Tükör
Aratás: Átlaghozamok és jó minőség
Betűméret:             

A vége felé közeledik Szerbiában a búza aratása.

Az ősszel az országban 563.403 hektáron vetettek kenyérgabonát, ebből Vajdaságban 294.275 hektáron. A tavaszi árvíz mintegy 5000 hektáron semmisítette meg a termést, így az idei aratást mintegy 558.000 hektáron kellett elvégezni. Arról, hogy búza milyen állapotban volt a tavasz folyamán, milyen helyzeteken ment keresztül, és hogyan alakultak az átlaghozamok, Srbislav Denčić akadémikust, az Újvidéki Növénynemesítő Intézet szakmunkatársát és búzaszakértőjét kérdeztük.

- A búza a kedvezőtlen téli időjárás után, amikor is sem hó, sem pedig jég nem volt, februárban csodálatosan nézett ki, korán indult a bokrosodása, és jó termés ígérkezett. A növény jó állapotban volt, nem érte fagykár. Márciusban viszont hirtelen megjelent egy betegség, amely ritka ezen a vidéken, ez pedig a sárgarozsda (Puccinia striiformis). A levélrozsdával ellentétben, amely egyébként sűrűn jelen van nálunk, a sárgarozsda az 1995/96-os évben jelentkezett először, és soha nem volt annyira agresszív, mint a tavasszal. A sárgarozsdáról tudni kell, hogy egyfajta gombabetegség, amely szereti a hideg és nedves időjárást, mint amilyen nálunk márciusban volt. Ennek a szokatlan időjárásnak köszönhetően már jól észlelhető volt a sárgarozsda nagyarányú jelenléte az őszi búza levelein. Konkrétan sárga levélfoltok, csíkok jelentek meg, a kalászon pedig a pelyvalevelek fertőződtek. A megbetegedett szemek csírázóképessége csökkent, a levél megfertőződésével pedig a termésmennyiség és minőség is veszélybe került. A támadás alulról kezdődött, és emeletenként fertőzte meg a növényt, olyannyira, hogy már egész parcellák kezdtek besárgulni – magyarázta a szakember, és hozzátette, hogy az intézet szakemberei már februárban figyelmeztették a termelőket a veszélyre, azonban akkor senki sem vette őket komolyan.

- Az volt ugyanis a helyzet, hogy a búzatáblák gyönyörűek voltak, a növényzet erős és dús, a termelők elvégezték a fejtrágyázást, és senki sem volt hajlandó belegázolni a táblába, permetezni a bokrosodás alatt lévő búzát. Viszont az idő múlásával az említett betegség is terjedni kezdett, mégpedig olyannyira, hogy napok alatt sárgulni kezdett a határ. Azok, akik megfogadták tanácsainkat, és elvégezték a gombásodást megelőző permetezést, jól jártak, akik viszont nem, ott a termés csökkent. Annál is inkább, mivel később a búzánál megjelent a levélrozsda (vagyis a vörösrozsda) és a fuzáriumos megbetegedések is, tehát a védelemre mindenképpen szükség volt.

A másik nagy gond a búzánál májusban jelentkezett, a szárba szökkenés idején és kalászoláskor. Ez az időszak általában május második felében van és kb. 10 napig tart. A búza szára tovább növekszik, majd következik a virágzás (6-8 nap) és utána a búzaszem kialakulása. Ekkor a búzának nagy szüksége van a stabil időjárásra, legalább 5-10 napon keresztül, hogy a szem rendesen ki tudjon fejlődni. Ha visszaemlékezünk a május végi és június eleji időjárásra, láttuk, hogy a nappali hőmérsékletek néhány napig 30 fok felett voltak, majd zuhanni kezdtek, és 10-15 fokra csökkent a hőmérséklet. Tehát rövid idő alatt nagy ingadozások voltak, ami persze oda vezetett, hogy a búzaszem nem tudott megfelelően kifejlődni, apróbb maradt a szokásosnál. Az időjárás hirtelen változása magára a szem biokémiai összetételére, azaz a minőségre nem volt nagy kihatással, de a súlyára már igen. Tudjuk azt, hogy a mag 10-13%-a víz, 70% keményítő, 11-15% fehérje, ismertebb nevén sikér. Ez egy vízben oldhatatlan fehérje, mennyisége határozza meg a búza minőségét, azaz „sok sikér, finom kenyér”. Mindenképpen fontos kiemelni, hogy az apróbb búzaszemek sikérmennyisége az idén megfelelő, tehát a malomipar számára mindenképpen minőségesnek mondható az idei búzatermés. Persze, az egészben a fajtának is nagy szerepe volt, ugyanis ahol tarolt a sárgarozsda, ott csak 3 tonnás, míg pl. Ókérről 8 tonnás termést is jelentettek, vagyis eléggé eltérő hozamokról beszélhetünk. Az Ókéren elvetett mag az intézetünkből való, az NS-40-es fajta, és nem jelent meg rajta a sárgarozsda, de lepermetezték levélrozsda és fizárium ellen is – magyarázta a szakember, és hozzátette, hogy az aratás végén a későbbi fajták mindig jobb eredményeket hoznak, mint a koraiak.

-Vajdaságban néhol 9 tonnás hozamot is elértek. Mindez azonban csak egy átlagos évre és termésre vezethető vissza. Hiába nézett ki szépen a tavasz elején a búza, hiába a magas hozamok, ha a gabonát a fejlődés fázisaiban bizonyos káros hatások érték, ami a hektólitersúly csökkenéséhez, ezáltal pedig a termés csökkenéséhez is vezetett – mondta az intézet munkatársa.

- Hiszem azt, hogy ha a búza kicsit áll, a minőség még inkább növekedni fog, ugyanis bebizonyosodott, hogy a kenyérgabona igazi minősége csak az aratást követő 6. hét után jut kifejezésre. A magban végbemenő biokémiai folyamatok ugyanis akkor állnak le teljesen - mondta Srbislav Denčić.

Összegezve leszögezhető, hogy az átlaghozam és a minőség is az előző évekhez hasonlóan alakult. Ez egész Szerbia területén 3,8-3,9 tonna körüli, míg Vajdaságban valamivel magasabbak, 4,5 tonna körül volt hektáronként.

Paraczky László

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

A húsvéti szent három nap - illusztráció
2024. MÁRCIUS 28.
[ 11:18 ]
A világ leggazdagabb emberei - illusztráció
2024. MÁRCIUS 27.
[ 13:44 ]
Eladták a Jugoszláviát - illusztráció
2024. MÁRCIUS 22.
[ 18:21 ]
Az oroszellenes szankciók kudarcot vallottak, és a nyugati pénzügyi elit Ukrajna vereségére számítva szívesen újítják fel a kereskedelmi kapcsolatokat Oroszországgal - írta Gabor Steingart újságíró a Focus magazinban megjelent cikkében. "Minden jel arra utal, hogy a Nyugat elveszettnek látja a konfliktust, és...
2024. MÁRCIUS 14.
[ 12:22 ]
Vasárnap este kezdődik, és 2024. április 8-án estig tart az iszlám hívők éves böjti időszaka, a ramadán. A ramadán a muszlim holdnaptár kilencedik hónapja, amely a hold járásától függően 29 vagy 30 napos. Az iszlám a mintegy 1,8 milliárd követőjével a kereszténység után a világ második legnagyobb vallása, és ma...
2024. MÁRCIUS 10.
[ 7:56 ]
Szerbiában is, ahogy a világ jó néhány országában, a nemzetközi nőnapot ünneplik. Vagy megemlékeznek róla. Mert van, aki azt állítja, nincs azon mit ünnepelni, hogy a nők még mindig sok tekintetben egyenlőtlen helyzetben vannak a férfiakhoz viszonyítva. Mások szerint ebben a formában, globálisan egyetlen napon megünnepelni...
2024. MÁRCIUS 8.
[ 12:49 ]
Beolvasás folyamatban