Vajdaság
Pásztor: A forradalmárok vérükkel és eszméjükkel a mi jövőnket írták
Ünnepi beszédek az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján
Betűméret:             

A Vajdasági Magyar Szövetség október 22-én, szombaton Szabadkán a Jadran színpadon tartotta meg az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának központi megemlékezését, ahol ünnepi beszédet mondott Pintér Attila, Magyarországi szerbiai nagykövete és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke.

Pásztor István, a VMSZ elnöke ünnepi beszédében elmondta, az 1956-os események vajdasági vonatkozásaival kapcsolatos oral history elkészült, a történészek kutatják az eseményeket, és hamarosan egy konferencia keretében emlékeznek meg a forradalom történelmi, politikai és társadalmi vetületeiről.

A politikus kitért arra is, hogy a határon túli magyar közösségek sorában a vajdaságiak emeltek elsőként emlékművet az ’56-os forradalomnak. Hozzátette, a 2006-ban készült és a palicsi Nagy parkban felállított emlékmű Szarapka Tibor alkotása, illetve annak felállításában elévülhetetlen érdemei vannak Kasza Józsefnek, a VMSZ előző elnökének.

Pásztor beszédében kitért az október 2-ai kvótareferendumra is, kiemelve, erről azért kell szólni a forradalom és szabadságharc évfordulóján, mert részei vagyunk a nemzetnek és mert a szavazati joggal rendelkező vajdasági magyarok több mint 60 százaléka részt vett azon.

A VMSZ elnöke elmondta, vannak, akik kevesebbé akarják tenni a népszavazást és az azzal elindult folyamatot, amit még akkor se tudna megérteni, ha nem lett volna a 2004. december 5-i népszavazás, ha nem történt volna meg 2006 szeptembere és az azt követő októberi események és ha nem rögzítették volna a magyar alaptörvényben, hogy a szabadság az ’56-os forradalomból sarjad. Hozzátette, ehhez úgy kellene tenni, mintha 1956 nem a szabadság akarása lett volna, csak egy próbálkozás, egy lelkes szamizdat vagy netán ellenforradalom.

Kiemelte, „sem bosszúra, sem hazugságra, sem a nemzet összetartozásának megcsúfolására felesküdött hatalom nem lehet tartós”, hozzátéve, az elnyomás, a terror, a diktatúra ellen csak a lélek épségének megőrzésével lehet harcolni.

A VMSZ vezetője beszélt arról is, hogy 2016-ban csalódottan néznének ránk a pesti srácok és azok a kelebiai tanyákon élők is, akik a menekülőket segítették, ugyanis a hatalmat nem csak erőszakkal, fegyveresen és diktatúra keretei között lehet gyakorolni, de úgy is, hogy egyesek többre tartják magukat másoknál. „Amikor a magyarok 1956-ban a forradalmat vívták, vérükkel és eszméjükkel a mi jövőnket írták” – tette hozzá.

A szabadság a legfontosabb nemzeti értékünk, azt jelenti, hogy magunk döntünk önmagunk sorsáról, nem hagyjuk, hogy más államok, nemzetek érdekei befolyásoljanak bennünket ‒ jelentette ki Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete Szabadkán. Hozzátette: a szabadságot ma is, holnap is, mindennap meg kell védeni, elsősorban közéleti, politikai, de kulturális eszközökkel is.

1956 üzenetének nevezte az összetartozást: „a szabadság iránti vágy összekovácsolja a nemzetet, amely a forradalom és szabadságharc leverése után sem tört meg, a magyar nemzet megerősödve került ki a küzdelemből”. A megmaradás eszméje is 56-hoz köthető: kétszázezren elmentek, mert nem volt maradásuk, ők vagy a megtorlástól féltek, vagy nem akartak diktatúrában élni, de csaknem tízmilliónyian otthon maradtak ‒ emlékeztetett Pintér Attila. A menekülők közül csaknem húszezren Jugoszlávia felé vették útjukat, nem akartak itt maradni, hanem szerettek volna mielőbb egy harmadik országba továbbállni ‒ mondta. Emberként bántak velük, amiért köszönet illeti Szerbiát, Vajdaságot és a vajdasági magyarságot ‒ emelte ki beszédében a belgrádi magyar nagykövet.

A nagykövet szintén fontos üzenetként említette, hogy a magyarok számos történelmi pillanatban maradtak magukra, magyar forradalmat nem először hagytak cserben ’56-ban. A hidegháború patikamérlegen kimért egyensúlyát senki sem merte kockáztatni, de a magyarok a végsőkig kitartottak, elbuktak ugyan, de nem szenvedtek vereséget, mert 34 évvel később győztek ‒ mondta Pintér. „Köszönettel és hálával tartozunk 1956 hőseinek, a pesti srácoknak hősiességükért, hazaszeretetükért, tiszta és áldozatos küzdelmükért, amivel kivívták a forradalom győzelmét” ‒ hangsúlyozta a nagykövet.

Pintér Attila beszélt a kétoldalú kapcsolatokról is, amelyek ‒ mint fogalmazott ‒ soha nem voltak olyan jók és kiegyensúlyozottak, mint napjainkban. Magyarország szerbiai nagykövete kiemelte Aleksandar Vučić miniszterelnök és kormánya szerepét a magyar-szerb kapcsolatok nyitott kérdéseinek megoldásában emlékeztetve a 2014. október 30-án hozott döntésre az 1945 elején három sajkás falu magyar lakosságát sújtó kollektív bűnösség eltörléséről. Továbbá rámutatott a szerb kormány erőfeszítéseire a magyar kisebbség érdekvédelme és a régió stabilitása terén. „A szerb kisebbségvédelem gyakorlata számos európai ország számára követendő példa lehetne” ‒ mondta a nagykövet.

Magyarország továbbra is az egyik legelkötelezettebb támogatója Szerbia EU-csatlakozásának ‒ tette hozzá Pintér Attila, aki kitért Magyarország és Szerbia dinamikusan fejlődő gazdasági és kereskedelmi kapcsolataira, a Prosperitati Alapítvány által levezényelt gazdaságélénkítő támogatásokra, valamint bejelentette a következő magyar-szerb kormányzati csúcstalálkozó előkészületeit, amelyre várhatóan 2016. november 20-án és 21-én Nišben került sor.

Basity Gréta

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Ma, március 28-án megkezdődött a tavaszi szünidő a vajdasági iskolák diákjai számára. A szünidő április 3-án, szerdán ér véget. A többi, szerbiai tanuló április 29-től, hétfőtől május 6-ig lesz tavaszi vakáción, és május 7-én térnek vissza az iskolapadokba. Ez egyben az utolsó szünidő is az idei tanév...
2024. MÁRCIUS 28.
[ 11:42 ]
A topolyai Žibelben megkezdődött a másodlagos szennyvíztisztító próbaüzeme. Újabb lépésként tekinthetünk erre, ami a környezetszennyezés megszűnte irányában lett meglépve. Az Európai Unió, Valamint Svájc és Svédország kormánya támogatásának köszönhetően, a szerbiai környezetvédelmi minisztériummal...
2024. MÁRCIUS 28.
[ 11:41 ]
Egy férfi és egy nő holttestére bukkantak ma reggel egy sztapári házban, nem messze Zombortól. Az N1 nem hivatalos információi szerint ma reggel 6 óra körül egy nő (39) és egy férfi (46) holttestét találták meg. A nyomozás még folyamatban van. A sajtójelentések szerint gyilkosságról és öngyilkosságról van szó,...
2024. MÁRCIUS 27.
[ 16:38 ]
Beolvasás folyamatban