Tükör
Pásztor István: Küzdenünk kell a saját boldogulásunkért
A VMSZ és a vajdasági parlament elnökével a tartományi pártok szembenállásáról és a nemzeti tanácsi választásokról – mert a politikában minden összefügg
Betűméret:             

Lévén, hogy október 26-án nemzeti tanácsi választások lesznek Szerbiában, rendes körülmények között mi sem lenne természetesebb, mint hogy szeptember vége felé, az előttünk álló kampányt megelőző időszakban az új összetételű Magyar Nemzeti Tanács mandátumaiért való küzdelemről és az előző négy év tapasztalatából fakadó új tervekről kérdezzük a Magyar Összefogás listájával a választásokra elsőként jelentkező Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökét, ám a körülmények felülírják az ilyen szándékot. Felülírják, hiszen Pásztor István, a VMSZ elnöke a Vajdasági Képviselőház elnöke is, és utóbbi tisztségénél fogva olyan feladatai vannak, amelyek nem pártjával függnek össze, de visszaütnek pártelnöki mívoltjára. Az elmúlt napok eseményei ismertek: Pásztor István keddre megbeszélésre hívta össze a vajdasági politikai pártokat, hogy áthidalják a jelenlegi felemás és terméketlen helyzetet, amit az generál, hogy a tartományban a Demokrata Párt vezette koalíció van hatalmon, miközben Szerbiában és számos vajdasági önkormányzatban Újvidék városát is beleértve a Szerb Haladó Párt és a köréje tömörülő pártok diktálják a viszonyokat. A találkozó előkészületei során úgy tűnt, Pásztor István ötlete elfogadásra talált, aztán az összejövetelt mégis bojkottálták a tartományi kormánykoalíció vezető pártjai, a Demokrata Párt, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga és az Új Demokrata Párt, ami után az ellenzék részéről az is elhangzott, hogy megbukott a vajdasági kormány.... Ezekre a történésekre emlékeztetve kérdést sem kell megfogalmazni találkozásunk alkalmával, a helyzetleírásra vonatkozó ösztönös választ Pásztor István azonnal mondja is:

- Vajdaságban most nincs egy politikai erő, amely egy napon át képes konzisztens mondatokat megfogalmazni, olyan kakofónia, tehát olyan hangzavar van most a vajdasági politikai színtéren, amit az ember képtelen követni. S mindez azért van, mert a játékosok többségének nincs válasza a helyzetre. Az az igazság, hogy szadomazochizmust feltételez az ilyen helyzetbe való bekapcsolódás, amikor mindenki máról holnapra tengeti az életét, az aznapi dolgokkal foglalkozik és nem a konkrét teendőkkel.

- Ön, mint a parlament elnöke mit várt el a sokpárti, egymással szemben álló politikai erők találkozójától?

- Lehetőségek megnyitását. A kialakult helyzetet és ezt a mostani állapotot elég gyalázatosnak tartom. Úgy gondolom, sikerült megteremtenem a lehetőséget, hogy 25 évvel az első szerbiai többpárti választások után egy asztalhoz ülhetett volna Vajdaságban mindenki, és úgy beszélgethettünk volna a ránk csontosodott fontos dolgokról, hogy meg tudtuk volna teremteni az együttműködésen alapuló megoldáskeresés esélyét. Hogy azt követően minden sikerült volna, nem hiszem, de összehasonlíthatatlanul több sikerült volna, mint így.

- Megoldás minden helyzetben van, de néhány nappal a történtek után és az időközbeni nyilatkozatok alapján most látja-e a megoldást?

- Nem látom. A pártok arra mennek, hogy minden módon elkerülni, hogy egy asztalhoz üljenek, amit az is jelez, hogy az utóbbi három-négy napban teljesen abszurd helyzeteket teremtettek.

- Ezek szerint ez a mostani helyzet a rendes tartományi parlamenti választásokig, vagyis másfél évig is eltarthat?

- Azt gondolom, igen. S ez a dolognak a groteszk pikantériája. Úgy beszélnek például a tartományi parlamenti többségi párt soha nem látott sikerességéről, hogy képtelenek vagyunk a pénzeléssel, a hatáskörökkel, a jövő évi költségvetéssel, az alkotmányozással kapcsolatban bármit is előre haladni. A határozatlanságok és eszement javaslatok következnek majd, hogy bemutassák: a másik oldalon nincs fogadókészség. Példátlan, hogy ezzel mennyire lebecsülik a közvéleményt.

- Mi történt volna Vajdaságban, ha sikerült volna a tervezett összpárti találkozó?

- Sok jót hozott volna. Egyrészt relakszálódott volna a közélet. Ha az összes politikai párt képviselője beszél egymással, az azt jelentette volna, hogy szót tudunk érteni a ciklus végéig szóló teendőkben. Azt eredményezte volna, hogy létrejött volna egy mechanizmus, amin keresztül a pártok között fontos kérdésekben építőjellegű szakmai dialógus indult volna, a többi kérdésben pedig lehetett volna csatározni tovább. Ez nem azt jelenti, hogy a kormányon kívüliek beléptek volna a kormányba! Ezt nem követeli senki, de létre lehetett volna hozni olyan szakértői testületeket, amelyekben minden párt részt vesz.

- Hasonlókat, mint Vajdaság Statútuma esetében, amikor az Alkotmánybíróság által bírált szakaszokat módosították az ellenzéki pártszakértők bevonásával?

- Igen, a Statútum ügyében alakult szakértői munka jó példa erre, hiszen az álláspontokat az érvek meghallgatásával nagyon hamar közel lehetett hozni egymáshoz. Most is az volt az elképzelésem, hogy létre kell hozni szakértői testületeket, amelyekben az egyes pártok részéről lerakták volna az asztalra a szakmailag megalapozott alkotmányos javaslatokat és olyan megoldásokat, amire Vajdaságnak szüksége van. Ehelyett most ott tartunk, hogy Vajdaság pénzelésének tekintetében hat éves késésben vagyunk, de itt van a jövő évi költségvetés és az alkotmányosság kérdése is. Azt gondolom, hogy az építő megoldások helyett most az irracionális lépések sorozatával állunk szemben.

- Ön a vajdasági parlament elnökeként került ebbe a történetbe, de a dolgok alakulása összefügghet azzal, hogy Ön a VMSZ elnöke, azé a párté, amely szerb köztársasági szinten benne van a Szerb Haladó Párt által vezetett kormányban.

- Igen, azt mondják, hogy a VMSZ a Szerb Haladó Párttal való együttműködéssel Vučić kormányfőék javára dolgozik, de hát élni kell, és hogy a szerbek kit választanak meg a parlamenti választásokon, és hogy ki hogyan játszotta el azt a mérhetetlen bizalmat, amivel rendelkezett, és hogy ki hogyan szerezte meg a bizalmat Szerbiában, amiatt nehogy már rajtam verjék el a port. Másrészt, ha nem akarunk jót a saját országunknak, akkor nekünk sem lesz jó. Ellenzéki pozícióból, mindenkivel szemben állva mi sem tudunk érvényesülni. Ugyanakkor mit kell megérnem? Azt, hogy azok ellenzéke, akikkel mi most köztársasági szinten koalicíóban vagyunk, azt róják fel nekem, hogy kimondtam, én magyar és keresztény vagyok. Mit rónak fel? Azt, hogy van identitásom? Hogyan képzelik el a multikulturalizmust Vajdaságban, ha senki se vallja meg az identitását, hogy hova tartozik? Azt jelenti ez, hogy annak van közéleti jogosultsága, akinek nincs nemzeti hovatartozása vagy ateista? Nekem azokkal sincs problémám, azzal viszont van, ha valaki engem azért támad, mert ő nem olyan mint én. Az, amit nemzeti identitásom megvallása miatt nekem felrónak, az is annak a hihetetlen hangzavarnak a része, ami túlhaladja a fogalmat, amit politikai csatározásnak nevezünk. Ezek olyan helyzetek, aminek hosszútávú következményei lesznek.

- Hogyan hat ki mindez a VMSZ-beni munkájára?

- Érdeket érvényesíteni nem lehet úgy, hogy az ember otthon nyugodtan gondolkodik és néhanap otthonról kinyilvánít valamit. Ha ütközni kell, ütközik, ha megállapodik, akkor megállapodik az ütközéseket követően. Azt tapasztalom, ha valaki gyönge, akkor azt nyugodtan hagyják, ha nem gyönge, akkor támadják. Ez a történet nem rólam szól tehát, hanem a VMSZ-ről és a vajdasági magyarságról, amelyik megengedi magának, hogy véleménye legyen arról, milyen közösségben akar élni. Mi még mindig 250 000-en vagyunk és küzdenünk kell a saját boldogulásunkért. Ha valaki azt várja, hogy majd valaki más csak úgy értünk tesz valamit, az téved. Mi nem mondhatunk le arról, hogy a törvény által szavatolt jogokkal éljünk. Itt lehet vitatkozni arról, hogy az sok vagy kevés, de ami megvan, azt birtokba kell venni, amire meg még szükségünk van, azt el kell érni.

-A „birtokba vétel“ az ismert hatáskörökben a Magyar Nemzeti Tanács által történik. A VMSZ háromnegyedes többségre számít és folytonosságot hirdet, ugyanakkor azt mondja, hogy sok tettrekész embere van. Mi áll emögött?

- A VMSZ-nek most 11 000 tagja van, de sok olyan ember dolgozik velünk, aki nem párttag. A Magyar Nemzeti Tanács 35 jelöltjét tartalmazó egy listán kívül valóban akár öt-tíz listát is összeállíthattunk volna, mert az emberek akarnak dolgozni és vállalják a felelősséget is, és sokkal nyitottabbak, mint évekkel ezelőtt, és valóságos versenyhelyzet állt elő. A háromnegyedes többséget a választásokon akkor érjük el, ha az emberek azt mondják: igen, ezek az emberek azok, akik nem csak beszélnek, hanem ha kell, ütköznek is. Én azt mondhatom, hogy a parlamenti választásokon elért 70 ezer szavazat alapján pártelnökként elsődleges feladatom, hogy teljesítsem azt, amit megígértünk és vállaltunk. Persze, ez nem mindig sikerül, de nagy arányban igen.

- A még be nem váltott ígéretek miatt pedig jönnek a bírálatok. Hogyan éli meg a kritikákat?

- Mindenkinek joga van a véleményre. Elolvasom, elgondolkodom rajtuk a számomra fontos dolgok, az érvrendszer, az érzések, a súlypontok tekintetében. Persze, mint minden ember, én is jobban szeretem, ha dicsérnek.

- A VMSZ által támogatott Magyar Összefogás listavezetője Hajnal Jenő, s minden jel szerint ő lesz az új Magyar Nemzeti Tanács elnöke. A személyi változás összefügg az új ciklusban várható feladatokkal?

- Dr. Korhecz Tamás döntött úgy, hogy nem vállal újabb megbízatást. Én meg a feladatokhoz kerestem az embert, annak a célnak a megvalósításához, hogy amit az előző ciklusban elértünk a hatáskörök, alapítói jogok, programok stb. tekintetében, meg tudjuk tölteni tartalommal.

- Magyar Nemzeti Tanács tehát lesz, és a megkezdett munkát folytatni fogja, akár bővített törvényes hatáskörökkel. Most azonban még mindig azzal állunk szemben, hogy Szerbia Alkotmánybírósága, egyebek mellett, megkérdőjelezte a nemzetközi együttműködés jogát. Veszélyben vannak az ösztöndíjak, amelyeket, köztudott, magyarországi támogatásból folyósítanak?

- Nem látok problémát az ösztöndíjak folyósításában. A probléma abban van, hogy az Alkotmánybíróság ilyen ökörséget leír. A politikai életben még nem találkoztam emberrel, aki ezt helyeselte volna. Ami az Alkotmánybíróságot illeti, az idei évben hozzáfogunk a nemzeti tanácsokról szóló törvény második módosításához és tartalmi összehangolásához, ami része a VMSZ és a Szerb Haladó Párt koalíciós megállapodásának, és biztos, hogy el is fog készülni.

Friedrich Anna

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

A húsvéti szent három nap - illusztráció
2024. MÁRCIUS 28.
[ 11:18 ]
A világ leggazdagabb emberei - illusztráció
2024. MÁRCIUS 27.
[ 13:44 ]
Eladták a Jugoszláviát - illusztráció
2024. MÁRCIUS 22.
[ 18:21 ]
Az oroszellenes szankciók kudarcot vallottak, és a nyugati pénzügyi elit Ukrajna vereségére számítva szívesen újítják fel a kereskedelmi kapcsolatokat Oroszországgal - írta Gabor Steingart újságíró a Focus magazinban megjelent cikkében. "Minden jel arra utal, hogy a Nyugat elveszettnek látja a konfliktust, és...
2024. MÁRCIUS 14.
[ 12:22 ]
Vasárnap este kezdődik, és 2024. április 8-án estig tart az iszlám hívők éves böjti időszaka, a ramadán. A ramadán a muszlim holdnaptár kilencedik hónapja, amely a hold járásától függően 29 vagy 30 napos. Az iszlám a mintegy 1,8 milliárd követőjével a kereszténység után a világ második legnagyobb vallása, és ma...
2024. MÁRCIUS 10.
[ 7:56 ]
Szerbiában is, ahogy a világ jó néhány országában, a nemzetközi nőnapot ünneplik. Vagy megemlékeznek róla. Mert van, aki azt állítja, nincs azon mit ünnepelni, hogy a nők még mindig sok tekintetben egyenlőtlen helyzetben vannak a férfiakhoz viszonyítva. Mások szerint ebben a formában, globálisan egyetlen napon megünnepelni...
2024. MÁRCIUS 8.
[ 12:49 ]
Beolvasás folyamatban