320 éves a péterváradi vár

A péterváradi vár építésének kezdetéről emlékeznek meg ma a Várban levő újvidéki Városi Múzeumban. 17 óráig ingyenes a belépés.
Déltől Siniša Jokić kurátor körülvezeti az érdeklődőket a látogatók számára megnyitott földalatti folyosókon és előadást tart a Vár építéséről.
A Várnak jelentős szerepe volt a magyar történelemben.
A római korban Cusumnak, majd Acumincumnak nevezett település volt itt. A Várat 1237-ben említették először Peturwarod néven (az uradalom birtokosa a Bánk bánból is ismert Petur bán volt).1463-ban ott kötött szövetséget Mátyás király Velencével a török ellen. 1526. júliusában a várost majd a várat is elfoglalta a török.
A most is álló péterváradi várat 1692-ben, I. Lipót német-római császár idejében kezdték építeni, méghozzá az előzőleg ott álló középkori magyar vár helyén, amely a ciszterci apátság köré épült. A török elleni védővonalban (1694-ben rövid időre bevették a törökök) kulcsszerepet kapott vár építése 1780-ig tartott. Állandó őrséget már 1702-ben létesítettek, amely magyar huszárszázadból és szerb hajdúkokból állt. Közvetlen közelében aratott nagy győzelmet Savoyai Jenő a török felett 1716. augusztus 5-én.
A vár védőinek, akik hűek maradtak a magyar kormányhoz, jelentős helye volt az 1848/49-es harcokban. 1849 június 12-én és 13-án a forradalomhoz és szabadságharchoz hű magyar honvédség sikeresen megvédte a Várat a Jellasics horvát bán által vezérelt császáriakkal szemben. Az ostromot visszaverő tüzérség a Várból lőtte Újvidéket, ahol az ellenség gyülekezett, óriási károkat okozva. A Vár védői 1849 szeptemberében adták fel magukat, miután megérkezett a világosi fegyverletételről szóló hír. Ez volt az utolsó előtti magyar erődítmény (Komárom előtt), amely feladta magát.
Az első világháborút követően Szerémséget az újonnan alakult Szerb-Horvát-Szlovén (utóbb Jugoszláv) Királysághoz csatolták. A két világháború között kiadták a parancsot a péterváradi vár lebontására, amely meg is kezdődött, ám egy szerb ezredes leállíttatta a rombolást.
M. A.