Az utóbbi években rendkívüli mértékben megnövekedett a halálozások száma a bácskossuthfalvi Otthon Értelmi Fogyatékosokat Gondozó Intézetben, amelynek egyes lakói 2011 óta teljes elszigeteltségben, rácsok mögött élnek. Kilátásuk sincs arra, hogy a helyzetük belátható időn belül pozitív irányba változzon, és az illetékeseknek sincs egyértelműen szándékában, hogy bármit is tegyenek az ügyben.

A bácskossuthfalvi Otthonban főként olyan emberek élnek, akiknek nincs családja, vagy családjuk valamilyen ok miatt nem gondoskodik róluk. Az ott uralkodó embertelen körülményekről a tartományi ombudsmanhelyettes számolt be közleményében az intézetben tett látogatását követően.

Stevan Arambašić azért látogatott el az intézménybe, hogy az egyik bentlakó, M. T. egészségügyi állapotáról tájékozódjon. M. T. 2011 óta, tehát gyakorlatilag ötödik éve él teljes izolációban, embertelen körülmények között, egy olyan szobában, amelynek ajtaján és ablakin rács van, benn pedig nincs még folyóvíz sem. Noha az ajánlások szerint M. T.-t csoportos és aktív munkával szocializálni kellene, és elősegíteni a közösségbe való visszatérését, az Otthon illetékesei azt állítják, nem tudnak egyedileg foglalkozni a bentlakóval, ugyanis munkaerőhiánnyal küszködnek. Az intézmény meglátása szerint, tekintettel az elszigeteltségben töltött időre és jelenlegi állapotára, a bentlakó megfelelő gyógykezelése és védelme csak egy másik intézménybe, azaz kórházba való áthelyezése után válthat lehetségessé. Az ombudsmani hivatalnak az üggyel kapcsolatos közleményében emlékeztetnek a szerbiai kormánynak és az illetékes tárcának tett azon reformjavaslatokra, amelyek éppen a szellemi fogyatékos személyek tartózkodási helyének emberibbé tételére vonatkoznak, továbbá arra is figyelmeztetnek, hogy az ENSZ kínzás elleni bizottsága szerint a komoly vagy akut mentális zavarokkal küzdő személyek izolációja nem engedélyezett.

Az ombudsmanhelyettes látogatásakor fény derült arra is, hogy az Otthon lakóinak halálozási aránya 2014-ben szinte megduplázódott 2013-hoz képest. A 2010 és 2014 közötti időszakban ugyanis a bentlakók közül 70 hunyt el, közülük 23-án tavaly, kilencen pedig 2013-ban. A legnagyobb halandósági ráta (több mint 60 százalékos) a 18 és 65 év közötti férfiak esetében figyelhető meg, s ezt a dolgozók is aggasztónak tartják, mert az elhalálozások nincsenek összefüggésben az érintettek előrehaladott korával, de még a diagnózisokkal, tehát az otthonba kerülésüket kiváltó betegséggel sem. A 2014-ben elhalálozott személyek mind 40 évnél fiatalabbak voltak, s csak kilencen haltak meg kórházba szállítást követően, de egyik esetben sem végeztek boncolást: vagy azért, mert a hozzátartozók ezt nem engedélyezték, vagy mert az Otthon ennek nem látta szükségességét. Mindezek miatt a tartományi ombudsman arra kérte a szerbiai egészségügyi minisztérium ellenőreit, hogy indítsanak részletes vizsgálatot a bácskossuthfalvi intézetben.

Majláth Béla, a mintegy 300 személyt elszállásoló Otthon igazgatója ugyanakkor a 021 újvidéki hírportálnak nyilatkozva arról számolt be, hogy az intézet már hosszabb ideje keresi a megoldást az ombudsmani közleményben is megemlített M. T. ügyére. Elmondása szerint már hosszabb ideje kérik a szociális rendszer különböző intézményeitől a bentlakó ügyének megoldását, azaz a bácskossuthfalvi intézetből való átszállítását más intézménybe, de eddig egyik megkeresett fél sem kívánt segítséget nyújtani.

„A körülményei nem annyira rosszak. Nem tartjuk egész nap lakat alatt, időnként kivezetjük, hogy sétáljon a friss levegőn. Ez a bentlakó azonban nagyon agresszív, és minden jóakaratunk ellenére meg kell őriznünk a többi bentlakó biztonságát. M. T. valóban nem a mi intézményünkbe való, nincs kapacitásunk arra, hogy megfelelő módon gondozzuk” – magyarázta az igazgató.

A tartományi ombudsmani hivatal egyébként folyamatosan ellenőrzi a fogyatékkal élő személyeket gondozó intézményeket, s mint ebben az esetben is, megállapítják a tényállásokat, erről jelentést tesznek és ellenőrzést kezdeményeznek, de független szervként nem hozhatnak kötelező érvényű döntéseket, és ilyen jellegű javaslatokat sem tehetnek.

Mint azt a közleményben is kifejtik, az ilyen jellegű látogatások során az ombudsmani hivatal illetékesei betekintenek a mindennapos életkörülményekbe, megfigyelik, mennyiben biztosított a garantált jogok teljesítése, biztosított-e a bentlakók számár a családtagjaikkal való kapcsolattartás lehetősége.

Stevan Arambašić szerint az ilyen problémák megoldásakor a legnagyobb problémát az jelenti, hogy összefonódnak a szociális védelem és az egészségügyi védelem területei, és ezért nagyon hosszú időre van szükség a gondok megoldásához.

Vajdaságban egyébként három intézmény foglalkozik a fogyatékkal élők gondozásával: az újvidéki Veternik, a bácskossuthfalvi Otthon, a pancsovai Jabuka, valamint a pszichés betegséggel küzdő betegek Ólécen (Stari lec) működő otthona.