GazdaságKultúraMagazinTudományKözleményekKéptárSportOlvasók rovataImpresszumMarketing

Izbor iz sadrzaja na srpskom

Kihelyezett konzuli fogadónapok

Az egyszerűsített honosítási eljárás logója

Lélekemelő logó


Életmód/egészség



Gaia



Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Bethlen Gábor Alap

Forum

Nemzeti Regiszter

MTI
Observer
A médiafigyelő
Imedia

2017. július 17. [16:07]

Bosznia-Hercegovina nyílt kijáratot akar a nemzetközi vizekre

Bosznia-Hercegovina nyílt kijáratot akar a nemzetközi vizekre
Ilyen lesz a Pelješac-híd

Bosznia-Hercegovina nyílt kijáratot akar az Adriai-tengerre: az ország parlamentje nemrég úgy határozott, minden munkálatot le kell állítania a szomszédos Horvátországnak a délkelet-adriai Pelješac-híd építésével kapcsolatban, míg Zágráb azt állítja, Szarajevó nem gátolhatja meg a projekt kivitelezését.

A vita évek óta húzódik a két ország között. Bosznia-Hercegovinának közel 24 kilométer hosszú tengerpartja van a Pelješac-félszigettel szemben, és mellette két szárazföldi határátkelője Horvátországgal. Szarajevó azt szeretné elérni, hogy a hat kilométer hosszú és 1,2 kilométer széles Neumi-öbölből nyílt kijárata legyen a nemzetközi vizekre, ne csak a horvát területi vizeken keresztül tehessék meg a hajók ezt az utat. Horvátország pedig a boszniai tengerpart megkerülésével közvetlen közúti összeköttetést szeretne kialakítani saját szárazföldi területével, ezért hidat építene a Pelješac-félszigetre, hogy az oda és Dubrovnikba utazóknak ne keljen két (a horvát-boszniai, majd a boszniai-horvát) határon is áthaladniuk. Korábban arról is szó volt, hogy Zágráb alagutat épít a tenger alatt.

Miután az Európai Bizottság (EB) 375 millió euróval (115 milliárd forint) támogatta a Pelješac-híd megépítését, mindenki azt gondolta, az utolsó akadály is elgördült a legnagyobb horvát infrastrukturális beruházás elől - írta a Večernji list című horvát napilap, majd hozzátette: a boszniai parlament határozata azonban hidegzuhanyként érte Zágrábot.

Andrej Plenković horvát kormányfő Szarajevóban, a két ország közös kormányülésén - amely hét év után először ült össze július elején - azt mondta: a Pelješac-híd nem veszélyezteti Bosznia érdekeit és Horvátország továbbra is a legnagyobb támogatója szomszédjai NATO- és európai uniós (EU) csatlakozásának.

Denis Zvizdić, Bosznia-Hercegovina miniszterelnöke a témával kapcsolatban úgy nyilatkozott: kormánya nem kíván beleavatkozni más országok belpolitikai döntéseibe, mindössze azt szeretnék elérni, hogy Bosznia-Hercegovinának nyílt kijárata legyen a nemzetközi vizekre.

Szarajevó évek óta tiltakozik a Pelješac-híd felépítése ellen, amellyel Horvátország a Pelješac-félszigetet kívánja Dél-Dalmáciával összekötni. A 2,3 kilométer hosszú híddal a horvátok elkerülhetnék a Bosznia-Hercegovina területén keresztül vezető tengerparti utat. A heves viták ellenére 2005-ben hivatalosan is megkezdődtek a munkálatok, Zágráb pedig azóta megpróbált eleget tenni a boszniai kéréseknek. Megemelte a híd magasságát 35 méterről 55 métere, valamint a tartópillérek egymásközti távolságát 200 méter szélességűre növelte, hogy bármilyen hajó akadálytalanul közlekedhessen alatta, ami nagyban meg is drágított a projektet. Viszont nem oldódott meg a legfontosabb kérdés a két ország között, mégpedig a határvita kérdése. Szarajevó addig nem egyezik bele a híd megépítésébe, amíg a tengeri határvitával kapcsolatban nem születik megegyezés - írták a boszniai lapok. A bosznia-hercegovinai tengerészeti társaság azt követeli, hogy bírósági úton határozzanak meg egy 1,5 kilométer szélességű, 70 kilométer hosszúságú folyosót Neumtól egészen a nemzetközi vizekig.

Horvátország és Bosznia-Hercegovina 1999-ben írta alá megállapodást a határokról, amely két sziget és egy félsziget kérdése miatt soha nem lépett érvénybe, mert nem ratifikálta sem a horvát, sem a boszniai parlament. Szarajevó szerint a nemzetközi jog kimondja, hogy a területi vizeken végig haladó folyosó útjába nem állhat semmilyen épített akadály. Horvát szakértők mindazonáltal úgy vélik: a híd a bosnyák-horvát államhatártól 500 méterre, horvát területen épül, ezért Bosznia nem akadályozhatja meg annak kivitelezését.

Andrej Plenković horvát miniszterelnök boszniai látogatása alkalmával kijelentette: Horvátország számára rendkívül fontos projektről van szó, mert összeköti az ország szuverén területét.

"Minden, amit Horvátország tesz, összhangban van a nemzetközi joggal és a jószomszédi kapcsolatok szellemében zajlik" - hangsúlyozta a kormányfő.

Oleg Butković horvát tengerészeti, közlekedési és infrastrukturális miniszter nemrég bejelentette, hogy a Pelješac-híd építése ősszel kezdődik meg, és a szerződés aláírásától kezdve 3,5 évig tart, míg a teljes projekt kivitelezése 2022-re fejeződik be. A teljes munkálatok - a hídhoz vezető utak és parkolók, valamint a Ston városát elkerülő út - 450 millió euróba kerülnek, maga a híd megépítése közel 270 millió eurós beruházás.

Jugoszlávia 1991-es szétesése óta Horvátországnak Szlovéniával, Szerbiával és Montenegróval is határvitája van. Boszniához hasonlóan Szlovénia is nyílt kijáratot kért a nemzetközi vizekre. Horvátország és Szlovénia 2009-ben fordult nemzetközi döntőbírósághoz, de Zágráb 2015-ben egyoldalúan kihátrált a döntőbírósági rendezéstől, miután a horvát sajtóban olyan lehallgatási felvételek leiratai jelentek meg, amelyek arra utalnak, hogy a szlovén fél a bíróság szlovén tagján keresztül Ljubljana számára kedvező döntést lobbizott ki. A hágai nemzetközi döntőbíróság nemrég a Pirani-öböl jelentős részét Szlovéniának ítélte, ezzel Ljubljana kijáratott kapott a nemzetközi vizekre, más vitatott területeket viszont Horvátország fennhatóság alá rendelt. Zágráb azonban nem tekinti magára nézve kötelező érvényűnek a döntést.

Kriják Krisztina (MTI)


2017. szeptember 19. [17:29]

A korábbi német választási kampányokban szokásos volt, hogy az ellenzék kancellárjelöltje kereste az amerikai elnök közelségét. Egészen másként van most: Martin Schulz a... >>

2017. szeptember 19. [14:54]

A Gergely-naptár szerint szeptember 21-én - a gyakorlatban már szeptember 20-án, napszálltakor - köszönt be a zsidó újév, a rós hasána. A zsidó naptár szerint 5778.... >>

2017. szeptember 19. [10:40]

Az észak-iraki Kurdisztán autonóm régióban szeptember 25-én akarnak népszavazást tartani a térség függetlenségéről. A legfontosabb kérdések és válaszok a voksolásról: ... >>



Külhoni magyar állampolgárok választási regisztrációja gomb
Álláshirdetések gomb
1 euró 118.93 dinár
1 dollár 99.02 dinár
100 forint 38.56 dinár
100 dinár 259.33 forint
Orosháza-Gyopárosfürdő és a Vajdaság Ma közös nyereményjátéka
Vackor program óvodásoknak és iskolásoknak
Heti kérdés
Brüsszeli tisztségviselőknek Szerbia EU-csatlakozási esélyeiről szóló nyilatkozatai után ismét feltesszük a kérdést: Ön szerint mikor válik Szerbia az Európai Unió teljes jogú tagjává?
Még 2025 előtt bizonyos feltételek gyors teljesítésével.
2025-ben vagy az utána következő egy-két éven belül.
Akár másfél évtizedig is elhúzódhat a csatlakozási folyamat.

Tekintse meg az eddigi eredményt!

A korábbi szavazásokat itt tekintheti meg
A legutóbb kommentelt friss cikkek
(amelyek az utóbbi 24 órában jelentek meg)
Vajdaság Ma forditói szolgáltatása
Prosperitati Alapítvány
A 2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve