GazdaságKultúraMagazinTudományKözleményekKéptárSportOlvasók rovataImpresszumMarketing

Izbor iz sadrzaja na srpskom

Kihelyezett konzuli fogadónapok

Az egyszerűsített honosítási eljárás logója

Lélekemelő logó


Életmód/egészség



Gaia



Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Bethlen Gábor Alap

Forum

Nemzeti Regiszter

MTI
Observer
A médiafigyelő
Imedia

2017. március 20. [16:01]

Ülésezett az MNT: A költségvetés nőtt, az állami támogatás csökkent

Ülésezett az MNT: A költségvetés nőtt, az állami támogatás csökkent
Munkában az MNT

Módosították a Magyar Nemzeti Tanács idei költségvetését, ami így 11,5 millió dinárral nőtt, annak ellenére, hogy a köztársasági büdzséből 1 millió 383 ezer dinárral kevesebb érkezik a nemzeti tanács kasszájába. A Magyar Összefogás lista képviselői és az ellenzéki Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK), illetve a Magyar Mozgalom (MM) képviselői is egyetértettek abban, hogy méltánytalan a kisebbségi önkormányzatok állami támogatásainak csökkentése. Az MNT ülésén továbbá a nemzeti tanács hatáskörébe tartozó vajdasági magyar érdekeltségű alapítványok és intézmények beszámolóiról, illetve az oktatási intézmények vezetőinek kinevezésére, valamint a községi tájékoztatási és művelődési pályázatokra tett javaslatok jóváhagyásáról szavaztak hétfőn a tanácstagok.

Módosították az MNT 2017-es költségvetését. A tavalyi évben fel nem használt eszközök a tervezettnél kedvezőbb árfolyamon történő átváltásból adódóan és a kamatbevételek, valamint a visszautalt ösztöndíjhitelek miatt 515 000 017 dinárról 526 542 207 dinárra nőtt a bevételi oldal költségvetése – indokolta a módosítást Jerasz Anikó, a Végrehajtó Bizottság elnöke.

Tari István (VMDK) azt kifogásolta, hogy az állami források a tervezett 60 822 882 dinárról 59 438 983 dinárra csökkentek. Az MNT-nek nem az anyaországi támogatásokból vagy más könyöradományokból kellene működnie, hanem ki kell harcolnia a kisebbségi önkormányzatokat megillető köztársasági támogatásokat – jelentette ki az ellenzéki képviselő.

Valamennyi nemzeti tanács úgy érzi, hogy méltánytalan ez a csökkentés – mondta Hajnal Jenő. A nemzeti kisebbségek lélekszáma alapján a Magyar Nemzeti Tanács megkapja az eddig támogatási összegeket, a működési költségekre is jár a korábbi pénzösszeg, a kultúrára, oktatásra, tájékoztatásra, valamint a hivatalos nyelv- és íráshasználatra fordított keretösszeget viszont a nemzeti tanácsok között osztják ki az emberi és kisebbségjogi iroda kimutatása szerint – magyarázta az MNT elnöke, aki szerint az állam részéről gesztusértékű lett volna a 245 millió dináros összeg megemelése annak érdekében, hogy egyetlen nemzeti tanács költségvetése se csökkenjen. Tekintettel a működésre és a fejlett infrastruktúrára, a kisebbségi nemzeti tanácsok közül „mi vagyunk a legszerencsésebb helyzetben” – fogalmazott Hajnal.

Joó Horti Lívia (MM) szerint a kisebbségi magyar intézmények fenntartását a köztársaságnak kellene pénzelnie, ahogyan azt például az Európa Kollégium esetében korábban előirányozták. Hajnal szerint, ha a koncepciókat nem módosították volna, akkor az Európa Kollégiumot most nem a magyar hallgatók használnák, hanem csak elvétve lehetnének jelen az intézetben.

Zsoldos Ferenc (MM) az autonómia szempontjából kulcskérdésnek nevezte a költésvetés állami bevételeit. Az új beruházások és fejlesztések kivétel nélkül a magyarországi támogatásokból jöttek létre, a szerb államtól érkező támogatás nem biztosítaná a fejlesztéseket, ami szintén jelzésértékű az itteni magyarság számára – mondta a tanácstag. Zsoldos szerint a két ország közötti jó politikai kapcsolatokat a vajdasági magyarság hasznára kellene fordítani. Az MNT elnöke viszont úgy látja, hogy az „alapoknál, a kisebbségi önkormányzatokról szóló keretek meghatározásánál történt komoly tévedés, amibe sem akkor, sem pedig most nem kellett volna belenyugodni”.

Dudás Károly (MÖ) is elismerte, hogy ennél sokkal többet érdemel az itteni magyar közösség. A kisebbségi önkormányzat tagja azonban azt hangsúlyozta, hogy a vajdasági magyarság választott képviselői mindent megtesznek azért, hogy „megszerezzék a továbbéléshez szükséges javakat”, a Magyar Nemzeti Tanács és a Vajdasági Magyar Szövetség együttes sikere az, hogy az anyaország jóval nagyobb támogatást biztosított a tanács számára. Dudás szerint a Kárpát-medence többi magyarok lakta régiójához viszonyítva messzemenően a vajdasági magyarságnak van a legtöbb joga és a legjobb helyzete.

Az ülés folytatásában a tanács elfogadta a belgrádi székhelyű Kreston MDM Revizija Kft. független könyvvizsgálói cég jelentését, amely alapján az MNT szabályszerűen használta fel és számolta el az állami bevételeket. A jelentést továbbítják a Szerb Kormány Emberi és Kisebbségi Jogi Irodájának. Döntöttek a tanács és a tanács által létrehozott testületek tagjainak illetményének módosításáról és kiegészítéséről is, amely értelmében a tanácstagokat ülésenként nettó 3000 dinár illeti meg – számolt be az MNT elnöke.

Személyi változásokra került sor a Magyar Nemzeti Tanács által társalapított Pannónia Alapítvány Igazgatóbizottságában, amelynek új összetétele a következő: Juhász Attila tanár, Kern Csaba, a Cimgas igazgatója, Mihók Kucora Eszter fordító és Romić Gizella iskolaigazgató – hangzott el az ülésen. Zsoldos Ferenc elismeréssel beszélt arról, hogy egyre több törvényességi akadályt hárítanak el az alapítvány körül, viszont kifogásolta, hogy az ellenzék egyetlen tagja sem került be az igazgatóbizottságba. Felmentették továbbá a Hét Nap Lapkiadó Kft. Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testületének munkavállalók által javasolt tagját, Gyurkovics Virágot, helyére Lackó Lénárd grafikai szerkesztőt nevezték ki. A képviselők elfogadták a szabadkai Kosztolányi Színház alapszabályának módosítását, amely összehangolja a statútumot a jelen állapotokkal, meghatározza a nemzeti tanács alapítói jogkörét és az igazgató-, valamint a felügyelőbizottságokban betöltött szerepét – ismertette Urbán András igazgató.

Több mint félórás vita alakult ki a Szekeres László Alapítvány (SZLA) pénzügyi és munkaterve, pontosabban az alapítvány által januárban megvásárolt 800 négyzetméter belterülettel rendelkező ingatlan megvétele és felújítása kapcsán. Somogyi Tünde, az SZLA igazgatója beszámolt az összesen 80 milliós forintos kisösszegű pályázati keret felhasználásáról, elmondta, hogy tavaly 611 pályázat érkezett be, amelyből 446-ot támogattak, idén pedig rekordszámú, 700 pályázatot bírálnak el március 21-én, majd továbbítják a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. felé, így már júniusban megérkezhetnek a pályázati pénzek a kedvezményezettekhez. Az igazgatónő továbbá beszámolt a Szekeres László Alapítványnak és az új szabadkai magyar felsőoktatási képzőközpontnak helyet adó ingatlan megvételéről, amely – mint elhangzott – a Szegedi Tudományegyetem székhelyén kívüli képzéseinek adna otthont. Az ellenzék szerint elképesztő az az összeg, amelyet a nagyjából 49 milliós ingatlan felújítására és berendezésére szánnak. A tervek szerint a berendezés 25 millió dinárba kerül, további 8 millió dinárért vásárolnak elektronikai berendezéseket, az épület felújítása pedig mindegy 73 millióra rúg – sorolták a vételáron felüli kiadásokat a tanácsülésen. Joó Horti Lívia szerbiai viszonylatban döbbenetesnek nevezte a Makszim Gorkij utca 6/A szám alatt található ingatlanvásárlás költségeit, amelyből csupán az ügyvédi költségekre 4,5 ezer eurót fizettek ki. Az ellenzéki politikus továbbá kérdéseket tett föl az alapítványhoz kötőtő újonnan létrehozott Spes Alapítvány kapcsán, amelynek feladata a nagybecskereki egyházmegyéhez tartozó iskolanővérek rendje államtól visszakapott iskolaépületének fenntartása lesz, és amelynek egyik alapítója maga az SZLA. Az ellenzéki képviselő aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az új alapítványon keresztül megvalósuló pénzmozgások megnehezítheti majd az anyaországi támogatások elszámoltatását és átláthatóságát.

Hajnal Jenő a Szekeres László Alapítvány alelnökeként elmondta, hogy az SZLA tevékenységi körének kibővítésével új lehetőségeket biztosítanak az alapítvány számára. Hajnal Jenő szerint rendkívül kedvező áron jutottak az épülethez: 20 millió dinárral olcsóbban vásárolták meg a Szabadka egyik legreprezentatívabb helyén található ingatlant, amelynek a felújítása négyzetméterenként 800-900 eurós költségekkel jár, ami szintén reális – mondta. Az MNT elnöke az ellenzék részéről populizmusnak és demagógiának nevezte a magas költségek felhánytorgatását, ami szerinte a választási kampány része a Magyar Mozgalom részéről. Perpauer Attila(MÖ)érdemtelennek nevezte az ingatlanvásárlás körül kirobbant vitát, szerinte a kisösszegű pályázatok elbírálásáról és a rekord mennyiségű beérkezett pályázatról kellene inkább beszélni. Tari István (VMDK) újfent azt kifogásolta, hogy az anyaországi adományokat állítják be sikertörténtként, miközben Belgrádban kellene kiharcolni a nemzeti kisebbségek támogatását. A tanácstagok végül többségi szavazással elfogadták a Szekerese László Alapítvány beszámolóját és tavalyi elszámolását.

Az MNT 24. ülésének folytatásában a Forum Könyvkiadó jelentésében elhangzott, hogy 36 könyv kiadását valósították meg 2016-ban, illetve Virág Gábor igazgató rámutatott arra, hogy 1 millió dinárral nőtt a kiadó saját bevételekből megvalósuló kerete, ami azt jelenti, hogy növekedett a könyveladások száma.

Az Európa Kollégium eredményeiről Snejder Sára Ildikó igazgatónő számolt be, aki kiemelte, hogy sikerült csaknem teljesen feltölteni a diákotthont, jelenleg 370-en laknak a kollégiumban. Petkovics Márta, a Végrehajtó Biztosság tagja bejelentette, hogy a jövő héttől kezdődően minden harmadéves középiskolai osztályba elmennek majd a kollégium és a nemzeti tanács képviselői, hogy informálják a szülőket az újvidéki Európa Kollégium szolgáltatásairól.

Elfogadták továbbá a Kosztolányi Dezső Színház tavalyi évre vonatkozó jelentését. Kiemelten fontos volt az első színházi nevelési program, a közönségtalálkozók és tematikus foglalkozások – emelte ki Jerasz Anikó. Urbán András színházigazgató beszámolt arról, hogy továbbra is megnehezítik a színház működését a racionalizáció következtében kialakult munkaállapotok , illetve az egyik alapító, Szabadka Város és színház között fellépő komoly kommunikációs problémák. Jelenleg 15-en dolgoznak a KDSZ-ben, és csak meghatározott időre, négy hónapra tudják szerződtetni a művészeket, ami hosszútávon a munkaügyi törvények értelmében is tarthatatlan – mutatott rá Urbán. Az MNT által alapított intézetek közül beszámoló hangzott el a zentai Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási központ, a Zentai Történelmi Levéltár, a Zentai Magyar Kamaraszínház, az adai Szarvas Gábor Könyvtár és a topolyai Juhász Erzsébet Könyvtár 2016-os eredményeiről. Jóváhagyták a Szabadkai Zeneiskola igazgatóválasztási eljárása kapcsán meghozott döntést, miszerint Csikós Krisztina kinevezését támogatja a tanács, illetve döntést hoztak több kistérségi köztájékoztatási pályázat kapcsán is.

A tanács elnöke az előző ülésen bejelentette Bacskulin István képviselő lemondását, a képviselő helyére Horváth-Ódry Márta lépett a VMDK Csonka Áron listáról – ismertette Hajnal Jenő. Az ülés végén az MNT elnöke bejelentette, hogy március 28-án Szabadkára látogat a Szerb Országos Önkormányzat delegációja, akiket a Magyar Nemzeti Tanács 15 fős küldöttsége fogad. A megbeszélés témája Magyarország és Szerbia együttműködése, illetve a két kisebbségi önkormányzat kapcsolatának szorosabbá tétele – mondta Hajnal Jenő az MNT 24. rendes ülésén.

Basity Gréta


2017. szeptember 21. [15:31]

Magyarkanizsa község fejlett szociális hálóval rendelkezik és megfelelő segítséget nyújt az idős emberek ellátására, gondozására és ápolására is. Ennek a rendszernek... >>

2017. szeptember 21. [13:51]

Három év munka után megszüntetik a diákok szexuális nevelését, írja a 021.rs.A felvilágosító oktatást 70 vajdasági általános iskolában folytatott a Skaska egyesült az... >>

2017. szeptember 21. [13:45]

A Telep városrész kivételével Újvidék területén, ahol nappal és éjjel is mérik a zajszintet, mindenhol átlépte a megengedett határt a zajszint mértéke.A méréseket végző... >>



Külhoni magyar állampolgárok választási regisztrációja gomb
Álláshirdetések gomb
1 euró 119.13 dinár
1 dollár 99.59 dinár
100 forint 38.40 dinár
100 dinár 260.36 forint
Orosháza-Gyopárosfürdő és a Vajdaság Ma közös nyereményjátéka
Vackor program óvodásoknak és iskolásoknak
Heti kérdés
Brüsszeli tisztségviselőknek Szerbia EU-csatlakozási esélyeiről szóló nyilatkozatai után ismét feltesszük a kérdést: Ön szerint mikor válik Szerbia az Európai Unió teljes jogú tagjává?
Még 2025 előtt bizonyos feltételek gyors teljesítésével.
2025-ben vagy az utána következő egy-két éven belül.
Akár másfél évtizedig is elhúzódhat a csatlakozási folyamat.

Tekintse meg az eddigi eredményt!

A korábbi szavazásokat itt tekintheti meg
A legutóbb kommentelt friss cikkek
(amelyek az utóbbi 24 órában jelentek meg)
Vajdaság Ma forditói szolgáltatása
Prosperitati Alapítvány
A 2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve