Új levél a Rózsa utcából: Amnesztiák

Az államilag elkobzott földeken gazdálkodó szövetkezetek privatizálásával, íme, szerb család(ok)hoz kerültek az egykoron itt élő német és magyar családok földjei. Merthogy bűnösök voltak, kollektíven, ezek a németek és magyarok, akiknek életére lehetett törni és elvenni a vagyonukat mindenestől – rajtuk tartva a bűnösség pecsétjét évtizedeken át akkor is, amikor a világban a politika már régen kimondta, hogy jogállamban ilyesmi nem létezik. De nemhogy rehabilitáció, amnesztia sem volt – viszont megtörtént az elkobzott vagyon privatizációja. „Ésszerű“ megoldás volt ez, hogy a túlélők vagy az áldozatok jogos örökösei így kiközösítve arra kényszerüljenek, hogy nulláról indulva ismét és újra új értékeket teremtsenek e hazában az izzadságukból.
(Friedrich Anna jegyzete a Levelek a Rózsa utcából rovatban olvasható)