Tükör
A legtöbb szerbiai Ausztriában és Németországban keres jobb megélhetést
Betűméret:             

Minden tizedik szerbiai állampolgár külföldön él és dolgozik, a statisztikák szerint pedig 313.411 szerbiai a világ 159 országába szétszóródva él.

A legtöbb szerbiai emigráns – a hivatalos adatok szerint egészen pontosan 70.488 személy – Ausztriában él és dolgozik, Németország a második legkedveltebb célpont, oda 55.999 szerbiai költözött. Svájcban 41.008, Olaszországban 23.340, Franciaországban pedig 20.231 szerbiai állampolgár él.

Noha a legutóbbi, 2011-es népszámlálás adatai szerint a szerbiai állampolgárok 4,2 százaléka él külföldön, Vladimir Stanković szociológus, a Szerbia a külföldi migráció folyamatában tanulmány szerzője azt állítja, hogy sokkal több emberről van szó, hiszen a népszámlálás alkalmával csak azokat az emigránsokat jegyezték fel, akiket „bejelentettek” az itthon élő családtagok. Amennyiben tehát egész családok költöztek külföldre, nem volt senki, aki bejelentette volna őket, ezért láthatatlanok a statisztika számára. Éppen ezért nem tudhatjuk, hogy mekkora emigráns szerb közösség él mondjuk Chicagóban, Bécsben vagy éppen Torontóban.

Az adatok szerint a külföldön élő szerbiai származású személyek kétharmada szerbiai állampolgár, harmaduk pedig vagy kettős állampolgár, vagy pedig csak egy másik ország állampolgára. A legtöbben Délkelet-Szerbiából és Šumadijából távoznak külföldre, a statisztika szerint 215 ezren. Egyes települések lakosságának harmada, negyede távozott, viszont a diplomás személyek kivándorlása leginkább Belgrád régiójára jellemző, noha innen távoznak arányszámban a legkevesebben.

A fővárosból távozó minden második személynek felsőfokú végzettsége van, a külföldön tanuló 12 ezer hallgató harmada szintén belgrádi illetőségű. Másfelől, a hiányos általános iskolai végzettséggel bíró emigránsok legtöbbje délkelet-szerbiai. Vladimir Stanković, aki a migrációs trendek részletes vizsgálatával foglalkozik, azt állítja, hogy az elmúlt 40 évben nagymértékben módosult a kivándorlók képzettség szerinti összetétele.

„A hatvanas években a földművesek és az ipari munkások költöztek külföldre, az motiválta őket, hogy így nagyobb házat építhetnek és jobb autót vehetnek, így az 1971-es népszámlálás adatai szerint a kivándorlók 53 százalékának nem volt iskolája, s mindössze két százalékuk rendelkezett felsőfokú képesítéssel” – magyarázta Stanković. Hozzátette, a hetvenes években Németország, Svájc, Ausztria és Franciaország fogadta be a szerbiai kivándorlók 83 százalékát, később azonban, az új évezredben, népszerűbbé váltak az óceánon túli országok, így az említett országokba a szerbiai kivándorlók „mindössze” 60 százaléka költözött ki.

A képzett személyek kivándorlása már a nyolcvanas évek derekán megfigyelhető volt, s a válság elmélyülésével mind több értelmiségi csomagolt és távozott: Szerbiából a mérnökök, valamint a magiszteri és doktori fokozattal rendelkezők távoztak. A 2002-es népszámlálás szerint 415 ezer polgár hagyta el az országot, köztük sok menekült, illetve olyan személy, aki illegálisan lépte át a határt. A demográfusok szerint ez a kilencvenes évek legszörnyűbb embervesztesége.

„A legképzettebb személyek kivándorlása az új évezredben is folytatódott. 2002 és 2012 között az Egyesült Államok, Ausztrália és Kanada több mint 150 ezer bevándorlói vízumot adott ki a szerbiaiak számára. A legutóbbi adatok szerint 3500 magiszteri fokozattal rendelkező szerbiai él az USA-ban, Németországban, Angliában és Kanadában, és 2200 doktori fokozattal rendelkező személy is ezekben az országokban tevékenykedik” – mutatott rá Stanković, s hozzátette: a kivándoroltak átlagéletkora 34,7 év.

Az 1991 és 2001 közötti időszakban, de később is, jelentős mértékben nőtt a szerbiai városokból távozók száma. „A legutóbbi népszámlálás adatai szerint a szerbiai származású személyek 159 országban élnek, 24 országban ezer és 70 ezer között alakul a számuk. Ugyanakkor új emigránsközösségek alakulnak Kanadában, Ausztráliában, Svédországban, Amerikában és Oroszországban is” – magyarázta a szakember. Szavai szerint minden tizedik szerbiai háztartás legalább egy tagja él külföldön.

Egyébként az emigránsok átlagosan 11 évet élnek és dolgoznak külföldön. Az emigránsok nemzeti összetételét tekintve azt látjuk, hogy a vlachok a leginkább mobilisak (minden ötödik külföldön él), majd a muzulmánk következnek (minden tizedik él emigrációban), azután pedig az albánok és a romák következnek, a legkevesebben pedig a bunyevácok közül távoznak (minden századik személy). A statisztikák szerint 12 ezren folytatnak tanulmányokat külföldön, közülük a legtöbben az Egyesült Államokban szereznek egyetemi diplomát, majd Magyarország, Németország, Ausztria és Olaszország következik e tekintetben. Ugyanakkor minden ötödik külföldön tanuló doktorandusz él Amerikában.

Húszezer szerbiai él Chicagóban – hivatalosan

Noha a statisztikai hivatal adatai szerint 300 ezer állampolgár él az ország határain kívül, a becslések szerint ezeknek a személyeknek a száma meghaladja a négymilliót. Közülük a legtöbben, mintegy 2 millióan a régió nyolc országában, az egykori Jugoszlávia tagállamaiban, illetve Romániában és Magyarországon élnek – állítja Aleksandar Čotrić köztársasági parlamenti képviselő, a szkupstina diaszpóra bizottságának tagja.

Szavai szerint senki nem tudja, hány szerbiai él „a messzi távolban”, ugyanis az ország diplomáciai és konzuli képviseletei nem végeznek összeírást. Egyébként több olyan ország, ahol sok szerbiai él, például Németország és Ausztria is, követeli, hogy az állampolgárság felvételekor mondjon le szülőföldje állampolgárságáról. Vannak továbbá olyan országok is, amelyek a népszámláláskor nem vezetnek nyilvántartást az etnikai és nemzeti összetételről.

S noha a hiedelem szerint Chicago „a legnagyobb szerb város” Belgrád után, az Egyesült Államok legutóbbi népszámlásakor Chicagóban mindössze húszezer ember vallotta magát szerbnek.

Egyébként a szerbiai nyugdíj-biztosítási alap (PIO) adatai szerint összesen 50 ezer szerbiai nyugdíjas él külföldön, ezért oda kell továbbítani számukra az időskori juttatásukat. (Politika)

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

A húsvéti szent három nap - illusztráció
2024. MÁRCIUS 28.
[ 11:18 ]
A világ leggazdagabb emberei - illusztráció
2024. MÁRCIUS 27.
[ 13:44 ]
Eladták a Jugoszláviát - illusztráció
2024. MÁRCIUS 22.
[ 18:21 ]
Az oroszellenes szankciók kudarcot vallottak, és a nyugati pénzügyi elit Ukrajna vereségére számítva szívesen újítják fel a kereskedelmi kapcsolatokat Oroszországgal - írta Gabor Steingart újságíró a Focus magazinban megjelent cikkében. "Minden jel arra utal, hogy a Nyugat elveszettnek látja a konfliktust, és...
2024. MÁRCIUS 14.
[ 12:22 ]
Vasárnap este kezdődik, és 2024. április 8-án estig tart az iszlám hívők éves böjti időszaka, a ramadán. A ramadán a muszlim holdnaptár kilencedik hónapja, amely a hold járásától függően 29 vagy 30 napos. Az iszlám a mintegy 1,8 milliárd követőjével a kereszténység után a világ második legnagyobb vallása, és ma...
2024. MÁRCIUS 10.
[ 7:56 ]
Szerbiában is, ahogy a világ jó néhány országában, a nemzetközi nőnapot ünneplik. Vagy megemlékeznek róla. Mert van, aki azt állítja, nincs azon mit ünnepelni, hogy a nők még mindig sok tekintetben egyenlőtlen helyzetben vannak a férfiakhoz viszonyítva. Mások szerint ebben a formában, globálisan egyetlen napon megünnepelni...
2024. MÁRCIUS 8.
[ 12:49 ]
Beolvasás folyamatban