





A Vajdasági Magyar Szövetség ma Szabadkán a Népkörben tartotta meg az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 56. évfordulójának központi megemlékezését, ahol ünnepi beszédet mondott Navracsics Tibor, Magyarország miniszterelnök-helyettese, közigazgatási és igazságügyi miniszter, valamint Pásztor István. A VMSZ elnöke beszédében köszönetet mondott az emberi szakpolitikusi erőfeszítésekért, amelyeknek szemtanúi lehettünk az elmúlt években, és amelyeknek most mindannyian haszonélvezői vagyunk.
Navracsics Tibor beszédében kiemelte: ez a nemzeti ünnep kilóg a sorból, hiszen ez a legfiatalabb nemzeti ünnepünk és még élnek közöttünk a hősök és az árulók. A miniszterelnök-helyettes hozzátette: minden ünnepünk sajátossága, hogy a szabadságot, hogy a magyar szabadságot ünnepeljük, de az 56-os megemlékezés egy ok miatt más, mint a többi nemzeti ünnep. Különbözik a március 15-ei és az augusztus 20-ai nemzeti ünnepektől, hiszen ez az ünnep egy olyan dátumhoz köthető, amikor a magyar nemzet egy része már kívülállóként szemlélte a magyarországi eseményeket. Magyarnak lenni itt Közép-Európában nem másokkal szemben, hanem mások mellett kell. Ezt tudták 1956-ban is, amikor a forradalom egy olyan szimpátia-tüntetésből robbant ki, amely a lengyel-magyar barátság mellett demonstrált - mondta a politikus az összegyűlt mintegy kétszáz ember előtt. „Akkor is tudtuk, hogy a mi szabadságunk nem valósulhat meg úgy, hogy másoktól azt megvonjuk; a mi és Közép-Európa szabadsága csak úgy valósulhat meg, ha minden nemzet szabad lesz.” - folytatta a politikus. Ezért 1956. október 23. a szabadságról szól, elsősorban a magyar szabadságról, de az 56-os hősök nemcsak Magyarország szabadságáért küzdöttek, hanem a szovjet kommunista uralom által leigázott nemzetek szabadságáért is - hangsúlyozta. „Látszólag csak a szabadságról volt szó, de ebből bomlik ki egy nemzetközösség számára minden fontos érték, az önállóság, a tisztelet, az őszinteség, a barátság, és a béke is” - mondta Magyarország miniszterelnök-helyettese.
„Aki nem volt ott végig, semmiféle költői képzelőerővel, forradalomért lüktető szívvel, akár lángelmével sem tudhatja felfogni, mi volt ez”, írja Ottlik Géza a Buda című kisregényében – idézte alkalmi beszédében Pásztor István, majd hozzátette: Ottliknak biztosan igaza van, mi is, még ha nem is mindannyian, de sokan és gyakran érezzük, pedig senki közülünk nem volt ott, hogy 1956, mint, ahogyan Faludy György írta: sem emlék, sem múltam nem vagy, sem történelem, de lényem egy kioperálhatatlan darabja, testrész, ki jöttél velem. Mitől vált testrészünké? Merthogy az! Arra, ha gyakrabban nem is, de az októberi kora őszben mindig, minden évben rádöbbenünk. A nemzetet alkotó sok millió emberben anatómiai könyvekben és térképekben ugyan nem jelzett, de olyan testrészünk, amelynek hiánya senkit nem tesz képessé érzelmi és értékrendbeli értelemben a nemzet részévé lenni. Nem sejt, nem szövet vagy szerv, hanem a lélek szelete, egy olyan kód, ami a mi lelkünket, lényünket mássá teszi, mint a más nemzetekhez tartozó lelke és lénye. De mi is ez a kód, miből tevődik össze, mi alkotja? Ez a kód nem definiálható a tudományok egzaktságával! A történelmi események, a tények ugyan mára már egzaktnak tekinthetők, az előzmények és okok körül is félre kerültek a viták, sőt a minőségi megítélés körüli dolgok is helyre kerültek, de nem ezek jelentik a kódot, hanem az, ami mindezek mellett, fölött, mögött van, az érzés! Az érzés a lelkünket alkotó 56-os kód lényege. Tizenhárom nap, amely nem csak a világot rengette meg, hanem a mi lelkünket, a mi kollektív lelkünket is megváltoztatta. Még akkor is, ha nem voltunk ott, ha nem is lehettünk ott. - mondta el bevezetőjében Pásztor István. A VMSZ elnöke beszédében beszélt arról a 200 ezer menekültről, akik 56 idején elmenekültek Magyarországról és most a magyar diaszpórát képezik, szervezeteik pedig a diaszpóra tanácsot alkotják. Kiemelte: az 56 évvel ezelőtt elmenekültek leszármazottai közül sokuknak Magyarország csupán homályos gyermekkori emlék lehet, vagy csak a szülői szavak által ébresztett és táplált érzés. Mégis, a nemzethez való őszinte ragaszkodás tekintetében, a rendíthetetlenségük hasonló őseik, az 56-os menekültek szabadságvágyához. Furcsa, hogy azok, akiknek ősei elhagyták az országot, azok mutatnak példát ragaszkodásból és nemzetszeretetből – emelte ki Pásztor. A VMSZ elnöke beszédében rámutatott a Szerbiában napjainkban tapasztalt számos politikai nehézségre is, hangsúlyozva azt, hogy ha nem sikerül azokat áthidalni, akkor mi, a vajdasági magyarok is olyanok leszünk, mint az egyik legismertebb emigráns, Horváth Elemér szerint az 56-os magyar ember: aki csak vándorol, haza és szüntelenül onnan menekül, s nem érkezik meg sehova, de azt hűen és rendületlenül teszi!
Az 56 évvel ezelőtti 56-os magyar forradalom és szabadságharc alkalmából a Vajdasági Magyar Szövetség által megszervezett központi megemlékezésen a megtartott ünnepi beszédeket követően bemutatták a "Szép magyar sors" című alkalmi előadást.
(K. R. , MTI)
Egy fordulat Szerbia mezőgazdasági termelésében az ország gyorsabb fejlődéséhez vezethet – jelentette ki Újvidéken Ivica Dačić szerb miniszterelnök.„Szerbia... >>
A Magyar Polgári Szövetség elégedetlen a Zenta községbeli civil szervezetek projektumainak támogatására vonatkozó pályáztatási rendszerrel – hangsúlyozta a párt... >>
Zentán ma délután adták át rendeltetésének a Zentai Közkórház által a tartományi kormány finanszírozásával vásárolt új digitális röntgengépet, amely az első ilyen típusú... >>