GazdaságKultúraMagazinTudományKözleményekKéptárSportOlvasók rovataImpresszumMarketing

Izbor iz sadrzaja na srpskom

Kihelyezett konzuli fogadónapok

Az egyszerűsített honosítási eljárás logója

Lélekemelő logó


Életmód/egészség



Gaia



Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Bethlen Gábor Alap

Forum

Nemzeti Regiszter

MTI
Observer
A médiafigyelő
Imedia

2017. március 13. [20:31]

Skót népszavazás: Új referendum, régi kérdésekkel

Skót népszavazás: Új referendum, régi kérdésekkel

Egy nemzedéknyi időre, talán egy életre lekerült a napirendről Skócia függetlenné válásának kérdése - ezzel a kijelentéssel nyugtázta 2014. szeptember 19-én reggel, a skót függetlenségről tartott népszavazás másnapján a voksolás eredményét David Cameron akkori brit miniszterelnök.

Alig két és fél évvel később Nicola Sturgeon skót kormányfő bejelentette, hogy felhatalmazást kér a skót parlamenttől az újabb skóciai függetlenségi népszavazás kiírásához szükséges lépések megtételére. Sturgeon szerint ugyanis az előző függetlenségi referendum óta - amelyen 55 százalékos többséggel az elszakadást ellenzők győztek - teljesen új helyzet állt elő. A brit EU-tagságról tavaly júniusban rendezett népszavazáson országos átlagban ugyanis a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre, a skót választók 62 százaléka viszont a bennmaradásra voksolt, így Skóciát akarata ellenére akarják kiléptetni az Európai Unióból.

A helyzet ebből a szempontból vitathatatlanul gyökeresen megváltozott a 2014-es függetlenségi népszavazás óta, a skót elszakadás lehetősége által felvetett kérdések azonban ugyanazok.

Az egyik legsarkalatosabb probléma az, hogy függetlenné válása esetén Skócia elveszítheti a világ egyik legpatinásabb - azonos néven és folyamatosan legrégebben forgalomban lévő - fizetőeszközét, a fontot, és vele együtt a világ egyik legrégebben működő, globális befolyású jegybankja, az 1694-ben alapított Bank of England kínálta monetáris biztonságot.

London már a 2014-es népszavazás előtt egyértelműen és mereven elzárkózott a font további közös használatának engedélyezésétől Skócia függetlenné válása esetére, arra hivatkozva, hogy a brit költségvetés és a Bank of England nem vállalhatja magára "egy másik ország" gazdasági-pénzügyi kockázatait. David Cameron akkoriban sokszor hangoztatott álláspontja szerint "válás esetén nem szokás osztozkodni a bankszámlán és a hitelkártyán".

Ebben a kérdésben londoni részről azóta sem hangzott el ettől eltérő vélemény.

Ugyancsak nagy horderejű - és továbbra is megválaszolatlan - kérdés, hogy mi lenne az északi-tengeri olajjal.

A Skóciát kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Pártnak (SNP) már az 1970-es években is az volt az egyik politikai jelszava, hogy az északi-tengeri olajkincs "Skócia olaja".

A skót kormány a 2014-es referendum előtt is jelentős részben az északi-tengeri olajra építette a független Skócia finanszírozási tervét, 34 milliárd fontra (12 ezer milliárd forintra) becsülve az olajtermelésből származó skót költségvetési bevételeket a 2014-2015-ös és a 2018-2019-es pénzügyi év közötti időszakra. Ez a becslés 110 dolláros olajár-prognózisra alapult, az északi-tengeri Brent nyersolaj világpiaci árfolyama azonban jelenleg 51 dollár körül mozog.

Iparági szakértők ráadásul jó ideje az északi-tengeri mezők hozamának gyors apadását jósolják. A brit tengeri olajkitermelő cégek szövetsége már korábban felhívta a figyelmet arra, hogy az északi-tengeri brit nyersolaj-kitermelés csaknem két évtizeddel ezelőtt, 1999-ben tetőzött - abban az évben a brit szektor tizenkét havi nominális hozama megközelítette a 400 millió hordót -, és az északi-tengeri talapzatból kitermelhető nyersolaj mennyisége 2020-ig várhatóan a legutóbbi csúcs egyharmada alá csökken.

A 2014-es népszavazás előtt nem volt, és most sincs egyértelmű válasz arra sem, hogy a függetlenné váló Skócia csatlakozhatna-e az Európai Unióhoz és a NATO-hoz. A két és fél évvel ezelőtti függetlenségi referendum előtti hetekben az Európai Bizottság akkori elnöke, José Manuel Barroso és az észak-atlanti szövetség akkori főtitkára, Anders Fogh Rasmussen egyaránt erőteljes kétségeinek adott hangot Skócia csatlakozási esélyeivel kapcsolatban, kevéssé burkolt utalásokat téve arra, hogy a saját szeparatista mozgalmaikkal küszködő EU- és NATO-tagállamok nemigen látnának szívesen soraikban egy olyan új országot, amely egy másik országból vált ki.

Ebben a kérdésben sem hangzott el azóta a két szervezet részéről ettől eltérő álláspont.

Ha 2014 szeptemberében a függetlenségpártiak győztek volna, a skót kormány 2017. március 24-én - vagyis a jövő héten - kiáltotta volna ki hivatalosan Skócia függetlenségét. Nicola Sturgeon skót miniszterelnök ehelyett a jövő héten újabb függetlenségi népszavazás kiírásának előkészítéséhez kér felhatalmazást a skót parlamenttől, és a referendumot 2018 ősze és 2019 tavasza között tartja elképzelhetőnek.

E menetrend alapján Skócia a 2020-as évtized elején válhatna ki az angol és a skót koronát egyesítő uniótörvények alapján hivatalosan 1707-ben létrejött Nagy-Britanniából. A fő kérdés az SNP-kormány számára most az, hogy ezúttal sikerül-e meggyőzni a függetlenség ügyének a skót választók többségét. (MTI)


Orosháza-Gyopárosfürdő és a Vajdaság Ma közös nyereményjátéka - hirdetési banner
2017. július 22. [17:56]

Ásotthalom, Tiszasziget, Röszke - Egyre többen járnak át Magyarországra dolgozni a jobb fizetésért a szerbiai határ menti falvakból - most viszont az ingázók naponta... >>

2017. július 22. [8:40]

1456. július 22-én a Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira. A győzelem 555. évfordulója... >>

2017. július 21. [5:59]

Szerbia új ombudsmant kapott. A népképviselők kétnapos heves parlamenti vita után 142 szavazattal megválasztották az új köztársasági polgári jogvédőt ötéves mandátummal,... >>



Orosháza-Gyopárosfürdő és a Vajdaság Ma közös nyereményjátéka
Álláshirdetések gomb
1 euró 120.61 dinár
1 dollár 103.70 dinár
100 forint 39.47 dinár
100 dinár 253.3 forint
Vackor program óvodásoknak és iskolásoknak
Heti kérdés
Ki, illetve mi tehető inkább felelőssé, hogy elhúzódott és továbbra sem a Belgrád által elvárt ütemben halad Szerbia uniós csatlakozási folyamata?
Inkább Szerbia.
Inkább az EU.
Inkább a többi nyugat-balkáni ország.
Inkább a nemzetközi körülmények.

Tekintse meg az eddigi eredményt!

A korábbi szavazásokat itt tekintheti meg
A legutóbb kommentelt friss cikkek
(amelyek az utóbbi 24 órában jelentek meg)
Nyolc órát vesztegeltek Prijepoljenál a Belgrád-Bar vonat utasai
(Szerbia)
Vajdaság Ma forditói szolgáltatása
Prosperitati Alapítvány
A 2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve