Nem egyszerű formalitás révén, hanem szigorú felülvizsgálati folyamat eredményeként léphet be a világ immár 35 iparilag fejlett országát tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD) egy tagságot kérelmező ország. A csatlakozási folyamat elindításáról és legvégül a tagságról az OECD legfőbb szerve, az összes teljes jogú tagállamot tömörítő Tanács konszenzussal dönt.

Az OECD a Marshall-segély lebonyolítására és a nyugat-európai országok gazdaságának háború utáni konszolidálására 1947-ben felállított Európai Gazdasági Együttműködés Szervezetének (OEEC) jogutódaként jött létre. Az OEEC húsz tagállama - tizennyolc európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada - 1960. december 14-én Párizsban írta alá a piacgazdaságként működő országok állandó világgazdasági fórumának szánt OECD alapító okmányát, amely 1961. szeptember 30-án lépett életbe.

A párizsi székhelyű kormányközi szervezet jelenleg 35 tagországot fog össze, nemcsak a fejlett piacgazdasággal rendelkezőket, hanem feltörekvő gazdaságokat is. Magyarország csatlakozásáról 1996. március 29-án Párizsban írták alá a dokumentumot, és az országgyűlési ratifikálása után Magyarország 1996. május 7-én lett az OECD teljes jogú tagállama.

Japán 1964-ben, Finnország 1967-ben, Ausztrália 1971-ben, Új-Zéland pedig 1973-ban lépett be az OECD-be, majd 1994 óta további tizenegy ország csatlakozott a szervezethez, Magyarország mellett Mexikó (1994), Csehország (1995), Lengyelország (1996), Dél-Korea (1996), Szlovákia (2000), Chile (2010), Izrael (2010), Szlovénia (2010), Észtország (2010) és Lettország (2016).

Oroszország felvételéről 2007-ben kezdődtek el a csatlakozási tárgyalások, de a Tanács 2014. március 12-én felfüggesztette a folyamatot. Jelenleg három országgal folynak teljes jogú tagsághoz vezető tárgyalások, 2013 óta Kolumbiával, 2015 óta pedig Costa Ricával és Litvániával.

Románia 2012-ben, Horvátország pedig 2017 januárjában küldött szándéknyilatkozatot, amelyben jelezte, hogy az Európai Gazdasági Együttműködés Szervezet teljes jogú tagjává szeretne válni. Mindkét ország részt vesz az OECD több munkabizottságának ülésein, illetve egy sor projektben az OECD-vel együttműködve, de a tagság elnyerése hosszú folyamat.

Horvátország 2014 áprilisában hozott létre egy tárcaközi munkacsoportot az OECD-vel való együttműködés megerősítésére, a külügyminisztérium által koordinált és a külügyminiszter által vezetett munkacsoport 14 állami szervet foglal magában.

Az OECD összetételét illetően minden döntés a Tanács előjoga, a legfőbb szerv ellenőrzi a csatlakozási folyamat minden aspektusát. Első lépésként a Tanács dönt arról, hogy meghív-e vagy sem egy potenciális tagot a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Ha a döntés pozitív, a Tanács fogadja el a csatlakozási tervet és kritériumrendszert tartalmazó, a főtitkár által előterjesztett menetrendet. Végül a tárgyalások lezárultával a Tanács meghívja a tagok közé az érintett országot, de még ilyenkor is határozhat meg feladatokat számára. A Tanács a tárgyalásokat a csatlakozási folyamat bármelyik pillanatában felfüggesztheti.

A tagfelvételi eljárás során egy kölcsönös ismerkedési folyamat zajlik le: a jelentkező ismerkedik a szervezet követelményeivel, a szervezet pedig a jelölt képességeivel e követelmények betartására. A teljes jogú tagságnak egyebek között feltétele, hogy az adott ország gazdaságában a rendező elv a piacgazdasági szervezet, a politikai berendezkedésben többpártrendszer uralkodjon, illetve tartsa tiszteletben az emberi jogokat.

A tagság akkor válik hatályossá, ha a csatlakozási nyilatkozatot a francia hatóságoknál a tagjelölt ország letétbe helyezte.

Az OECD legfőbb szerve a Tanács (Council), amely meghatározza a szervezet általános gazdaságpolitikai irányvonalát. A testületben a tagállamokat az OECD-hez rendelt nemzeti delegációk nagyköveti rangú vezetői képviselik, és helyet kap benne az Európai Bizottság küldötte is. Az állandó képviselők a főtitkár elnökletével rendszeresen üléseznek, miniszteri szintű értekezletre évente egyszer kerül sor. A döntések konszenzussal születnek.

A Tanács által öt évre választott főtitkár áll a párizsi székhelyű Titkárság élén, 2006 óta ezt a tisztséget a mexikói Angel Gurría tölti be, munkáját több főtitkárhelyettes segíti. A mintegy 2500 fős Titkárság koordinálja bizottságok tevékenységét, s továbbítja hozzájuk a feladatokat a Tanács által meghatározott prioritások alapján. (MTI)