GazdaságKultúraMagazinTudományKözleményekKéptárSportOlvasók rovataImpresszumMarketing

Izbor iz sadrzaja na srpskom

Kihelyezett konzuli fogadónapok

Az egyszerűsített honosítási eljárás logója

Lélekemelő logó


Életmód/egészség



Gaia



Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Bethlen Gábor Alap

Forum

Nemzeti Regiszter

MTI
Observer
A médiafigyelő
Imedia

2017. április 18. [18:29]

Új mandátummal a Brexit felé

Előrehozott parlamenti választások lesznek június 8-án Nagy-Britanniában - jelentette be kedden Theresa May brit miniszterelnök - A jelenlegi parlament mandátuma 2020-ban járt volna le.

Új mandátummal a Brexit felé
David Cameron és Theresa May

"A következő választásokat 2020-ban kell tartani" - mondta Theresa May, amikor tavaly július 13-án átvette a miniszterelnöki tisztséget David Camerontól.

Cameron alig több mint egy évvel korábban, a 2015 májusában megtartott parlamenti választásokon váratlanul jó eredménnyel, abszolút - bár korántsem elsöprő, 15 fős - alsóházi többség birtokában önállóan alakíthatott kormányt a Konzervatív Párt élén. Az előző, 2010-es választásokat is a Konzervatív Párt nyerte, de akkor még nem abszolút többséggel, így évtizedek óta először koalíciós kormány alakult Nagy-Britanniában a Liberális Demokraták részvételével.

A két évvel ezelőtti választások után Cameron helyzete stabilnak tűnt - egészen 2016. június 24-ének hajnaláig, amikor elkezdtek befutni a brit EU-tagságról tartott előző napi népszavazás első eredményei. Kora reggelre egyértelművé vált: a bennmaradás mellett kampányoló Cameronra a Brexit-tábor, vagyis kilépést pártolók szűkös, 51,9 százalékos többséggel ugyan, de vereséget mértek.

David Cameron még aznap bejelentette lemondását, és a Konzervatív Párton belüli választási procedúra eredményeként Theresa May addigi belügyminiszter költözhetett be nem egészen egy hónappal később a Downing Street 10. alatti miniszterelnöki rezidenciára.

A 60 éves May - Nagy-Britannia második női miniszterelnöke Margaret Thatcher után - az EU-népszavazás kampányában Cameronhoz hasonlóan a bennmaradást pártolta, ám a kampányrendezvényeken alig volt látható, és amikor a nyáron átvette az irányítást, saját szövetségeseit is meglepő lendülettel szórta ki a kormányból Cameron EU-párti híveit, mindenekelőtt George Osborne pénzügyminisztert.

Ezután meghirdette azóta politikai mottójává vált programját, amely szerint "Brexit means Brexit" - a Brexit Brexitet jelent, vagyis nincs visszaút a brit EU-tagságról tartott népszavazás után, az Egyesült Királyság ki fog lépni az Európai Unióból.

Theresa May Brexit-politikája az eltelt nem egészen egy évben "hard Brexit-politikává" fejlődött. A brit politikai szótárban meghonosodott "hard (kemény) Brexit" kifejezés azt a forgatókönyv-változatot jelenti, amelynek alapján az Egyesült Királyság az EU-tagság megszűnésével együtt kivonul az Európai Unió egységes belső piacáról is.

May ezt a célt tűzte ki a Brexit-tárgyalások stratégiáját felvázoló kormányzati Fehér könyvben. A brit miniszterelnök szerint az Egyesült Királyság azért nem maradhat az EU egységes belső piacának tagja uniós tagságának megszűnése után, mivel ha fenntartaná teljes jogú tagságát e piacon, ahhoz olyan feltételeket kellene teljesítenie, mintha nem is lépett volna ki az EU-ból.

E feltételek közül May kormánya mindenekelőtt a más EU-országokból érkező munkaerő szabad beáramlásának uniós alapelvét veti el, azzal az érveléssel, hogy a tavalyi népszavazáson a brit választók többsége is e szabadságjog addigi érvényesítési formája ellen voksolt.

A probléma ezzel azonban az, hogy ellentmond a Konzervatív Párt Cameron és EU-párti szövetségesei által összeállított 2015-ös választási programjának, amelyben külön szerepelt, hogy Nagy-Britanniának az EU egységes belső piacán a helye.

Szerepelt az akkori tory választási programban az is, hogy a brit kormány az évtized végéig leépíti, a jövő évtized első évében pedig többletbe fordítja a 2008-2009-es recessziós évből örökölt példátlan, a brit hazai össztermék (GDP) 11 százalékát meghaladó államháztartási hiányt.

Theresa May pénzügyminisztere, Philip Hammond tavaly azonban közölte, hogy az új kormány már nem törekszik e cél elérésére, mivel az EU-népszavazás óta "megváltoztak" a gazdasági körülmények.

May viszont mindeddig ódzkodott a saját választási programja alapján kiírandó új választások meghirdetésétől, elsősorban arra hivatkozva, hogy ez felesleges újabb bizonytalanságot teremtene éppen a brit EU-tagság megszűnéséről folytatandó tárgyalások kritikus kezdeti szakaszában. Mindemellett a választási törvény ötéves rögzített parlamenti mandátumot rögzít, amelytől csak kétharmados szavazati többséggel lehet eltérni.

A következetes közvélemény-kutatási adatok azonban arról győzhették meg a kormányfőt, hogy mégis érdemes lehet vállalni egy gyorsan lebonyolított előrehozott választás kockázatát.

A jelenlegi felmérések ugyanis egyöntetűen arra vallanak, hogy a Konzervatív Párt megsokszorozhatja 15 fős alsóházi többségét. A legnagyobb brit közvélemény-kutató cégek legutóbbi vizsgálatai szerint a Konzervatív Pártra most 43-45 százalék, a legnagyobb ellenzéki erőre, a Munkáspártra 23-25 százalék voksolna.

A nem arányos brit választási rendszer alapján - amely csak egyéni jelölteket ismer, és minden választókerületben az a jelölt győz, aki a legtöbb egyéni voksot kapta, akkor is, ha a többi indulóra együtt többen szavaztak - e megoszlás érvényesülése földcsuszamlásszerű győzelemhez és akár százfős alsóházi többséghez is hozzásegítheti a Konzervatív Pártot, még annak figyelembe vételével is, hogy a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt most sokkal erősebb, mint a korábbi választások idején.

Ez a kilátás a jelenlegi vérszegény, 15 fős konzervatív alsóházi többség birtokában valószínűleg túl csábító ahhoz, semhogy ki lehetne hagyni, különös tekintettel arra, hogy az elmúlt hetekben a tory alsóházi hátország lázadói több sarkalatos törvényalkotási programban meghátrálására kényszerítették a kormányt.

Ha a mostani közvélemény-kutatási adatok érvényesülnek a június 8-ai választásokon, Theresa May e hazai problémája egy csapásra megszűnik, ráadásul a kilépési feltételekről folytatandó tárgyalásokat is a jelenleginél sokkal szilárdabb mandátummal és parlamenti háttérrel felvértezve kezdheti el az Európai Unióval.

Kertész Róbert (MTI)


2017. május 29. [11:43]

Száz évvel ezelőtt, 1917. május 29-én született John Fitzgerald Kennedy (JFK), a mítoszokkal felruházott amerikai elnök. 1961 és 1963 között az Egyesült Államok 35.... >>

2017. május 28. [15:58]

Vegyes érzelmekkel intettek búcsút Donald Trumpnak a hét végén vezető európai tisztségviselők: egyrészt megkönnyebbültek, hogy az amerikai elnök alapvetően készségesen... >>

2017. május 24. [18:50]

"Nem lesz alkalmuk megkóstolni a legjobb borokat" - mondja Duško Marković montenegrói miniszterelnök, akit hidegen hagy a hazai borokra kivetett orosz embargó, válaszul... >>



Álláshirdetések gomb
1 euró 122.76 dinár
1 dollár 109.94 dinár
100 forint 39.88 dinár
100 dinár 250.7 forint
Vackor program óvodásoknak és iskolásoknak
Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar
Heti kérdés
Támogatja-e azt a szakszervezeti kezdeményezést, hogy a szülők számára munkaszüneti nap legyen 15 évnél fiatalabb gyermekük születésnapja?
Igen.
Nem.

A korábbi szavazásokat itt tekintheti meg!
A legutóbb kommentelt friss cikkek
(amelyek az utóbbi 24 órában jelentek meg)
Vajdaság Ma forditói szolgáltatása
Prosperitati Alapítvány
A 2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve