Hihetetetlen fordulatot vettek az elmúlt napokban Inđiján a politikai események. A Szerb Haladó Párt (SNS) és a Demokrata Párt (DS) elképesztő vádakkal, zsarolással, túszejtéssel vádolta egymást. Felmerült a helyi hatalomváltás lehetősége is, de ezt elnapolták. Miközben újságírókat is megtámadtak.
Vladimir Goati, a Transparency Serbia elnöke úgy értékelte, a legutóbbi inđijai események az erőszak elemeit viszik be a politikai életbe, ami egyszerűen “megengedhetetlen”.
Goati a Vladimir Ješić újságíró elleni támadást, akárcsak az SNS és a DS egymással szemben megfogalmazott vádaskodásait “nagyon komoly jelenségként” értékelte, amely “jól tükrözi a társadalomban jelentkező problémákat”.
“Természetesen ez a helyzet senkinek sem válik javára, az erőszakot viszi be a politikai életbe, aminek demokratizálódása éppen csak megkezdődött”, mondta Goati. A Vladimir Ješić elleni támadást pedig testvére, a DS alelnöke, Inđija község korábbi elnöke, Goran Ješić elleni fenyegetésnek minősítette.
Amikor az SNS és a DS között elhangzó vádakról van szó, Goati kiemelte, igen sok olyan eleme van ennek az összetűzésnak, ami miatt a bíróság is beavatkozhat és kiderítheti, mi az igazság. Mint mondta, nem a közvélemény dolga, hogy kiderítse, ki mit mondott a másikról.
Popov: A nyomásgyakorlás nem jó
Aleksandar Popov, a Regionalizmus Központ igazgatója az Inđija községben történtek kapcsán elmondta, a demokratikus folyamatoknak nem használ a helyi hatalomváltás végrehajtása érdekében végzett nyomásgyakorlás, ehhez meg kell várni a rendes választásokat. Megjegyezve, hogy Szerbia több községében is volt ilyen nyomásgyakorlás az utóbbi időben a hatalomváltás érdekében, Popov Ürög példáját hozta fel, ahol – mint mondta – a hatalmi pártnak (SNS) egyetlen helyi tagja nem volt a képviselő-testületben, mégis sikerült megdönteniük a helyi hatalmat.
“Most hasonló események történnek Inđiján, ami nem is annyira drasztikus, habár nyilvánvaló, hogy történt nyomásgyakorlás a DS képviselőre, hogy megváltozzék a községben a hatalmi többség”, mondta Popov. Ez nem tesz jót a demokratikus folyamatoknak, hiszen tiszteletben kell tartani a polgárok választásokon kinyilvánított akaratát és meg kell várni a következő rendes választásokat, hogy olyan hatalom alakulhasson, akár helyi, akár tartományi szinten, amelynek legitimitása van, véli.
Az se jó, folytatta Popov, hogy Szerbiában folyamatosan a rendkívüli választások légkörében élünk, amire megítélése szerint semmi szükség. A választásokat akkor kellene megtartani, amikor az Alkotmány és az idevágó törvények előirányozzák, kivéve, ha valóban valami rendkívüli történik, mutat rá Popov, aki szerint a tartományi és helyhatósági választásokat a jövő év elején kellene megtartani, vagyis 2016 májusában, s az lenne az ésszerű, ha egyszerre tartanák őket, hiszen “azonos fajta helyi választásokhoz tartoznak”. (Beta, Tanjug)
Nincs hozzászólás. Legyen az első!