyadik biztató jelzést küldte a törvényes kötelezettség alól kibúvóknak. Ha valaki elég „ügyes” ahhoz, hogy ezt ma is megtegye, tíz év múlva törölni fogják a nyugdíj-biztosítási alap iránti tartozását.

A Politika újságírója az interjúban megjegyezte, hogy az ellenzék szerint ez az intézkedés példátlan, hiszen a dolgozókat az utcán hagyták, mivel a legtöbbjüknek nincs módja befizetni magának a járulékait. Azt állítják, korábban ezeket a problémákat úgy oldották meg, hogy az állam egy tollvonással „összekötötte” a hiányzó szolgálati éveket. Az Alkotmánybíróság ezt alkotmányellenes döntésnek ítélte. Arra a kérdésre, mi akkor most a teendő, Saša Janković ombudsman a következőket válaszolta:

„Nem az én feladatom, hogy az ellenzék vagy a hatalom álláspontjait taglaljam. Az én dolgom az, hogy összehasonlítsam az adott élethelyzetet a polgárok alkotmány szavatolta jogaival. De annyit elmondhatok, hogy az a módszer, ahogyan az előző kormány oldotta meg a befizetetlen járulékok kérdését, ugyancsak nem volt rendszerbeli megoldásnak tekinthető, és nem volt sem igazságos, sem törvényes. Hiszen miféle kritériumok alapján határozta meg a kormány, mely dolgozóknak fogja „összekötni” a munkaéveit, s melyeknek nem? Miért lenne erre joga az egyik vállalat dolgozójának, a másiknak pedig nem? Hogyan teheti meg egy kormány, hogy papíron „összekösse” a munkaéveket, miközben a hiányzó pénzt nem fizeti be a nyugdíjalapba? S nem utolsósorban: melyik törvény adott ilyen felhatalmazást a kormánynak?”

Azzal kapcsolatban, hogy a jelenlegi kormány mennyiben cselekedett másként, az ombudsman elmondta, a jelenlegi kormány megteremtette magának azt a törvényes lehetőséget, hogy a tárcaminiszter javaslatára egyes vállalatokban eltörölhesse a kifizetetlen adó- és járuléktartozást, másokban pedig ne tegye meg ugyanezt. „Ezt a politikai voluntarizmus törvényesítésének látom, amivel a korábbi kormányok is éltek a joguralom alkotmányos garanciáinak kárára” – fejtette ki az ombudsman.

Az ombudsman ugyanakkor úgy véli, az állam saját magát fogja rákényszeríteni arra, hogy e tekintetben megzabolázza a munkaadókat akkor, amikor vállalja annak kötelezettségét – ahogyan az az alkotmányban is szerepel –, hogy valóban szavatolja az emberi jogok kiteljesítését. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valaki nem tartja tiszteletben a törvényt, s nem fizeti a járulékokat, az állam – amennyiben erre nem tudja rákényszeríteni – maga lesz kénytelen ezeket az összegeket befizetni, hiszen a munkavállaló alkotmányos jogai ezt kívánják. Miután pedig erre pénz az államkasszában nincs, az állam kénytelen lesz kitalálni, hogyan tudja a munkaadókat kivétel nélkül rákényszeríteni, hogy tiszteletben tartsák a törvényt. S ha ezt mindenkinél elérte, akkor a járulékok is csökkenthetők lesznek.

A dolgozók után fizetendő járulékok most ugyanis rendkívül magasak, éppen azért, mert az, aki fizet, fizet ahelyett is, aki ezt nem teszi meg. És ezért történik meg azután az, hogy a hatalmas járulékokat kikerülni igyekezvén a vállalatok fiktív, alacsonyabb béreket írnak be a hivatalos könyvelésbe, a maradékot pedig „zsebbe” adják, ez viszont azt eredményezi, hogy a dolgozó majdani nyugdíja alacsonyabb lesz.

Saša Janković azt is elmondta, az új törvénymódosítások az eddigi jogorvoslati lehetőségeket is kivették az ombudsman kezéből. „Az én feladatom és kötelességem, hogy megállapítsam a problémát, és erre hangosan és elvszerűen felhívjam a figyelmet, mindaddig, míg nem akad valaki a kormányban, aki kész az adott problémát megoldani, nem pedig szőnyeg alá söpörni, a polgárok kárára.”

A Pénzügyminisztérium szerint azok, akiknél elévült a járulékbefizetési kötelezettség a munkaadó részéről, megvalósíthatják a nyugdíjjogosultságot.

„Elméletben igen – véli Saša Janković –, elméletben befizethetnek maguknak egy világ körüli utazást is, vagy élhetnek a hetes lottó főnyereményének a kamatjából is, de ez mennyire reális? A ‘való világban’ vagy egy ‘ideiglenes’ végzést kapnak az alacsonyabb nyugdíjösszegre vonatkozóan, vagy megpróbálhatnak valahonnan pénzt szerezni és befizetni azokat a járulékokat, amelyeket a munkaadójuknak kellett volna kifizetnie. Ezeket a járulékokat egyszer már levonták a bérükből! De minden igazságtalansága és képtelensége ellenére, sokuk számára ez is elérhetetlen vágyálom marad.” (Politika)