A tejfelvásárlással kapcsolatosan kialakult helyzetről tartottak összejövetelt ma délelőtt Felsőhegyen, a helyi Művelődési Otthonban a falubeli és a környékbeli településeken élő termelők számára, akik tiltakozásuk jeléül nagyobb mennyiségű tejet öntöttek ki a falu központjában, ezzel kísérelve meg felhívni az illetékesek figyelmét a helyzet tarthatatlanságára.
Felsőhegyen előbb 7, majd 15 napra állították le a tejfelvásárlást. A hivatalos indoklás szerint a tej nem megfelelő minősége miatt. A termelők azonban nem értenek egyet azzal, hogy bármiféle probléma lenne a tejjel. Szerintük a tejfelvásárlással kapcsolatos problémák mögött a külföldről behozott tej, illetve tejpor áll, ami olcsóbb a hazainál, és ezért tejgyárak új tulajdonosa kevesebb hazai tejet kíván felvásárolni. Az ez elleni tiltakozásuk jeléül öntötték ki a nyakukon maradt tej egy részét ma délelőtt a falu központjában az úttestre.
– A szabadkai tejgyár december végén integrálódott a belgrádi Imlek tejgyárba, és ennek következtében január elsejétől a tejfelvásárlás monopólium alá került az országban. Február elsején aztán az addigi tulajdonos mindkét tejgyárát, valamint több egyéb üzemét is eladta egy angol pénzügyi-befektetési alapnak. Az új tulajdonosok begorombítottak, mondván, nem kell ennyi tej a piacon, hiszen a szerbiai tej előállítási ára túl magas, legalábbis a nyugatról behozott tejhez és a tejporhoz viszonyítva. Az új tulajdonosok egyszerűen a vadkapitalizmus logikájával gondolkodnak, ha itt drága, akkor nem itt kell termeltetni, mondják, és inkább behozzák az olcsó tejpont – magyarázta Sándor József, a felsőhegyi Napredak Földműves-szövetkezet igazgatója. – Természetesen a termelőknek ezt így nem merték megmondani, ehelyett január közepén elkezdték szigorítani a tej minőségének az ellenőrzését. Megjegyzem, amíg a szabadkai tejgyár önálló volt, addig is minden nap korrekt módon ellenőriztük a tej minőségét, sőt, korrektebbül, mint most, mert akkor minden egyes tejtermelőtől vettünk minden nap mintát, és azt a mintát minden nap a tejgyárban analizálták. Mi tudtuk, hogy ha valakinek rossz teje van, vagy ha valakinél rossz tej üti fel a fejét, akkor hol kell kezelni a problémát, ma viszont nem így van, ma nem érdekli a felvásárlót az, hogy kinél van a probléma, hanem egységesen nézi a dolgot, nem foglalkozik azzal, hogy kié a rossz tej, hanem ha valahol felüti a fejét, akkor az egész felvásárló helyet letiltják. Január közepe és február eleje között csak hétnapos figyelmeztető bezárásokat hajtottak végre, és általában azt mondták, hogy nem megfelelő a baktériumszám, amiben lehet, hogy van is igazság, de nem tudjuk, mivel nem láttuk az eredményeket, aztán február közepén megjött a második hullám. A mi szövetkezetünk is érintett volt az első és a második hullámban is, bár előtte évekig nem volt gondunk a minőséggel. Most, amikor már tizenöt napra zártak be bennünket, azt mondták, hogy nem a baktériumszámmal van baj, hanem az ún. szomatikus sejttel, ami azt jelenti, hogy valamelyik termelő, amikor fejte a tehenét, akkor begyulladt tőgyből tette azt, tehát gennyes masszát tartalmazó tejet adott át. A lényeg az, hogy ilyen módon próbálják elrettenteni a termelőket, ám ez szerintem csak kifogás – tette hozzá a szövetkezet elnöke, aki szerint a kialakult helyzetért a politikum tehető felelőssé, egyrészt azért, mert megengedte, hogy a nem megfelelő magánosítás révén monopolizálódjon a tejfelvásárlás, másrészt azért, mert nem tette meg a szükséges lépéseket a tejgyárak új tulajdonosa felé.
A faluban a zentai Agrosun Szövetkezet szervezésében ma délelőtt szakelőadásokat tartottak a termelőknek, amelyek révén a tej minőségét negatívan befolyásoló tényezők kiküszöbölésére hívták fel a figyelmüket annak érdekében, hogy a jövőben valóban kizárhassák annak lehetőségét, hogy a nem megfelelő minőség miatt ne vegyék át tőlük a tejet. A termelők és a szövetkezeti vezetők azonban egyetértettek abban, hogy a tejfelvásárlással kapcsolatosan kialakult problémákra csakis az állami beavatkozás jelenthetne hosszú távú megoldást.
H. G.
Nincs hozzászólás. Legyen az első!