"Nem lesz alkalmuk megkóstolni a legjobb borokat" - mondja Duško Marković montenegrói miniszterelnök, akit hidegen hagy a hazai borokra kivetett orosz embargó, válaszul a kis adriai országnak a NATO-hoz való csatlakozására - írta az AFP hírügynökség.
Marković pénteken Brüsszelben az észak-atlanti szövetség csúcstalálkozóján a vezetők asztalánál foglal helyet, néhány nappal később pedig Montenegró hivatalosan a NATO 29. tagjává válhat.
2015-ben, amikor bejelentették a mintegy 600 ezer lakosú, főleg szlávok, ortodoxok által benépesített ország csatlakozását, az oroszbarát ellenzék erőszakkal tarkított tüntetéseket szervezett.
Az EU-csatlakozást célzó tárgyalásokhoz hasonlóan a NATO-csatlakozást is Milo Đukanović volt miniszterelnök szorgalmazta. Đukanović 1991-től 2016 végéig volt Montenegró vezetője, amikor is Duško Marković váltotta fel.
"Montenegró katonai értéke egyenlő a nullával" - írta a Twitteren Alekszej Puskov orosz szenátor, igyekezvén viszonylagossá tenni a lépés jelentőségét. Ám Srđan Vučetić geopolitikai szakértő szerint az esemény "komoly politikai és stratégiai jelentőséggel bír, a Kreml szempontjából a NATO minden egyes nyeresége veszteség Oroszország számára."
Montenegró csatlakozásával a NATO ellenőrzi a teljes adriai tengerpartot. (A tengerparton fekvő országok közül Olaszország, Horvátország és Albánia már a katonai szövetség tagja.) Csapatainak koszovói és boszniai jelenléte arra figyelmeztet, hogy "továbbra is kész beavatkozni, ha fegyveres konfliktusok törnének ki a Balkánon" - véli Janusz Bugajski, a Center for European Policy Analysis (CEPA) amerikai agytröszt kutatója.
A NATO uralja a régiót. Csak Macedónia és Szerbia tart távolságot, bár Macedónia jelölt, de a csatlakozási folyamat 2008 óta egy helyben topog.
Április végén, amikor világossá vált, hogy Donald Trump amerikai elnökké választása nem befolyásolja a montenegrói csatlakozást, az orosz diplomácia bejelentette, hogy "megvédi érdekeit". Ám a Demokratikus Front nevű oroszbarát pártot, az ellenzék fő erejét gyengítette, hogy vezetőit, Andrija Mandićot és Milan Kneževićet vád alá helyezték egy októberi, meghiúsult államcsínykísérlet kivizsgálásakor.
A hivatalos magyarázat szerint az összeesküvők "orosz állami szervek" segítségével meg akarták akadályozni a NATO-csatlakozást, meg akarták gyilkolni Milo Đukanovićot. "Tákolmány", "politikai per" - válaszolják az érintettek, akik az állítólagos puccs továbbra sem szűnő rejtélyeire hívják fel a figyelmet. Az igazságszolgáltatás sohasem tárta fel, hogy miként szerzett tudomást a tervről, amelyet közvetlenül a hatalom által megnyert törvényhozási választások előtt hiúsítottak meg. A 23 vád alá helyezett, többségében szerb oroszbarát személy védelmét ellátó ügyvédek megjegyzik, hogy a rendőrség sohasem mutatta be a puccsisták által esetleg használni kívánt fegyvereket.
Mindazonáltal számos részletet juttattak el a nyugati médiumokhoz, "amelyek hajlandóak készpénznek venni az események podgoricai verzióját" - mondja Marcus Tanner, a Balkan Investigative Reporting Network újságírói hálózat főszerkesztője.
Moszkva áprilisban leállította a montengrói borok importját. Az ország külkereskedelmi forgalma körülbelül 450 millió eurót tesz ki, s főleg az Európai Unió országaival bonyolódik le. Montenegró 2015-ben csatlakozott a Moszkva ellen elrendelt gazdasági szankciókhoz.
"Nem függünk Oroszországtól vagy Szerbiától, az Európai Unióba és a NATO-ba vezető út saját út, akár tetszik ez nekik, akár nem - mondja Dragan Petrović közgazdász.
A turizmus döntő fontosságú Montenegró szempontjából, s az orosz kapcsolat kényes kérdés: a montenegrói statisztikai hivatal szerint minden harmadik látogató orosz. Áprilisban Moszkva elítélte "az oroszellenes hisztéria erősödését" Montenegróban. Ám 2016-ban, a válság csúcspontján 317 ezer orosz jött, négy százalékkal több 2015-höz képest. Az idei nyárra szóló orosz foglalások is emelkedést mutatnak.
"Nem volt, s most sincs ruszofóbia" - állítja Oleg Tretyjakov 45 éves ügyvéd, aki több ezer honfitársához hasonlóan befektet Montenegróban. Az oroszok által birtokolt ingatlanjavak száma körülbelül 70 ezer, 2016-ben 52 millió euróval gazdagították Montenegrót. Marat Gelman galerista szerint ezek az oroszok "stabilitást" akarnak, s nem nagyon törődnek azzal, hogy az NATO-színezetű-e. (MTI/AFP)
Nincs hozzászólás. Legyen az első!