Bizonyára nem ismeretlen a helyzet: cseng a telefon, jelentkezünk, s egy nyájas, ám ellentmondást nem tűrő női hang közli velünk, mekkora szerencse ért bennünket, mi vagyunk a kiválasztottak, akiket elvisznek nyaralni, de legalábbis egy vacsorára, potom pénzért vásárolhatunk takarót, edényt, az élet elixírjét...

A kereskedelmi törvény szerint mindenkinek jogában áll felhívni azokat a számokat, amelyek a telefonkönyvben szerepelnek, így azoknak a cégeknek is, amelyek termékeiket vagy szolgáltatásaikat népszerűsítik. Az elektronikus kereskedelemről szóló törvény szerint azonban ehhez engedély kell.

Mindez reklámfogás, marketing. Olykor azonban nagyon bosszantó tud lenni, hiszen sokan a rámenősséget zaklatásként élik meg, különösen ha a nyájas, ám ellentmondást nem tűrő hangot akkor sem lehet lerázni, ha közöljük vele, nem érdekel bennünket a csábító ajánlat, és letesszük a telefont. Jó eséllyel két perc múlva újra hív.

Goran Papović, a Szerbiai Nemzeti Fogyasztóvédelmi Szervezet munkatársa azt mondja, még egyetlen felügyelőség sem avatkozott be ilyen esetekben. „Több alkalommal is megtettük már ezzel kapcsolatos észrevételeinket, rövid ideig volt is foganatja, aztán ment minden a régiben” – mondja Papović.

A kereskedelmi felügyelőségen ugyanakkor azt állítják, egyetlen bejelentést sem kaptak ilyen jellegű zaklatásról. A törvények „tarkasága” és összefésületlensége jelentősen megnehezíti e terület szabályozását.

Aleksandar Resanović, az adatvédelmi biztos helyettese szerint a kereskedelemről szóló törvény értelmében bárki kínálhatja az áruját úgy, hogy előzőleg nem kapott hozzá beleegyezést, miközben az elektronikus kereskedelemről szóló törvény értelmében előbb meg kell szerezni az illetékes szervek beleegyezését, és csak utána belefogni a portéka kínálásába.

„A törvényeket össze kell hangolni. Ez azt jelenti, hogy ha valaki árut vagy szolgáltatást kínál, ahhoz rendelkeznie kell egy beleegyezéssel ahhoz, hogy használhassa a nyilvánosan hozzáférhető adatokat” – mondja Resanović.

A Szerbiai Telekomnál azt mondják, ha a felhasználó kérelmezi, törölhetik az adatait a telefonkönyvből, így ezek a telefonálók nem jutnak hozzá a számához. Ha pedig valaki mégis zaklatja, s felhasználja azokat a személyi adatait, amelyekhez nincs nyilvános hozzáférés, irány az adatvédelmi biztos! (RTS)