GazdaságKultúraMagazinTudományKözleményekKéptárSportOlvasók rovataImpresszumMarketing

Izbor iz sadrzaja na srpskom

Kihelyezett konzuli fogadónapok

Az egyszerűsített honosítási eljárás logója

Lélekemelő logó


Életmód/egészség



Gaia



Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Bethlen Gábor Alap

Forum

Nemzeti Regiszter

MTI
Observer
A médiafigyelő
Imedia

2017. szeptember 11. [15:59]

Zenta: Városnapi díszülés a magyar és a szerb államfő részvételével

Zenta: Városnapi díszülés a magyar és a szerb államfő részvételével
Fotó: Herédi Krisztián
A díszülés vendégei a magyar és a szerb himnusz elhangzásakor

Két államfő, Aleksandar Vučić szerb és Áder János magyar köztársasági elnök részvételével tartották meg délelőtt a zentai Községi Képviselő-testület városnapi díszülését.

A magyar és a szerb himnusz elhangzása után Balo Tatjana, a zentai községi képviselő-testület elnöke üdvözölte az egybegyűlteket, köztük a magyar és a szerb államfőt, valamint Magyarország, Törökország, Szerbia, a tartomány, a történelmi egyházak képviselőit és a testvérvárosok küldöttségeit.

A zentai csata, amellett, hogy kiemelt jelentőségű esemény a történelemben, fontos eleme a zentaiak identitástudatának. Elmondhatjuk, hogy a Tisza partján jelképesen két világ ütközött meg, és harcművészeti téren is a fejlettebb, haladóbb európai társadalom és kultúra kerekedett felül, amelyben nagy szerepe volt a többnemzetiségű keresztény hadak összefogásának és az egységnek – emelte ki beszédében Ceglédi Rudolf polgármester. Hozzátette továbbá, hogy a dicső múlt csak akkor tölthet el megelégedéssel minket, ha az élhető jelen és a tervezett jövő megteremtésén dolgozunk.

A rangos vendégek jelenlétében került sor a polgármesteri jubileumi díszoklevelek és a városnapi díjak átadására is. Ebben az évben Nagy József esperes-plébánost, a zentai Kis Szent Teréz-emléktemplom felépítésének szorgalmazóját tüntették ki fáradhatatlan munkájáért. Díszoklevelet vehetett át Verebes Ernő zeneszerző, költő, a budapesti Nemzeti Színház dramaturgja, amiért hozzájárult Zenta művészeti életéhez. Pro Urbe-díjban részesült Máriás Vilmos, a zentai Gimnázium kémiatanára, akit kiemelkedő pedagógia tevékenységéért posztumusz tüntettek ki. Az elismerést felesége, Máriás Irén vette át.

Szórád Endre, a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium kémiatanára szintén átvehette a Pro Urbe-plakettet, sikeres tanári munkájáért.

Pásztor István, a tartományi képviselőház és a VMSZ elnöke beszédében azokra a történelmi eseményekre emlékeztetett, amelyeknek megértéséhez és értékeléséhez el kell felejtenünk a rögzült, közhelyszerű tudást, s ez sohasem megy könnyen. Történelmünket előszeretettel értelmezzük a veszteségek felől, mondta felszólalásában, hozzátéve, hogy a haladásnak, a győzelemnek, a győztes csatáknak mindig eljön az ideje, ha megvan hozzá a bátorság, a kitartás és az elképzelés. Az ország szétesésének, a délszláv háborúnak az árnyékában, és azok bugyrait, valamint az európai döntéshozók lassú és eredménytelen tanácskozásait látva, a zentaiak 1992-ben korszerű és erős üzenetet fogalmaztak meg, noha nem a világnak, csak szűkebb pátriájuknak és legfőképpen egymásnak, nekünk, magunknak: a győztes csaták fénye messzire világít. Nem fogjuk feladni. Nem is adtuk, nem is adták föl. Így lehetünk most itt együtt, amiért köszönet a zentaiaknak.

Áder János, Magyarország köztársasági elnöke ünnepi beszédében megemlékezett magukról a városalapítókról is, akik a folyó mellé települve a jövőjüket hosszú távra tervezték. A török pusztítás idején azután soknemzetiségű seregben egymás oldalán harcolt megannyi szerb és magyar. Közös céljaink voltak. Közös otthonunkat kellett visszaszereznünk a hódítóktól. És ez csak összefogással lehetett sikeres. Mi, Kelet-Közép-Európa népei a kontinensnek olyan tájain élünk, ahol a sok szenvedésnek mindig csontig hatoló fájdalma volt, de ahol e fájdalmas tapasztalatok – szerencsés időkben – a békés jövendőbe vetett remény forrásává nemesedtek. Nemcsak a bővizű folyók formálták itt a tájat, de örökös újrakezdéseink a magunk jellemét is. Sokat kaptunk ettől a vidéktől, és ragaszkodással, szenvedéllyel, a szülőföld iránti szeretettel köszöntük meg a jót.

Jelenünkkel kapcsolatban pedig kifejtette: – Ma sem mindegy, hogy milyen békét kötünk egymással, a körülöttünk élőkkel, végső soron önmagunkkal. S hogy mit hagyunk örökül az utánunk jövőknek. Véres indulatokat, vagy őszinte tiszteletet egymás teljesítménye iránt. Kultúránk, hagyományaink kiüresedését, vagy a nemzeti értékek megbecsülését, kicsinyes ellenségeskedést vagy közös célokat. Önfeladást vagy erős, megtartó közösségeket. Részvétlenséget a bajban vagy európai összefogást. Vesztett csatáink fájdalmát hagyjuk örökül vagy a győzelmek felszabadító lendületét. A 20. század sok-sok embertelenségét vagy a 21. század őszinte bocsánatkérését. A cinizmus sötét árnyait vagy annak bizonyságát, hogy hazánkért, közösségeinkért, európai kultúránkért érdemes közösen küzdenünk. Nekünk, kései utódoknak, az a feladatunk, hogy egymás megbecsülésével őrizzük sokszínű hagyományainkat, kulturális örökségünket. Szerbia és Európa számíthat ránk.

Aleksandar Vučić, Szerbia köztársasági elnöke beszédében szintén felelevenítette az európai történelem legnagyobb csatáit, kiemelve, hogy a zentai csata az a csata volt, amely nemcsak a kontinens nagyhatalmi erőviszonyainak megváltozásához járult hozzá, hanem több állam és nemzet évszázados rabságból való felszabadulásához is.

– Szerbiának ma a környező országokban és a világban több barátja van, mint eddig bármikor. Szerbiának sok baráti kapcsolata van, de kiemelt szerep jut köztük egy országnak, annak az országnak, amelynek egyértelmű támogatását élvezzük az általunk elindított reformok kezdete óta, annak az országnak, amelynek elnöke, Áder János ma itt van köztünk. Magyarországot és Szerbiát sokkal több dolog köti össze, mint a kék Duna, mint a Hunyadi Jánosra való emlékezés és a százötvenegy kilométeres határszakasz, amelyen osztozunk – hangoztatta a szerb államfő, s végezetül kiemelte hogy az ország vezetőinek célja, hogy Szerbia stabil és erős ország legyen. Köszönetet mondott továbbá Magyarországnak a támogatásért, amely rendkívül sokat jelent Szerbia számára, és hozzátette, Szerbia értékeli a barátságot, és viszonozza is azt.

Az ülést után az államfők zártkörű megbeszélésen vettek részt, majd a Tisza-parti emlékhelyhez vonultak, ahol megkoszorúzták a zentai csata emlékművét.

Rúzsa Mária

Kapcsolódó cikk a Szerbia rovatban:

Államfői találkozó Zentán: Szerbia és Magyarország számíthat egymásra


2017. szeptember 21. [15:31]

Magyarkanizsa község fejlett szociális hálóval rendelkezik és megfelelő segítséget nyújt az idős emberek ellátására, gondozására és ápolására is. Ennek a rendszernek... >>

2017. szeptember 21. [13:51]

Három év munka után megszüntetik a diákok szexuális nevelését, írja a 021.rs.A felvilágosító oktatást 70 vajdasági általános iskolában folytatott a Skaska egyesült az... >>

2017. szeptember 21. [13:45]

A Telep városrész kivételével Újvidék területén, ahol nappal és éjjel is mérik a zajszintet, mindenhol átlépte a megengedett határt a zajszint mértéke.A méréseket végző... >>



Külhoni magyar állampolgárok választási regisztrációja gomb
Álláshirdetések gomb
1 euró 119.13 dinár
1 dollár 99.59 dinár
100 forint 38.40 dinár
100 dinár 260.36 forint
Orosháza-Gyopárosfürdő és a Vajdaság Ma közös nyereményjátéka
Vackor program óvodásoknak és iskolásoknak
Heti kérdés
Brüsszeli tisztségviselőknek Szerbia EU-csatlakozási esélyeiről szóló nyilatkozatai után ismét feltesszük a kérdést: Ön szerint mikor válik Szerbia az Európai Unió teljes jogú tagjává?
Még 2025 előtt bizonyos feltételek gyors teljesítésével.
2025-ben vagy az utána következő egy-két éven belül.
Akár másfél évtizedig is elhúzódhat a csatlakozási folyamat.

Tekintse meg az eddigi eredményt!

A korábbi szavazásokat itt tekintheti meg
Vajdaság Ma forditói szolgáltatása
Prosperitati Alapítvány
A 2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve