GazdaságKultúraMagazinTudományKözleményekKéptárSportOlvasók rovataImpresszumMarketing

Izbor iz sadrzaja na srpskom

Kihelyezett konzuli fogadónapok

Az egyszerűsített honosítási eljárás logója

Lélekemelő logó


Életmód/egészség



Gaia



Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Bethlen Gábor Alap

Forum

Nemzeti Regiszter

MTI
Observer
A médiafigyelő
Imedia

2017. július 10. [20:03]

A sokszínűség védelmében kéri a kisebbségi jogok EU-s szabályozását a Minority SafePack

A sokszínűség védelmében kéri a kisebbségi jogok EU-s szabályozását a Minority SafePack

Az Európai Unió Egység a sokféleségben jelmondatára hivatkozva a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés azt kéri, hogy az EU hozzon olyan intézkedéseket, amelyekkel a tagállamokban élő őshonos nemzeti kisebbségeket is az európai kulturális és nyelvi sokszínűség tényezőiként kezeli.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által kezdeményezett, és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójával (FUEN) közösen kidolgozott polgári kezdeményezésnek az Európai Bizottság által bejegyzett változata a bizottság honlapján érhető el.

Bevezetőjében a polgári kezdeményezés rögzíti, hogy alapszerződésének megfelelően az EU az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezen értékek kinyilvánítása azonban nem elégséges ahhoz, hogy megelőzzék a hátrányos megkülönböztetést, a kisebbségi jogok korlátozását és a kisebbségi nyelveket és kultúrákat veszélyeztető káros hatásokat. A kezdeményezők elismerik, hogy a kisebbségvédelem elsősorban a tagállamok hatásköre, de úgy vélik, hogy az EU-nak többet kell tennie a nemzeti kisebbségek védelméért, mint amennyit jelenleg tesz.

A javasolt intézkedések közül három a nyelv, oktatás és művelődés kérdésköréhez kapcsolódik. Egy olyan ajánlás elfogadását javasolják a kezdeményezők, amelyben az EU meghatározza a nyelvi és kulturális sokféleség védelmének és támogatásának legmegfelelőbb módozatait. Ezekben tekintettel van a regionális és kisebbségi nyelvek használatára a közigazgatás, közszolgáltatások, oktatás, kultúra, igazságügy, média, egészségügy, kereskedelem és fogyasztóvédelem terén.

A kezdeményezők olyan határozat elfogadását is sürgetik, amely lehetővé teszi, hogy a kisebbségi nyelvet beszélő közösségek is részesüljenek az EU oktatási, művelődési, média- és ifjúsági támogatásaiból. Megjegyzik: a jelenleg futó programokban a kisebbségi nyelveket kizáró kritériumok találhatók.

A SafePack ugyanakkor határozat vagy rendelet elfogadásával hozna létre egy nyelvi sokféleségi központot, amely az EU finanszírozásával az Európában megtalálható legkisebb és leginkább veszélyeztetett nyelvi közösségekre összpontosít.

A polgári kezdeményezés két intézkedést javasol a regionális politika területén. Ezek egyike a létező rendelet módosítását kéri annak érdekében, hogy a regionális alapok elosztásának megtervezésekor legyenek figyelemmel a nemzeti kisebbségek helyzetére és a kulturális és nyelvi sokféleségre. A javaslat a szomszédos országok nyelvét és kultúráját ismerő kisebbségeket a régiók közötti hídverőkként veszi számba, és megjegyzi, hogy e kisebbségek közvetítő szerepét mindeddig nem használta ki az EU.

A kezdeményezők szerint a Horizont 2020 kutatási programnak arra is ki kellene térnie, hogy milyen szerepe van a nyelvi sokféleségnek a demográfiai változásokban és a határokon átnyúló gazdasági és társadalmi fejlődésben.

A SafePack megállapítja, hogy a választási rendszerek sajátosságai miatt a kisebbségek sok esetben számarányuk miatt nem küldhetnek képviselőket az Európai Parlamentbe, és fennáll annak veszélye, hogy jogos követeléseik egyáltalán nem jutnak el az EU intézményeihez. Ezért olyan irányelv, rendelet vagy határozat elfogadását kezdeményezi, amely konzultatív testületet hoz létre a képviselettel nem rendelkező kisebbségek és az európai intézmények közötti párbeszédre.

A kezdeményezők két uniós irányelv módosításával küszöbölnék ki a kisebbségekhez tartozók hátrányos megkülönböztetését, és segítenék elő, hogy ténylegesen egyenlő bánásmódban részesüljenek. Egyfelől javasolják, hogy a diszkriminációellenes jogi keretet rögzítő új irányelv kötelezze a tagállamokat a pozitív megkülönböztetés engedélyezésére és a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek tényleges egyenlőségét biztosító intézkedések megtételére.

Azt javasolják ugyanakkor, hogy a jelenleg állam nélkülinek tekintett, de születésük óta az EU tagállamaiban élő - javarészt roma nemzetiségű - személyek és családjaik jogait irányelv módosításával közelítsék az EU állampolgárainak a jogaihoz.

A kezdeményezés az audiovizuális és egyéb médiatartalmak szabad áramlásának a korlátozásait is kiiktatná. Olyan rendelet megszövegezését javasolja, amely az EU-t egyetlen szerzői jogi piacként kezeli. Ez a megoldás lehetővé tenné, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek hozzáférjenek azokhoz a tartalmakhoz, amelyeket a más tagállamok médiumai szolgáltatnak az anyanyelvükön. A kezdeményezők szerint azonban már az egységes médiapiac kialakítása előtt szükség van az érvényben lévő irányelv olyan módosítására, amely a nemzeti kisebbségek által lakott régiókban biztosítja az audiovizuális szolgáltatások és a sugárzott tartalmak vételezésének a szabadságát.

A polgári kezdeményezés beterjesztői ugyanakkor rendeleti alapon mentesítenék az EU tagállamait azon jelenlegi kötelezettségük alól, hogy a kisebbségi közösségek kultúrájára, filmkészítésére, zenéjére, könyvkiadására, nyomtatott sajtójára, televíziós műsorszolgáltatására vagy specifikus szociális politikájára nyújtott állami támogatásokról értesítőt küldjenek az Európai Bizottságnak. Az efféle támogatások számára az egyes esetekben jelenleg is érvényes tömbösített felmentést javasolják.

A Minority SafePack polgári kezdeményezést április 3-án iktatta az Európai Bizottság. A kezdeményezőknek ettől a dátumtól számítva egy év áll rendelkezésükre, hogy egymillió EU-polgár támogató aláírását összegyűjtsék.

Gazda Árpád (MTI)


2017. szeptember 19. [17:29]

A korábbi német választási kampányokban szokásos volt, hogy az ellenzék kancellárjelöltje kereste az amerikai elnök közelségét. Egészen másként van most: Martin Schulz a... >>

2017. szeptember 19. [14:54]

A Gergely-naptár szerint szeptember 21-én - a gyakorlatban már szeptember 20-án, napszálltakor - köszönt be a zsidó újév, a rós hasána. A zsidó naptár szerint 5778.... >>

2017. szeptember 19. [10:40]

Az észak-iraki Kurdisztán autonóm régióban szeptember 25-én akarnak népszavazást tartani a térség függetlenségéről. A legfontosabb kérdések és válaszok a voksolásról: ... >>



Külhoni magyar állampolgárok választási regisztrációja gomb
Álláshirdetések gomb
1 euró 118.93 dinár
1 dollár 99.02 dinár
100 forint 38.56 dinár
100 dinár 259.33 forint
Orosháza-Gyopárosfürdő és a Vajdaság Ma közös nyereményjátéka
Vackor program óvodásoknak és iskolásoknak
Heti kérdés
Brüsszeli tisztségviselőknek Szerbia EU-csatlakozási esélyeiről szóló nyilatkozatai után ismét feltesszük a kérdést: Ön szerint mikor válik Szerbia az Európai Unió teljes jogú tagjává?
Még 2025 előtt bizonyos feltételek gyors teljesítésével.
2025-ben vagy az utána következő egy-két éven belül.
Akár másfél évtizedig is elhúzódhat a csatlakozási folyamat.

Tekintse meg az eddigi eredményt!

A korábbi szavazásokat itt tekintheti meg
A legutóbb kommentelt friss cikkek
(amelyek az utóbbi 24 órában jelentek meg)
Vajdaság Ma forditói szolgáltatása
Prosperitati Alapítvány
A 2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve