A Koszovó és Szerbia közötti brüsszeli megállapodásban foglaltak alapján a koszovói szerbek területi autonómiája hamarosan megvalósulhat. László Bálint, a Magyar Remény Mozgalom elnöke ezt az elmúlt két évtized első olyan lehetőségének tekinti, amely alkalmat ad az itteni magyarság számára, hogy a területi önrendelkezés témája hangsúlyosabban jelenjen meg, illetve a Vajdaságban élő magyarság elinduljon az autonómia felé vezető úton – jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján a pártelnök. A Magyar Koalíció programjában ugyan benne volt az önrendelkezésről szóló elképzelés, az MRM viszont úgy látja, hogy a magyar szavazatokkal parlamenti képviseleti helyekhez jutott párt nem kíván a jelen politikai helyzetben ezért a célért küzdelmet folytatni.

„Mi azt gondoljuk az MRM-ben, hogy nem lehet mindig az aktuális politikai viszonyokhoz igazodva politizálni, hiszen úgy nem lehet valós eredményeket elérni. Hosszútávon pedig a délvidéki magyarság létszáma és teljes struktúrája, felépítése el fog sorvadni, ahogyan azt az utóbbi tíz év népszámlálási adatai is bizonyítják” – mondta László Bálint. A párt tavaly ősszel a szerb kormányhoz is eljuttatta kérelmét a vajdasági területi autonómia intézményének tárgyában, ekkor került szóba ugyanis, hogy a szerbiai jogrendbe is beépülhet az a modell, amely Európa több országában létezik a kisebbségvédelem érdekében. A Magyar Remény Mozgalom programjának kétségkívül az egyik legmarkánsabb pontja a területi önrendelkezésért vívott küzdelem – nyilatkozta Setyerov Zorán, a párt ügyvezető alelnöke –, ugyanis egyedül ez jelenthet normális megélhetést, nagyobb biztonságot, emberhez méltó életet az itteni magyarság számára.

A brüsszeli megállapodás közelgő létrejöttét történelmi pillanatnak könyveli el az alelnök, amely fordulópontot jelenthet az itt élő magyarság életében. Kulcsfontosságú tényező, hogy a szerb alkotmányban az országtól elidegeníthetetlen Koszovón, tehát voltaképpen Szerbia területén belül területi autonómiát jelentő jogokat biztosítanak a dokumentumban foglaltak. Ennélfogva a délvidéki magyarságnak a reciprocitási (kölcsönösségi) elv alapján minden kétséget kizáróan járna az, ami a koszovói szerbeknek, ez pedig a területi autonómia – jelentette ki Setyerov.

A Magyar Remény Mozgalom vezetői azt remélik, hogy ebben a sorsdöntő kérdésben létrejön a kisebbségi magyar pártok közötti egység, illetve az anyaország felkarolná az esetleges közös kezdeményezést. „Ebben az esetben a területi autonómia elérhető cél lenne, mégpedig belátható időn belül” – hangzott el az MRM mai sajtótájékoztatóján.

BG