GazdaságKultúraMagazinTudományKözleményekKéptárSportOlvasók rovataImpresszumMarketing

Izbor iz sadrzaja na srpskom

Kihelyezett konzuli fogadónapok

Az egyszerűsített honosítási eljárás logója

Lélekemelő logó


Életmód/egészség



Gaia



Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Bethlen Gábor Alap

Forum

Nemzeti Regiszter

MTI
Observer
A médiafigyelő
Imedia

2017. augusztus 17. [0:11]

Mennyire toleránsak az Európai Unió országai

A szlovákok és a csehek körében a legfokozottabb a faji türelmetlenség, de a más vallásúakkal szemben sem sokkal nyitottabbak

Mennyire toleránsak az Európai Unió országai
Fotó: DATAWRAPPER/INDY100
A színek és árnyalatok nem sokban változnak az egyes kérdések esetében

Szlovákia és Csehország lakossága utasítja el a legnagyobb mértékben a faji keveredést, és Kelet-Európára egyébként is fokozottan jellemző a kisebbségek elutasítása. Ez derült ki Harvard Egyetem 13 éves, a 2002 és 2015 közötti időszakra vonatkozó felméréséből. Hasonló kutatási eredményeket közölt 2015-ben az Európai Unió is, amely 28 tagállamának lakosait kérdezte meg a témában.

Összességében az állapítható meg, hogy az európai országok lakosait tekintve a csehek és a szlovákok mellett a bolgárok, a görögök, a ciprusiak és a litvánok körében a legerősebb a rasszizmus. Ugyanakkor a britek, a spanyolok, a franciák, a hollandok, a dánok és a svédek bizonyultak a leginkább toleránsnak.

Az indie100 nevű oldal térképeken összesítette a felmérési eredményeket, és külön kimutatta az egyes kérdésekre adott válaszok szerinti megoszlást. A rasszizmustérképek közül egy a más etnikai csoportokkal való munkahelyi együttműködésre vonatkozik, egy másik azt jelzi, hogy a megkérdezettek mennyiben egyeznének azzal, hogy gyermekük házassága faji keveredést eredményezzen, kimutatták továbbá a vallásokkal szembeni viszonyulást, szintén a fenti két szempont alapján. Szerbia nem, illetve csak szürke foltként szerepel ezeken a térképeken – ahogy a többi nem európai uniós ország is.

Az európai uniós polgárok legtöbbje a fehér bőrű társaival dolgozik együtt a legszívesebben, majd az afroamerikaiakkal, az ázsiaiakkal, és legkevésbé nyitottak arra, hogy romákkal töltsék a munkaidejüket. Amíg például Nagy-Britanniában 95-95, Svédországban pedig 98-97 azoknak az aránya, akik fehérbőrűekkel vagy afroamerikaiakkal is együttműködnének, Magyarországon a megkérdezetteknek mindössze 65 százaléka dolgozna együtt az utóbbi csoport képviselőivel. Romániában 70, Horvátországban 71, Görögországban 76, Szlovéniában 78 százalékos az afroamerikaiakkal szembeni nyitottság, ám Bulgáriában mindössze 58 százalékos. Romániában és Horvátországban nincs eltérés, ám Magyarországon 1, Bulgáriában pedig 9 százalékkal többen dolgoznának inkább ázsiaiakkal, mint fekete bőrűekkel. A bolgárok körében jelentős az elutasítás a romákkal szemben, mindössze 43 százalékuk szeretne együtt dolgozni velük, a görögöknek pedig a fele. A magyarok és a romának 61, a horvátok 60, a szlovénok 66 százaléka nyitott ilyen jellegű együttműködésre, miközben az angolok esetében 79, a spanyoloknál 81, a svédeknél 87 százalékos az arány.

Egy sokkal bensőségesebb, illetve a következő generációkra vonatkozó kérdésben is hasonló a felállás. A bolgárok ugyanis a legnagyobb számban mondanának nemet arra, hogy gyermekük más faji csoporthoz tartozó személlyel éljen kapcsolatban. Ebben az esetben is a fehér, a fekete, az ázsiai és a roma kategóriák szerint mutatták ki a polgárok hozzáállását. Bulgária esetében az arány 91–21–32–13, Csehországban 90–23–25–11, Szlovákiában 84–23–26–17. Magyarországon a lakosság fele nyitott arra, hogy gyermeke ázsiaival éljen, és ezt megközelítő, 47 százalékos az arány az afroamerikaiakkal szemben is, a romákkal való párkapcsolatot 44 százalék fogadná el. Horvátország esetében közel azonosak a mutatók, a második és a harmadik kérdésre 52-52 százalék adott igenlő választ, a negyedikre 38 százalék. Ez utóbbi a románok körében 36, az afroamerikaiakkal szembeni nyitottság 49 százalékos. Az e tekintetben is leginkább toleráns svédek 97 százaléka szimpatizál azzal a gondolattal, hogy gyermeke párjának bőrszíne fehér legyen, 89 százalék azzal, hogy fekete, 92 százalék látna szívesen ázsiait, 76 pedig romát az utódja oldalán. A második leginkább toleráns franciáknál 96–79–85–53, a spanyoloknál 97–77–78–60 az arány. Mindhárom állam esetében az ázsiaiakkal jobban szimpatizálnak ebből a szempontból, mint az afroamerikaiakkal.

A harmadik adatösszesítés ismét a szakmai kapcsolatokkal kapcsolatban szolgál információval, ám itt a vallási hovatartozás megítélése került előtérbe. A kritérium változása azonban nem hozott lényegi változást a tolerancia mértékét tekintve. A legtöbben a keresztényeket és az ateistákat részesítenék előnyben, majd a zsidókat és buddhistákat, és végül a muzulmánokat. A svédek 97–89, az angolok 94–86, a franciák 96–88, a spanyolok pedig 97–81 arányban választanák a keresztényeket vagy a muzulmánokat kollégának. A keletebbre fekvő európai országokban ez az eltérés jóval nagyobb: Csehországban 87–27, Szlovákiában 85–37, Észtországban 91–50. Magyarországon keresztényekkel 88, ateistákkal 79, zsidókkal 75, buddhistákkal 68, muzulmánokkal pedig 57 százalék töltené együtt a munkaidejét. A horvátok körében 90–76–72–69–70, a románoknál 89–69–65–64–65 százalékosak az értékek, és a bolgárok is nagyobb mértékű nyitottságok mutatnak, mint a faji kérdés esetében (94–78–76–67–65).

Más a helyzet azonban a gyermekek párját tekintve, ekkor ugyanis már nagyobb az elutasítás mértéke. Bulgáriában mindössze 27 százalék hajlandó elfogadni muzulmánt meny vagy vő szerepében, Romániában 42, Horvátországban 51, Magyarországon 44 százalék. E tekintetben is a csehek és a szlovákok a legkevésbé toleránsak, ott ugyanis mindössze 12 és 16 százalék hajlandó elfogadni egy muzulmánt a gyermeke oldalán. Összehasonlításképp: Nagy-Britanniában és Svédországban 69, Franciaországban 65, Spanyolországban pedig 59 százalék viselne el könnyen egy ilyen kapcsolatot. A négy térkép ide kattintva tekinthető meg, és mindegyik uniós ország esetében külön előhívhatóak a kritériumok szerinti számadatok.

Rizsányi Attila


2017. szeptember 25. [14:04]

Európa számára létkérdés, hogy Angela Merkel koalícióra lépjen a német liberálisokkal és a Zöldekkel - írták a legnagyobb spanyol napilapok hétfőn, értékelve a vasárnapi... >>

2017. szeptember 23. [18:03]

Szövetségi parlamenti (Bundestag-) választásokat tartanak vasárnap Németországban. A választáson 61,5 millió állampolgár vehet részt, több mint 50 százalékuk nő. A... >>

2017. szeptember 22. [16:36]

(Budapesti tudósítónktól)Ez egy jó szóösszetétel. Azt jelenti, hogy azok, akik ebbe nem tartoznak bele, azok nem demokratikusak. Vagyis tényleg nyugodtan szemétdombra... >>

2017. szeptember 21. [18:46]
Moszkva és a Bundestag-választások
2017. szeptember 20. [17:46]
Szeptember 21: A magyar dráma napja
2017. szeptember 19. [14:54]
Beköszönt a zsidó újév
2017. szeptember 15. [19:41]
Egységben


Külhoni magyar állampolgárok választási regisztrációja gomb
Álláshirdetések gomb
1 euró 119.20 dinár
1 dollár 99.87 dinár
100 forint 38.43 dinár
100 dinár 260.15 forint
Orosháza-Gyopárosfürdő és a Vajdaság Ma közös nyereményjátéka
Vackor program óvodásoknak és iskolásoknak
Heti kérdés
Brüsszeli tisztségviselőknek Szerbia EU-csatlakozási esélyeiről szóló nyilatkozatai után ismét feltesszük a kérdést: Ön szerint mikor válik Szerbia az Európai Unió teljes jogú tagjává?
Még 2025 előtt bizonyos feltételek gyors teljesítésével.
2025-ben vagy az utána következő egy-két éven belül.
Akár másfél évtizedig is elhúzódhat a csatlakozási folyamat.

Tekintse meg az eddigi eredményt!

A korábbi szavazásokat itt tekintheti meg
Vajdaság Ma forditói szolgáltatása
Prosperitati Alapítvány
A 2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve