Tükör
A kárpátaljai magyarság parlamenti képviselete a független Ukrajnában
A KMKSZ választmánya jóváhagyta a szervezet elnökének jelölését az ukrán parlamentbe
Betűméret:             

A kárpátaljai magyarság legnagyobb érdekvédelmi szervezete, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) választmánya szombaton Beregszászon tartott ülésén szavazattöbbséggel jóváhagyta elnökének, Brenzovics Lászlónak a jelölését az előrehozott októberi ukrán parlamenti választásokon az ukrán államfő pártjának befutóként értékelt listás helyén. Petro Porosenko Blokkja (BPP) párt a mandátumra esélyes 62. helyet ajánlotta fel a KMKSZ elnökének választási listáján, miután a kijevi Központi Választási Bizottság elutasította a magyar szervezet kérését a kárpátaljai tömbmagyarság településeit magában foglaló, magyar többségű egyéni parlamenti választási körzet létrehozását.

A kárpátaljai magyarságnak – hat éves megszakítással – húsz éve van képviselete a független Ukrajna parlamentjében.

A kárpátaljai magyarok 1989-ben megalakult érdekképviseleti szervezete, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) 1990-ben, még az egykori Szovjetunió kötelékében, bekapcsolódott az ukrán parlamenti választásokba. A magyar szervezet akkori elnöke, Fodó Sándor a Nagyszőlősi járásban indult a törvényhozási mandátumért, ám a magyarok számára hátrányos etnikai arányok miatt alulmaradt a megmérettetésen.

A független Ukrajnában 1994-ben tartott első parlamenti választásokon három magyarok által is lakott kárpátaljai járásban indított képviselőjelölteket a KMKSZ. Tétje azonban csak a Beregszász központú választókerületben tartott voksolásnak volt. A megmérettesen Fodó Sándor KMKSZ-elnök indult helyettese, Tóth Mihály ellen, aki akkor a Beregszászi járás vezetői tisztségét is betöltötte. Az összecsapásból Tóth került ki győztesen, ám ennek a KMKSZ szakadása lett a következménye. A mögötte felsorakozott, kisebbségben lévő középszintű szervezetek kiváltak a KMKSZ-ből és Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fóruma (KMSZF) néven egyesültek. Később a KMSZF tagszervezetei betagozódtak a korábban Fodó által létrehozott, országos szintű Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetségbe (UMDSZ), amely a magyarországi baloldal támogatását élvező Tóth Mihály vezetésével a KMKSZ ellenlábasává vált.

A következő, 1998-as, vegyes rendszerű parlamenti választások, amelyek a KMKSZ és a belőle kivált szervezetek küzdelmének a jegyében zajlottak, Kovács Miklós akkori KMKSZ-elnök és Tóth Mihály párharcát hozta a Beregszász központú, magyar többségű választókerületben. A voksolásból Kovács került ki győztesen. A parlamentben – a magyar szervezet jóváhagyásával – belépett a jelenlegi ukrán elnök, Petro Porosenko által szervezett Szolidaritás elnevezésű frakcióba.

A 2002-es parlamenti választásokon a magyarországi jobboldal támogatását bíró Kovács ellen a kárpátaljai magyar politikai életben röviddel korábban feltűnt Gajdos István szállt ringbe az UMDSZ támogatásával. A felek közötti, korábban nem tapasztalt hevességű küzdelemből Gajdos került ki győztesen a magyar többségű, Beregszász központú választókerületben. A KMKSZ azzal vádolta ellenfelét, hogy csalással jutott parlamenti mandátumhoz. Kovács keresetet nyújtott be a választási manipulációval kapcsolatban a strasbourgi emberjogi bírósághoz, amely a KMKSZ elnökének adott igazat.

A magyarországi baloldal által is támogatott Gajdos István 2002 után a parlamentben az akkor vezető ukrán politikai erőnek számító Ukrán Egyesített Szociáldemokrata Párt (SZDPU) frakciójában tevékenykedett, majd a 2004-es narancsos forradalom után átlépett az Ukrán Szocialista Párt (SZPU) frakciójába. A 2006-os parlamenti választások előtt módosították az ukrán választójogi törvényt, ezért a voksoláson csak pártok indulhattak, így 2012-ig nem volt magyar képviselő a kijevi törvényhozásban. A 2012-es törvényhozási választásokra visszaállították ugyan a vegyes választási rendszert, ám a korábbi magyar többségű választókerületet három részre osztották, így magyar jelölt nem indulhatott eséllyel a voksoláson. Ennek ellenére ismét lett kárpátaljai magyar képviselője ukrán parlamentnek, mert az akkor kormányzó Régiók Pártja (PR) befutó helyet ajánlott fel Gajdos István UMDSZ-elnöknek annak fejében, hogy a szervezet a választáson a PR-t és annak a magyarok által is lakott térségben induló egyéni jelöltjeit támogatja. Gajdos 2012 decemberétől az ukrán parlament emberi jogi, kisebbségi és a nemzetiségek közötti kapcsolatok kérdéseivel foglalkozó parlamenti bizottság titkáraként tevékenykedett a PR frakciójában. Ebből a Viktor Janukovics államfő bukását hozó 2014 februári kijevi események után kilépett, és azóta független képviselőként működik.

A 2014. október 26-ra kiírt, előrehozott parlamenti választásokon ismét van esély arra, hogy a kárpátaljai magyarság érdekeit képviselő honatya jusson be az ukrán törvényhozásba annak ellenére, hogy a KMKSZ kérése ellenére az illetékes választási hatóság nem hozott létre magyar többségű egyéni választási kerületet. Az ukrán államfő támogatására létrejött, a nevével jelölt Petro Porosenko Blokkja (BPP) befutónak számító 62. helyet ajánlotta fel a listáján Brenzovics László KMKSZ-elnöknek. Vezetőjének BPP általi jelölését elfogadta a KMKSZ választmánya.

Varga Béla (MTI)

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

A húsvéti szent három nap - illusztráció
2024. MÁRCIUS 28.
[ 11:18 ]
A világ leggazdagabb emberei - illusztráció
2024. MÁRCIUS 27.
[ 13:44 ]
Eladták a Jugoszláviát - illusztráció
2024. MÁRCIUS 22.
[ 18:21 ]
Az oroszellenes szankciók kudarcot vallottak, és a nyugati pénzügyi elit Ukrajna vereségére számítva szívesen újítják fel a kereskedelmi kapcsolatokat Oroszországgal - írta Gabor Steingart újságíró a Focus magazinban megjelent cikkében. "Minden jel arra utal, hogy a Nyugat elveszettnek látja a konfliktust, és...
2024. MÁRCIUS 14.
[ 12:22 ]
Vasárnap este kezdődik, és 2024. április 8-án estig tart az iszlám hívők éves böjti időszaka, a ramadán. A ramadán a muszlim holdnaptár kilencedik hónapja, amely a hold járásától függően 29 vagy 30 napos. Az iszlám a mintegy 1,8 milliárd követőjével a kereszténység után a világ második legnagyobb vallása, és ma...
2024. MÁRCIUS 10.
[ 7:56 ]
Szerbiában is, ahogy a világ jó néhány országában, a nemzetközi nőnapot ünneplik. Vagy megemlékeznek róla. Mert van, aki azt állítja, nincs azon mit ünnepelni, hogy a nők még mindig sok tekintetben egyenlőtlen helyzetben vannak a férfiakhoz viszonyítva. Mások szerint ebben a formában, globálisan egyetlen napon megünnepelni...
2024. MÁRCIUS 8.
[ 12:49 ]
Beolvasás folyamatban