"Az Alkotmánybíróság nem korlátozta Vajdaság jogkörét"

A Szerbiai Alkotmánybíróság (USS) döntésével sem nem bővítette, sem nem szűkítette Vajdaság AT hatásköreit, állítja Dragiša Slijepčević, a testület elnöke.
Az alkotmánybíróság mindössze megállapította, a tartomány illetékességét szabályozó törtvény mely szakaszai alkotmányellenesek, mondta Slijepčević.
A Szerbiai Alkotmánybíróság nemrég a Vajdaság AT illetékességéről szóló törvény 22 szakaszáról döntött, elfogadta 318 meg nem választott bíró és ügyész panaszbeadványát, s alkotmányellenessé nyilvánította a kormányalelnöki posztot és a szerbiai elnök helyét a nemzeti infrastrukturális tanács élén.
Slijepčević elutasította azokat a vádakat, melyek szerint ezek a döntések éppen az új kormány megalakulásának idejére "időzítettek", hozzátéve, akkor, amikor ezeket szavazásra készítették elő, "még sejteni sem lehetett, hogyan fog kinézni az új kormány", nyilatkozta a Politikának, "sőt, akkor még minden jel arra mutatott, hogy a hatalom ugyanazok kezében marad, akiknél korábban is volt".
Mint mondta, "némi aggodalomra ad okot, hogy azok, akik a jogszakértők szerepében tetszelegnek, nem méltányolják azt a tényt, hogy az alkotmánybírósági eljárások cseppet sem egyszerűek és a döntéseket nem lehet egyik pillanatról a másikra sem előkészíteni, sem meghozni".
"Amikor Vajdaságról van szó, a döntéshozatal folyamata négy hónapot vett igénybe, azt megelőzően három előkészítő ülés és két közvita volt. Ez a döntés nem határozta meg, mi a vajdasági autonómia határa. Az alkotmánybíróság sem nem bővítette, sem nem szűkítette a tartomány illetékességét, hanem, a meglévő alkotmánnyal összhangban felmérte, a törvény egyes szakaszai alkotmányellenesek-e, s ha igen, milyen mértékben", emelte ki Slijepčević.
Ivica Dačić kormányfőjelölt kijelentését kommentálva, miszerint az alkotmánybíróságot a Demokrata Párt vezette kormány nevezte ki, Slijepčević rámutatott arra, hogy "a kormány nem választ alkotmánybíróságot, és nincs is vele kapcsolatban semmiféle ingerenciája."
Az összesen 15 tagú bíróság egyharmadát a szerbiai parlament választja, a másik harmadát az államelnök nevezi ki, a harmadik harmadát pedig a Legfelsőbb Kasszációs Bíróság közgyűlése, magyarázta.
"Úgy tűnik, politikusaink fejében az alkotmánybíróság még mindig az egyeduralom idejéből való demokratikus díszként működik, mint ahogyan azt az 1974-es alkotmány előlátta. Az alkotmánybíróság már akkoriban is létezett, de közelről sem volt olyan helyzete és olyan jogosítványai, mint ma", mondta Slijepčević, s hozzátette, "a probléma akkor kezdődött, amikor a bíróság elkezdett élni az alkotmány által szavatolt felhatalmazásaival és jogköreivel, s eredményesen megoldotta az idők során felhalmozódott peres tárgyakat".
"Akik a választási kampány során a jog uralma, az önálló és hatékony bíróságok mellett szálltak síkra, talán ekkor értették meg, hogy az alkotmánybíróság egy olyan fontos intézmény, amely feladatát végezve, korlátozni tudja a végrehajtó hatalom túlkapásait, vagy a törvényhozó olyan önkényes lépéseit, amely az alkotmányellenes szakaszokkal rendelkező törvény meghozatalával voltaképpen sérti az érvényben lévő alkotmányt", mutatott rá Slijepčević. (Politika, Tanjug)