GazdaságKultúraMagazinTudományKözleményekKéptárSportOlvasók rovataImpresszumMarketing

Izbor iz sadrzaja na srpskom

Kihelyezett konzuli fogadónapok

Az egyszerűsített honosítási eljárás logója

Lélekemelő logó


Életmód/egészség



Gaia



Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Bethlen Gábor Alap

Forum

Nemzeti Regiszter

MTI
Observer
A médiafigyelő
Imedia

2017. szeptember 14. [11:15]

Kellenek-e Szerbiában nemzetek közötti viszonyügyi tanácsok?

A vegyes nemzeti összetételű önkormányzatok többségében csak papíron léteznek, munkájuk szinte senkit sem érdekel

Kellenek-e Szerbiában nemzetek közötti viszonyügyi tanácsok?
Fotó: EBESZ
Zoran Paąalić polgári jogvédő nyilatkozik az újságíróknak a konferencia szünetében

(Belgrádi tudósítónktól)

A nemzetek közötti viszonyügyi tanácsok sok vegyes nemzeti összetételű helyi önkormányzatban csak papíron léteznek, több nemzetiségileg vegyes összetételű közösségben pedig meg sem alakultak annak ellenére, hogy létrehozásukat az idevágó, már tíz éve hatályos törvényrendelet előirányozza. Ennek két fő oka van: az egyik, hogy a törvényrendelet nem fogalmazza meg egyértelműen, a tanácsok mely kérdéseket hivatottak megvitatni, a másik pedig a tanácsok passzivitása, derül ki a köztársasági ombudsman nemzetek közötti viszonyügyi tanácsokról szóló külön jelentéséből.

Zoran Paąalić polgári jogvédő a minap Belgrádban ismertette a szakközvélemény képviselőivel és az újságírókkal az idén júliusban napvilágot látott jelentést. A Szerbia Palotában rendezett konferencián az ombudsman elmondta, hogy az intézmény az EBESZ belgrádi missziójának támogatásával kérdőíves kutatást végzett azon 72 vegyes nemzeti összetételű helyi önkormányzatban, amelyek kötelesek létrehozni az említett tanácsokat. Közülük 61 önkormányzat töltötte ki a kérdőívet, tehát a begyűjtött adatok ezekre a helységekre vonatkoznak.

A polgári jogvédő már 2010-ben foglalkozott a szóban forgó törvény gyakorlati alkalmazásával, s akkor megállapította, hogy az arra köteles helyi önkormányzatok nem mindegyike alapította meg a nemzetek közötti viszonyügyi tanácsot, vagy ahol a tanácsok létrejöttek, nem kapták véleményezésre azokat az önkormányzati döntéseket, amelyek a nemzeti egyenjogúság védelmére és előmozdítására vonatkoznak. Több esetben az önkormányzat nem teremtett megfelelő munkafeltételeket a tanács számára. A felmerült problémák megoldása céljából az ombudsman több ajánlást tett a helyi önkormányzatoknak, ám a helyzet, mint kiderült, semmit sem változott.

Nos, a polgári jogvédő legújabb külön jelentésében arról számol be, hogy mindössze 53 önkormányzat alakította meg a szóban forgó tanácsot. Ám az 53-ból 15 közösségben még mindig nem választották meg a tanácstagokat, továbbá egyes önkormányzatokban a tanácstagok mandátumának lejárta után nem választották meg az új tagokat, néhol ehhez teljes három év kellett.

A kérdőívben szerepelt az a kérdés is, hogy ki javasolja a tanácstagokat. 45 önkormányzatban a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsai javasolták a valamely kisebbséghez tartozó tanácstagokat, ami a törvény rendeletével összhangban van. Ugyanakkor a többségi nemzetet képviselő tanácstagokat 30 közösségben a képviselő-testület tagjai, civil szervezetek, polgári egyesületek javasolták, sőt volt példa arra is, hogy az ortodox egyház is a javaslattevők sorába állt. Ilyen esetekben kell külön gondot viselni a tanácsok függetlenségének megőrzésére, hiszen azok önálló munkatestületek az önkormányzatban, mutat rá a polgári jogvédő a jelentésében.

A nemzetek közötti viszonyügyi tanácsot nem alakította meg Babuąnica, Óbecse, Karlóca, Meroąina, Negotin, Poľarevac, Prijepolje és Ürög, míg a kérdőívre nem válaszolt Alibunár, Golubac, Lebane, Leskovac, Majdanpek, Nagybecskerek, Preąevo, Surdulica, Titel, Törökkanizsa, Verbász és ®agubica helyi önkormányzat.

A begyűjtött adatok alapján azt a következtetést vonhatjuk le, mutat rá az ombudsman a jelentésben, hogy a törvényhozónak pontosabban meg kell határoznia a tanácsok feladatkörét, illetve azt, hogy mely önkormányzati döntéseket kell véleményezniük, ugyanis a törvényrendeletben használt „nemzeti egyenjogúság” fogalma nem teljesen világos. Ez a homályos megfogalmazás teszi lehetővé a helyi önkormányzatok számára az önkényes értelmezést.

A megállapított problémák megoldására a polgári jogvédő többek között azt ajánlotta az államigazgatási és helyi önkormányzati minisztériumnak, hogy a törvényrendeletben pontosabban fogalmazza meg a nemzeti egyenjogúság fogalmát, részletesen sorolja fel azokat a határozatokat, amelyeket a viszonyügyi tanácsnak véleményeznie kell, valamint azt is javasolta, hogy a helyi önkormányzat képviselői, funkcionáriusai és foglalkoztatottjai ne lehessenek tanácstagok.

Tóth Elvira


2017. szeptember 22. [16:36]

(Budapesti tudósítónktól)Ez egy jó szóösszetétel. Azt jelenti, hogy azok, akik ebbe nem tartoznak bele, azok nem demokratikusak. Vagyis tényleg nyugodtan szemétdombra... >>

2017. szeptember 21. [18:46]

Moszkva árnyéka rávetül a német parlamenti választásokra is. Berlin két év óta meg van győződve arról, hogy Moszkva destabilizálni akarta Angela Merkel kancellár... >>

2017. szeptember 20. [17:46]

A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve. Az MTVA Sajtó- és... >>

2017. szeptember 19. [14:54]
Beköszönt a zsidó újév
2017. szeptember 15. [19:41]
Egységben
2017. szeptember 13. [14:45]
Húszéves a Google


Külhoni magyar állampolgárok választási regisztrációja gomb
Álláshirdetések gomb
1 euró 119.13 dinár
1 dollár 99.59 dinár
100 forint 38.40 dinár
100 dinár 260.36 forint
Orosháza-Gyopárosfürdő és a Vajdaság Ma közös nyereményjátéka
Vackor program óvodásoknak és iskolásoknak
Heti kérdés
Brüsszeli tisztségviselőknek Szerbia EU-csatlakozási esélyeiről szóló nyilatkozatai után ismét feltesszük a kérdést: Ön szerint mikor válik Szerbia az Európai Unió teljes jogú tagjává?
Még 2025 előtt bizonyos feltételek gyors teljesítésével.
2025-ben vagy az utána következő egy-két éven belül.
Akár másfél évtizedig is elhúzódhat a csatlakozási folyamat.

Tekintse meg az eddigi eredményt!

A korábbi szavazásokat itt tekintheti meg
Vajdaság Ma forditói szolgáltatása
Prosperitati Alapítvány
A 2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve