Magyarkanizsa: az ellenzék kivonult a községi képviselő-testület ülése közben

Magyarkanizsán a községi képviselő-testület ma két tárgysorozati kérdést levett napirendjéről, a többit viszont, szám szerint 40-et a képviselők nagy többsége megszavazta. Az idegenforgalmi szervezet igazgatójának a fölmentéséről és a szervezet megbízott igazgatójának a kinevezéséről szóló határozati javaslatok véleményezését a további egyeztetés szükségességére hivatkozva halasztották el.
Az érdemi munkát a község területi tervének ismertetése és véleményezése vezette be. Gulyás Csilla önkormányzati szakmunkatárs elmondta, hogy az új tervet a 2009-ben meghozott törvénnyel való összehangolás miatt kellett kidolgozni. A dokumentumra a Válassz utat és az Ukrok ellenzéki képviselői csoportok frakcióvezetői, Bacskulin István és Francsik József számos megjegyzést tettek. Nehezményezték a Bácska elnevezést, mert ilyen nevű mezőgazdasági birtok már nem létezik, megkérdőjelezték a Zenta és Magyarkanizsa közötti vasút felújításának indokoltságát, felrótták a terelő utak építési munkálatai megkezdésének késlekedését és a gyógy-, illetve falusi turizmus fejlesztésének hiányosságait. Legfőképpen azt kifogásolták, hogy a vállalkozás fejlesztésére nincs stratégia.
A nagykoalíciót (VMSZ, DS, LSV) és többséget alkotó képviselői csoport a megjegyzéseket figyelmen kívül hagyta, mert, ahogyan az indoklásban elhangzott, az észrevételeket és a javaslatokat a március végén és április folyamán megtartott közszemle alkalmával kellett volna jelezni. A község fejlesztésének jövőjét meghatározó dokumentumot a testület elfogadta.
A magyarkanizsai helyi közösség és Vojvoda Zimonić felnőtt lakossága november 10-től 25-ig szavazhat az újabb öt évre szóló helyi járulék bevezetésére. Vadász Kávai Piroska, a helyi közösség elnöke elmondta, hogy a helyi járulékból tervezett bevétel összege a 2013-2018-as időszakban több mint 250 millió dinár lesz. A dolgozók és az önálló vállalkozók keresetük 3-3 százalékával járulnának hozzá helyi közösségük közműfejlesztéséhez, a nyugdíjasok járandóságuk 1 százalékát fizetnék. A szerződött bevételekre 3 százalékos kötelezettséget irányoztak elő, a mezőgazdasági termelők pedig az első osztályú földterületek hektárja után 50 kilogramm minőségi búza, minden év január elsején megállapított tőzsdei ellenértékét fizetnék. A gyengébb minőségű földek tulajdonosai 5-től 30 százalékos kedvezményben részesülnének.
A program szerint a Vigadó és a Népkert rekonstrukciójának társfinanszírozására a helyi járulék 5 százalékát fordítanák és ugyanennyit szánnának az élményfürdőre is. A szennyvíztisztító kapacitásainak bővítésére a tervezett bevétel 10 százalékát, azaz 25 millió dinárt terveztek. Amennyiben az önkormányzat nem kezdené el ezeket a beruházásokat, akkor az említett célokra tervezett összeget, mintegy 50 millió dinárt közműfejlesztésre és karbantartásra használnák fel. A közösség önálló programja szerint az önkéntes járulék 50 százaléka – 125 millió dinár – a közműfejlesztés és karbantartás céljait szolgálná. Társadalmi tevékenységre, egyebek közt a történelmi egyházak támogatására és a jelentős rendezvények költségeire valamint első alkalommal az újszülöttek szüleinek juttatására 15 százalékot, környezetvédelemre pedig 8 százalékot választanak ki a helyi járulékból. - Az esetleges katasztrófa helyzetek következményeinek enyhítésére 1 százalékot irányoztunk elő – nyomatékosította helyi közösség elnöke.
Az Ukrok véleményét tolmácsolva Tandari László úgy vélte, hogy a gazdasági válság miatt most nem kell támogatni a helyi járulék bevezetését, szerinte ugyanis egy 35 ezer dináros bruttó fizetés, a fűtési idényben nem elegendő egy család legalapvetőbb szükségleteire.
Válaszában Vadász Kávai Piroska kiemelte, hogy a helyi közösség polgárai 47 éve fizetik a járulékot, amelyre nagy szükség van a már kiépített értékes közművek folyamatos karbantartása miatt.
Ezt követően a testület módosította a közigazgatási hivatalról szóló rendeletet és odaítélte az idei Pro Urbe díjakat. Az emlékplakettet és a pénzdíjat Hodik Erzsébet, a Vöröskereszt titkára, magyarkanizsai lakos érdemelte ki, több évtizedes odaadó munkájáért. A Pro Urbe Emlékplakettet a Magyarkanizsai Nyugdíjas Egyesület és három közéleti személyiség kapja: Csápek József, magyarkanizsai diakónus, író és publicista, Božena Suđi szintén magyarkanizsai és Tímár Anna oromi lakos. A bizottság elnöki tisztében Nyilas Mihály röviden méltatta a község legrangosabb elismerésében részesülők munkáját és bejelentette, hogy a nominációk október 20-án, a képviselő-testület községnapi díszülésén hangzanak majd el és akkor adják át a díjakat.
A 14 intézmény és közvállalat igazgatói -, illetve felügyelői bizottságaiba javasoltakról szóló határozati javaslatokról összevontan tárgyaltak a képviselők. Mivel a Válassz utat és az Ukrok polgárok által választott képviselői csoportok képviselői egyetlen egy bizottságban sem kaptak megbízatást, tiltakozásul kivonultak az ülésteremből,ám közben nem hangsúlyozták nyomatékosan, hogy a kérdések és indítványok napirendi pont vitájára vissza szándékoznak térni. Mivel az utolsó napirendi pontnál a nagykoalíció képviselői nem kértek szót, Huzsvár Ervin, a községi képviselő-testület elnöke berekesztette az ülést. A terembe ekkor visszatérő ellenzéki képviselők már hiába tiltakoztak, a községi képviselő-testület elnöke semmit sem tehetett, mert a koalíció képviselői időközben eltávoztak az ülésteremből.
(A képen középen: Huzsvár Ervin, a képviselő-testület elnöke)
ro.