GazdaságKultúraMagazinTudományKözleményekKéptárSportOlvasók rovataImpresszumMarketing

Izbor iz sadrzaja na srpskom

Kihelyezett konzuli fogadónapok

Az egyszerűsített honosítási eljárás logója

Lélekemelő logó


Életmód/egészség



Gaia



Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Bethlen Gábor Alap

Forum

Nemzeti Regiszter

MTI
Observer
A médiafigyelő
Imedia

2017. július 12. [21:28]

Az oroszok és a nyugatiak gázmenőverei a Balkánon

Az oroszok és a nyugatiak gázmenőverei a Balkánon
Timothy Less

A balkáni gázháború csendes ugyan, de a befolyásért folyó küzdelem Oroszország és a Nyugat között rányomja bélyegét a törékeny délkelet-európai régió jövőjére - írja az AFP francia hírügynökség szakértőkre hivatkozva.

Moszkva egyre több vereséget szenved el a térségben. A szláv és ortodox Montenegró a közelmúltban NATO-tag lett, Macedóniában az új szociáldemokrata hatalom hajlik a kísértésre és eltávolodik az előző jobboldali hatalom oroszbarát politikájától.

Bár Európa a beruházások terén egyértelmű előnyre tett szert a helyi gazdaságokban, Oroszországnak van egy ütőkártyája: az energetikai kártya. A gáz teszi ki az Európai Unió energiafogyasztásának negyedét. Márpedig az orosz gázóriás, a Gazprom szállította 2016-ban az Európában felhasznált gáz harmadát.

A Balkánon a gázfüggőség erősödésére kell számítani, párhuzamosan a szénre épülő elektromos művek termelésének az Európai Unió (EU) által is kívánt csökkenésével. Horvátország már tagja az EU-nak, a többi ország szeretne azzá válni, s többé-kevésbé előrejutottak a folyamatban.

"A befolyásért folyó közdelemben Oroszország és a Nyugat között az energiakérdés a régió destabilizálódásának egyik tényezője" - mondja Timothy Less, a Nova Europa agytröszt főnöke. A cég tanácsokkal látja el a térségben beruházni szándékozókat. "Szerbiában, Boszniában, Bulgáriában és Macedóniában Oroszország megpróbálja a gázfüggőséget politikai függőséggé átalakítani, hogy akadályt gördítsen a nyugati integráció elé" - mondja a szakértő.

Jelen pillanatban az orosz befolyás az infrastrukturális hiányosságok miatt korlátok közé szorul: gázvezeték hiányában az orosz gáz nem éri el a régió országainak többségét. A nyugatiak abban reménykednek, hogy konkurens hálózatok támogatásával megelőzik Moszkvát.

"Délkelet-Európának ez a régiója a Nyugatot és a Keletet összekötő energetikai folyosók kereszteződésében helyezkedik el" - magyarázza az AFP-nek Paskal Milo volt albán külügyminiszter. "A régió fontossága nem gazdasági potenciáljában rejlik, hanem abban, hogy tranzitövezet más stratégiai piacok irányába és tárolási kapacitásokat lehet létrehozni".

"Évekig úgy tűnt, hogy Oroszország megnyeri az energiacsatát, de most úgy tűnik, hogy a Nyugat visszaveszi a kezdeményezést" - mondja Timothy Less.

Az Európai Unió támogatását élvező Trans-Adriatic Pipeline (TAP) a szándék szerint 2020-tól kezdve azerbajdzsáni gázt szállít majd Törökország irányából Görögországon és Albánián, majd az Adrián keresztül Olaszországba. A munkálatok Albániában megkezdődtek. Ez a projekt "ha csak minimálisan is, de javíthatja az Európai Unió gázellátásának biztonságát" - mondja Nicolas Mazzucchi a nemzetközi és stratégiai kapcsolatok francia intézetének (IRIS) szakértője.

Mindez azonban nem elég az európaiaknak. Dolgoznak az Ionian-Adriatic Pipeline-on (IAP), amely Boszniát, Montenegrót, Albániát és Horvátországot látná el gázzal. Ez a vállalkozás, összekötve a cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására képes észak-horvátországi Krk szigeti terminállal erős konkurense lenne az orosz gáznak. Májusban hét ország (Albánia, Bosznia, Bulgária, Horvátország, Koszovó, Macedónia, Montenegró) az amerikai USAID ügynökség támogatásával megállapodást kötött a gázszállító hálózat fejlesztéséről, csökkentendő a függőséget Oroszországtól. Szerbia és Románia nincs az aláírók között.

Miként válaszolhatnak erre az oroszok? A Déli Áramlat vállalkozás segítségével az orosz gáznak egész Ausztriáig el kellett volna jutnia, de a tervről 2014-ben lemondtak. A helyébe lépő Turkstreamről 2016 októberében megállapodás jött létre Ankarával, s ennek hátterét az orosz-török kapcsolatok javulása adta. A közelmúltban Törökországban járt Aleksandar Vučić szerb elnök, s annak a kívánságának adott hangot, hogy a gázvezetékbe országát is kössék be.

Elemzők a vállalkozást műszaki szempontból kényesnek ítélik meg: két kilométer mélyen a Fekete-tengerben kellene húzódnia. Mindenekelőtt azonban geopolitikai kockázatok függvénye. Igor Dekanić a zágrábi geológiai tanszék professzora szerint függ a török-orosz-EU viszonytól, a migránskérdéstől, Szíriától. (MTI/AFP)


2017. szeptember 19. [17:29]

A korábbi német választási kampányokban szokásos volt, hogy az ellenzék kancellárjelöltje kereste az amerikai elnök közelségét. Egészen másként van most: Martin Schulz a... >>

2017. szeptember 19. [14:54]

A Gergely-naptár szerint szeptember 21-én - a gyakorlatban már szeptember 20-án, napszálltakor - köszönt be a zsidó újév, a rós hasána. A zsidó naptár szerint 5778.... >>

2017. szeptember 19. [10:40]

Az észak-iraki Kurdisztán autonóm régióban szeptember 25-én akarnak népszavazást tartani a térség függetlenségéről. A legfontosabb kérdések és válaszok a voksolásról: ... >>



Külhoni magyar állampolgárok választási regisztrációja gomb
Álláshirdetések gomb
1 euró 118.93 dinár
1 dollár 99.02 dinár
100 forint 38.56 dinár
100 dinár 259.33 forint
Orosháza-Gyopárosfürdő és a Vajdaság Ma közös nyereményjátéka
Vackor program óvodásoknak és iskolásoknak
Heti kérdés
Brüsszeli tisztségviselőknek Szerbia EU-csatlakozási esélyeiről szóló nyilatkozatai után ismét feltesszük a kérdést: Ön szerint mikor válik Szerbia az Európai Unió teljes jogú tagjává?
Még 2025 előtt bizonyos feltételek gyors teljesítésével.
2025-ben vagy az utána következő egy-két éven belül.
Akár másfél évtizedig is elhúzódhat a csatlakozási folyamat.

Tekintse meg az eddigi eredményt!

A korábbi szavazásokat itt tekintheti meg
A legutóbb kommentelt friss cikkek
(amelyek az utóbbi 24 órában jelentek meg)
Vajdaság Ma forditói szolgáltatása
Prosperitati Alapítvány
A 2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve