A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
Draža – pro és kontra
Betűméret:
- Hát te, vén komcsi diktátor, véres kezű tömeggyilkos, a szerbek ősellensége, hogy kerülsz ide, ahol csak a mennybeli vendégeket szolgálják ki? – kérdi a szakállas.
- Elintézték az el nem kötelezett barátaim Lucifernél, hogy néha-néha kapjak egy szabadnapot – válaszolja a féllábú. – Tudod, a pokol nagy olajfogyasztó, rengeteg fűtőanyagra van szükség a kotlákhoz, rá vannak szorulva az arab olajtermelőkre. De te, csetnik akasztófavirág, náci kollaboráns, a horvátok és bosnyákok hóhéra, te hogy szabadultál a poklok mélyéről?
- Hja, öregem, szerb fifikával! Elintézték a haverjaim a belgrádi bíróságnál, hogy rehabilitáljanak.
Egyelőre ugyan még nem történt meg az, amit e suta vicc sugall, de minden jel szerint így fog zárulni a nagy port felkavaró bírósági eljárás. Olvasom a perben megszólaltatott tekintélyes szerb történész érvelését, aki szerint nincs írásos bizonyíték arra vonatkozóan, hogy Draža Mihailović kollaborált volna a német megszállókkal. Vagyis alaptalan a hazaárulás vádja, a többi, a nagyszerb ideológia és sovinizmus, az etnikai tisztogatás, a nem szerb népesség tömeges kiirtása mintha már nem is számítana.
A választási kampány is kapóra jött a rehabilitálás kezdeményezőinek, olyan ugyanis a közhangulat az országban, hogy a pártok és a politikusok jobban félnek az ilyen patrióta színezetű ügyektől, mint Lucifer a tömjéntől. Nehogy még rájuk fogják, hogy nem állnak ki egy nemzeti hős mellett! Bárki legyen is az, bármilyen véres kezű. És miközben az antifasiszták plakátjaikon háborús bűnösnek és a szerbek szégyenének nevezik őt, hívei zajosan tüntetnek mellette, és a kommunista kirakatperben hozott halálos ítélet megsemmisítését követelik.
A volt utódállamokból érkező bírálatokat pedig éppenséggel daccal fogadják. Nem aratott sikert Belgrádban Ivo Josipović horvát elnök figyelmeztetése, hogy a Mihailović-rehabilitáció ügye káros a két ország kapcsolatára nézve, és a per a történelmi tények meghamisítását célozza. „Draža Mihailović háborús bűnös, a csetnikség pedig bűnös quisling mozgalom volt”, szögezte le a horvát vezető.
Vuk Jeremić külügyminiszter azzal utasította el a küldöldi bírálatokat, hogy belügyről van szó, erről csak Szerbiában lehet tárgyalni. Vuk Drašković pedig – aki különben szinte soha sincs egy hullámhosszon névrokonával – azt üzente a horvát elnöknek, hogy nem kell beleártania magát a belgrádi bíróság dolgába, mert elmúltak az idők, amikor a politikusok diktálták az ítéleteket.
A szlovén Jelko Kacin, az Európai Unió szerbiai jelentéstevője úgy látja, hogy Draža Mihailović tisztára mosdatásának kísérlete ellentétes az európai értékekkel, és végeredményben a sovinizmus feltámasztását szolgálja. Aggasztó az értékrend megváltozása Szerbiában, annak a ténynek a figyelmen kívül hagyása, hogy a világháború utáni Európa antifasiszta értékekre épült, a Mihailović-rehabilitáció pedig pont az ellenkező irányba mutat, figyelmeztet a szlovén tisztségviselő. Ezek a kísérletek szerinte szembemennek a balkáni nemzetek történelmi megbékélésével is.
Nem csak a civilek háborognak Szerbiában az ügy miatt, hanem tekintélyes közéleti személyiségek, történészek és jogászok is. Srđa Popović ismert belgrádi ügyvéd, a Đinđić-per védője párhuzamot von a csetnikvezér és Ratko Mladić, a boszniai szerbek volt katonai parancsnoka között. Ha tudjuk, hogy Draža Mihailović népirtásra biztatta követőit, akkor rehabilitálásával tulajdonképpen felmentenék a srebrenicai vérengzés elkövetőjét, mert ő is ugyanazt csinálta, mint történelmi elődje, mutat rá Popović.
A Popović által idézet Mihailović-féle instrukcióban ugyanis ez áll: „Meg kell teremteni nagy Jugoszláviát, ennek keretében pedig az etnikailag megtisztított Nagy Szerbiát, amely magába foglalja Szerbiát, Montenegrót, Bosznia-Hercegovinát, Szerémséget, Bánátot és Bácskát”.
Merő ostobaság az olyan történelmi feltevés, amely úgy kezdődik, hogy „mi lett volna, ha...”, de az nagyon valószínű, hogy akkor se úsztuk volna meg az etnikai megtorlást, ha nem Tito, hanem Draža pribékjei győzedelmeskednek. Az viszont elkeserítő, hogy hetven év után még mindig arról folyik a diskurzus, hogy ki mit csinált a világháború idején, és hány más nemzetiségűt küldött a másvilágra.
J. Garai Béla
A jövő századi kutatók számára, akik jobb híján térségünk diplomáciai boszorkánykonyháinak titkaival bíbelődnek majd, valószínűleg felfoghatatlan talányt fog képezni, hogy miként kaphatott itt ekkora szerepet az egyház az aktuális politika formálásában, amikor az állam fennhangon szekularizmusával dicsekszik. Például...
2018. JÚLIUS 7.
[ 16:04 ]
Amíg valamilyen csoda folytán nem születik megállapodás Belgrád és Pristina között, addig arra vagyunk kárhoztatva, hogy a politikusok és a média szünet nélkül Koszovó témájával „bombázzanak” bennünket. Akár szívügyünk a déli tartomány, akár nem.Mai helyzetünkben elképzelni is nehéz azokat a jövendő...
2018. JÚNIUS 11.
[ 10:09 ]
Ki ne szeretne mostanában szerbiai állampolgár lenni? Hiszen csak úgy záporoznak a jólétünkre, sőt, az aranykor beköszöntére tett politikusi ígéretek! Nem illik hálátlannak lenni, de néha már úgy érzem, hogy a könyökömön jönnek ki az ígéreteikkel. A legfrissebb prófécia, amit a napokban hallottam magától az...
2018. JÚNIUS 4.
[ 9:20 ]
