GazdaságKultúraMagazinTudományKözleményekKéptárSportOlvasók rovataImpresszumMarketing
2017. január 4. [15:15]

A vízhiánnyal Damaszkuszba is begyűrűzött a háború pusztító hatása

A vízhiánnyal Damaszkuszba is begyűrűzött a háború pusztító hatása
Fotó: AP
A szemben álló felek egymást vádolják a vízellátás megzavarásával, amelyre egy előzetes kétoldalú megállapodás értelmében nem kerülhetett volna sor. A képen: A családok most így szerzik be a vizet.

Damaszkusz lakói két hete nem jutnak tiszta ivóvízhez, ami példátlan fejlemény a Bassár el-Aszad vezette rezsim központjaként működő és a 2011 óta tartó polgárháború borzalmaitól eddig nagyjából megkímélt szíriai főváros életében. A szemben álló felek egymást vádolják a vízellátás megzavarásával, amelyre egy előzetes kétoldalú megállapodás értelmében nem kerülhetett volna sor.

"Már nem takarítom a házat, nem mosogatok és nem is mosok. Nem is zuhanyozunk" - ecsetelte a helyzetet egy damaszkuszi lakos, az 50 éves Mona Makszúd. Elmondása szerint a fővárosiak azt figyelik, mikor jön a vízszállító teherautó, amely egy-egy alkalommal minden háztartásnak 20 liter vizet oszt ki, de a járművet csak hébe-hóba látni. "Könyörögtünk a sofőröknek, hogy jöjjenek vissza, de nem tették" - folytatta Makszúd.

"Ha ez így megy tovább, kiveszek egy szállodai szobát, csak hogy végre lezuhanyozhassak" - mondja egy 60 éves nő, miközben két vödör vizet cipelve a hatodik emeletre tart egy lift nélküli házban. Mint sokan mások, ő is a parkokban és mecsetekben működő vízelosztó központokból szerzi a vizet.

Vannak, akik egyszerűen megpróbálnak alkalmazkodni a helyzethez: hogy ne kelljen mosogatni, eldobható étkészletet használnak, vagy palackozott vízzel öblítik le a vécét.

A fővárosiak vízellátásában már eddig is voltak fennakadások, de eddig még egyszer sem fordult elő, hogy ilyen hosszú ideig szüneteljen a szolgáltatás.

Damaszkuszt és környékét 70 százalékban a Barada folyó és forrása, az Éjn al-Fájáh látja el vízzel, csakhogy a folyó egy olyan völgyön halad keresztül, amelyet a felkelők tartanak ellenőrzésük alatt.

A szíriai rezsim szerint azért kellett elzárni a vizet, mert a felkelők december 22-én benzint öntöttek a Barada folyóba. Ezzel szemben ellenzékiek arról számoltak be, hogy a hadsereg és az orosz légierő légicsapásaival kilyukasztotta az Éjn al-Fájáh-i szivattyútelep üzemanyagtartályait, beszennyezve a forrást, ráadásul a légicsapások az elektronikai vezérlőrendszert is tönkretették. Egy ellenzéki aktivista azt mondta, hogy legalább két hónap kell a létesítmény helyreállításához.

A kormány - amelynek erői két hete szinte naponta bombázzák a Damaszkusztól 15 kilométerre elterülő, 100 ezer embernek otthont adó Barada-völgyet a múlt pénteken életbe lépett általános tűzszünet ellenére - tagadta, hogy célba vette volna a vízfeldolgozó létesítményt, mondván, hogy nem szeretne ártani saját népének. Korábban azonban már volt példa hasonlóra: az észak-szíriai Aleppóban áprilisban, szeptemberben és novemberben is szivattyútelepekre mért csapásokat a szíriai hadsereg. A rezsim ugyanakkor mindig is büszkén hirdette arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az ellenőrzése alatt álló területeken zavartalan maradjon az áram- és vízellátás.

A Damaszkuszban kialakult ivóvízhiány kezelése így komoly próbatétel elé állítja a kormányt. A rezsim a fővárosban ugyanis mindvégig igyekezett fenntartani a béke érzetét, ami miatt százezrek özönlöttek Damaszkuszba, amelynek lakossága az utóbbi években a korábbi 2 millióról 4 millióra duzzadt az ENSZ adatai szerint. Az ott élők napi 600 ezer köbméternyi minimális vízszükségletének azonban mindössze harmadát tudják kielégíteni a Damaszkusz körüli fúrt kutak - mutatott rá Juliette Touma, az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) a szóvivője. Az ENSZ szakosított szerve 2011 óta mintegy 200 kutat állított helyre a szíriai főváros körül.

A damaszkuszi vízhiánnyal kapcsolatban fontos megemlíteni egy kormánypárti médium december eleji jelentését, amely szerint a rezsim úgynevezett megbékélési egyezményt akart tető alá hozni a Barada-völgyi településekkel, s ennek részeként a térségből szabadon távozhattak volna a fegyveres felkelők, amennyiben átengedik az ellenőrzést a kormánynak. Az ellenzék és az ENSZ szerint azonban ez az egyezség nem más, mint kényszerkitelepítés, amelyre már számos példát lehetett látni Szíria más területein. A baradai ellenzéki harcosok elutasították a kormány ajánlatát, ami aktivisták szerint az újabb kormányzati offenzívához vezetett. A felkelők azóta bosszúból elzártak egy Damaszkuszba vezető földgázvezetéket, tovább növelve vele a fővárosiak gondjait, s így próbálva meg nyomást gyakorolni a kormányra, hogy állítsa le támadásait. (MTI/AP)


2017. január 20. [19:32]

Az Egyesült Államok washingtoni idő szerint péntek délben beiktatott 45. elnökének, Donald Trumpnak a személyében a modern amerikai történelem egyik legkülönösebb és... >>

2017. január 20. [14:56]

A Magyar Kultúra Napja délvidéki központi ünnepségén, a zentai Művelődési Házban adták át a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség Magyar Életfa díját, Aranyplakettjét és... >>

2017. január 19. [10:27]

Barack Obama rendkívül népszerű, de politikailag erőtlen elnökként búcsúzik, és ennek egyik oka elemzők szerint az, hogy a Demokrata Párt katasztrofális zuhanást él meg.... >>



Álláshirdetések gomb
Prosperitati Alapítvány
1 euró 123.94 dinár
1 dollár 116.04 dinár
100 forint 40.10 dinár
100 dinár 249.32 forint
Heti kérdés
Ön szerint kit terhel inkább felelősség Szerbia és a többi jugoszláv utódállam, illetve Koszovó közötti viszony megromlásáért?
Valamennyien felelősek érte.
Leginkább Szerbiát.
Inkább a többi délszláv államot, illetve Koszovót.

A korábbi szavazásokat itt tekintheti meg!
A legutóbb kommentelt friss cikkek
(amelyek az utóbbi 24 órában jelentek meg)

Logikus...

Öreg bácsi megy a kivilágítatlan kerékpáron. Megállítja a rendőr, és így szól:
- Bátyám, ha nem ég a lámpa a biciklin, akkor tolni kell!
Mire az öreg:
- Már kipróbáltam, akkor se ég!

Vajdaság Ma forditói szolgáltatása