Vajdaság
Természetvédelmi park lesz a Topolyai-tó és annak környéke?
Zobnaticai Természetvédelmi Park néven védetté nyilvánítanák a mintegy 500 hektáros területet
Betűméret:             

A Topolyai-tó jövőbeni státusa szerepelt napirenden azon az összejövetelen, melyet Kislinder Gábor polgármester kezdeményezésére tartottak meg a topolyai önkormányzat épületében, és amelyre meghívták az érdekelt szervezetek és intézmények képviselőit. Ott voltak a sporthorgászok, a vadászok, az idegenforgalmi szervezet, a természetvédők, a helyi közösség, valamint a Tartományi Településrendezési, Építkezési és Környezetvédelmi Titkárság és a tartományi parlament képviselői is.

A topolyai tavat és annak szűkebb környékét természetvédelmi parkká lehetne nyilvánítani, a jelenlegi rendezetlen állapotokra ez jelenthetne tartós és fenntartható megoldást. A Tartományi Természetvédelmi Intézet munkatársa, Szabados Klára biológus ismertette részletesen az intézet által kidolgozott tervezetet, amelyből kiderült, hogy milyen lehetőségekkel, milyen előnyökkel és milyen kötelezettségekkel járna, ha védetté válna a terület. A mintegy 480 hektáros terület védelmére vonatkozólag már tíz évvel ezelőtt is készült egy tervezet, de a község akkori vezetősége – a Természetvédelmi Intézet munkatársai szerint - nem mutatott érdeklődést a folyamat véghezviteléhez. Pedig a tanulmány alapján a védetté nyilvánítás után a tóval és annak környékével fenntartható módon lehetne gazdálkodni, a sporthorgászok, a vadászok, a természetvédők, az idegenforgalommal foglalkozó szervezetek, de még a mezőgazdászok is megtalálnák, hasznosítani tudnák a megfelelő tartalmakat, természetesen folyamatosan felügyelt és ellenőrzött körülmények között. Védettnek nyilvánított madár és állatfajok nagy számban megtalálhatók ezen a területen. 79 fészkelő madárfajt regisztráltak már, de van eset, hogy újabb fajok is megjelennek.

A védett terület részét képezni a Betyár-völgy, ez a Zobnaticától nyugatra elhelyezkedő, déli és nyugati irányból lejtős gyepterületekkel határolt völgy, amelynek jó része a Topolyai-tó kialakítása óta állandóan víz alatt van. Északról és észak-keletről nagy kiterjedésű nádasok, azokon túl már művelés alatt álló szántóföldek határolják. Nevét a völgy az egykor még nagy kiterjedésű nádasokban bujkáló betyárokról kapta, kik rendszeresen bujkáltak ezen a területen. A szájhagyomány szerint Angyal Bandi, Sobri Jóska, és Rózsa Sándor is megfordult itt. A löszvölgy lejtős peremén fennmaradhatott az ősi vegetáció, amelyet ősgyepként emlegetnek.

A már csak kisebb mozaikkockákban megmaradt löszgyepek számos olyan faj élőhelyei, melyek a Vörös Listán szerepelnek, mint kiemelkedően ritka é védett fajok. A löszgyepek kizárólag a folyó völgyének azon lejtős részein maradhattak fenn, melyek művelésre alkalmatlanok. Ahol ugyanis a területeket munkagépekkel meg tudták közelíteni, sok esetben csak csekély haszon fejében, de már mind régen felszántották, megművelték, az eredeti, még az utolsó jégkorszakból itt rekedt növények élőhelyét megszöntetve. Csak egészen apró mozaikkockákban maradt meg az őshonos növényzet. A hamarosan, már februárban virágzó tarka sáfrányon kívül olyan fokozottan védett növények lelhetők még fel ezeken a löszgyepeken, mint a szártalan csüdfű, a sötét hagyma, a cseples meggy, a szennyes ínfű, az osztrák zsálya, az érdes csüdfű, a kései pitypang. A ritka fajok közül védendőnek számít még a budai imola, de olyan további növényi ritkaságok és különlegességek is megtalálhatók itt, mint az évelő len, az üstökös gyöngyike, vagy a hengeresfészkű peremizs. A talaj típusát tekintve mészlepedékes csernozjomról beszélhetünk, amelyen a löszsztyepp-vegetáció megtalálható. A szóban forgó területre vonatkozó védettségi státus meghatározása tartalmazza az első, a második és a harmadik zóna határainak kijelölését is. A legszigorúbban védettek lennének a gyepek értékes lösznövényzetükkel. Ezek köré épülne, óvó-védő funkciót ellátva a második és harmadik zóna.

Szabados Klára azt is elmondta több mint két órás, mindenre kiterjedő értekezésében, hogy pusztán a halállomány alapján nehezebb lenne a védettség jóváhagyását kérni, a növények és a madarak ebben az esetben fontosabbak. Azzal is tisztában kell lenni, hogy a védetté nyilvánítást követően a horgászok által megépített stégek és mólók sem felelnének meg az előírásoknak és a környezetvédelmi követelményeknek. Nem terveznek azonban drasztikus intézkedéseket, hogy ezeket le kelljen bontani, de újak építését és a meglévők felújítását már nem hagynák jóvá, illetve csak külön engedély kiadását követően tennék lehetővé. A vízi közlekedés szintén csak szigorú szabályok szerint működhetne, akárcsak minden más tevékenység. Néhány faj már kihalt ezen a területen, pl. a kisebb emlősök közül eltűnt az ürge, de néhány száz méterre a tervezetben a Zobnaticai Természetvédelmi Park néven emlegetett területtől még élnek ürgék, és védetté nyilvánítás után még lenne esély arra, hogy az ürgék populációi lassan visszatelepüljenek.

Ki kell jelölni egy már meglévő, vagy a jövőben a község által alapítandó közvállalatot, a szükséges tevékenységek végzésére és koordinálására, melynek nyomán a védelem és a fenntartható területhasználat működne. A végleges megoldás a javaslat alapján a szélesebb értelemben vett társadalmi érdekek megvalósításának lenne alárendelve Az Arcus Környezetvédő Egyesület aktivistái már évek óta szeretnék elérni a terület védetté nyilvánítását, az eddigi felmérési folyamatban is szerepet vállaltak és aktívan részt vennének a további teendők elvégzése körül is. Sihelnik József, az egyesület aktivistája, környezetvédelmi mérnök portálunknak nyilatkozva elmondta, hogy az egyesület aktivistái már évek óta szeretnék elérni a terület – pontosabban a tó és a Krivaja folyó egész völgyének védetté nyilvánítását, de ezt a folyamatot a múltban mintha valaki gátolta volna a háttérből.

Az összejövetel végén Kislinder Gábor községi elnök javaslatára olyan határozat született, hogy a különféle egyesületek, szervezetek, de a magánszemélyek a felvetéssel kapcsolatos javaslataikat, észrevételeiket tíz napon belül eljuttatják a községi tanácshoz, vagy közvetlenül a természetvédelmi intézethez. Dr. Biljana Panjković, a Tartományi Természetvédelmi Intézet igazgatója és Szabados Klára az élőhelyek és fajok részlegének osztályvezetője azt is hangsúlyozta, hogy a beérkező javaslatokat figyelembe veszik, azok alapján véglegesítik majd a tervezetet, amit közszemlére bocsátanak, valamint az intézet weboldalán is elérhető lesz, mielőtt elfogadásra terjesztenék elő. Arra is felhívták a figyelmet, hogy többi között a mezőgazdasági minisztérium jóváhagyása is szükséges az ilyen esetekben.

Tóth Péter

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Ma, március 28-án megkezdődött a tavaszi szünidő a vajdasági iskolák diákjai számára. A szünidő április 3-án, szerdán ér véget. A többi, szerbiai tanuló április 29-től, hétfőtől május 6-ig lesz tavaszi vakáción, és május 7-én térnek vissza az iskolapadokba. Ez egyben az utolsó szünidő is az idei tanév...
2024. MÁRCIUS 28.
[ 11:42 ]
A topolyai Žibelben megkezdődött a másodlagos szennyvíztisztító próbaüzeme. Újabb lépésként tekinthetünk erre, ami a környezetszennyezés megszűnte irányában lett meglépve. Az Európai Unió, Valamint Svájc és Svédország kormánya támogatásának köszönhetően, a szerbiai környezetvédelmi minisztériummal...
2024. MÁRCIUS 28.
[ 11:41 ]
Egy férfi és egy nő holttestére bukkantak ma reggel egy sztapári házban, nem messze Zombortól. Az N1 nem hivatalos információi szerint ma reggel 6 óra körül egy nő (39) és egy férfi (46) holttestét találták meg. A nyomozás még folyamatban van. A sajtójelentések szerint gyilkosságról és öngyilkosságról van szó,...
2024. MÁRCIUS 27.
[ 16:38 ]
Beolvasás folyamatban