Idén is vendégül látta a vajdasági magyarság jeles képviselőit, kiemelkedő művészeit, közéleti személyiségeit és vezető politikusait dr. Babity János, Magyarország szabadkai főkonzulja a palicsi Vigadó fogadótermében. A főkonzul a jelen eredményeiről számolt be a sajtónak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.
Konkrét és egyértelmű üzenetet közvetít az 1848/49-es forradalom és szabadságharc, hiszen a mai értelemben vett nemzettudat és a magyar nemzet is akkor, a XIX. század első évtizedeiben, a reformkorban formálódott, majd a törekvések abban csúcsosodtak ki, hogy a nemzet egyként állt ki szabadságáért – hangsúlyozta dr. Babity János az ünnepséget megelőző sajtónyilatkozatában. Március 15-ének egyetemes üzenete a magyarság szabadságszeretete és egysége.
- Ünnepi beszédében kitért a gazdaságfejlesztési programok térségi jelentőségére.
- Annak, hogy a határon túli magyarság gazdasági felemelkedését célzó program a Vajdaságban kezdődött el egyik oka az, hogy itt már létezett egy kiforrott gazdasági koncepció, amely megmutatta azt az irányt, hogy a Magyarországról érkező közpénzek felhasználásával hogyan lehet olyan eredményt elérni, amellyel elősegíthető a szülőföldön maradás, megerősödhetnek az itteni munkahelyek, illetve újak jöhetnek létre. Ennek a programnak tavaly már voltak konkrét eredményei: a Prosperitati Alapítvány által kiírt első két körben mintegy 2500-an kaptak támogatást, a harmadik kör elbírálása, amelyre több mint 4000-en jelentkeztek, jelenleg is tart. Meg kell jegyezni, hogy több támogatási forma is létezik, például a miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága keretében meghirdetett ún. tematikus támogatási évek, amely értelmében 2017 a külföldi magyar családi vállalkozások éve. Ha visszatekintünk az előző évek hasonló pályázataira, láthatjuk, hogy a kormányzatnak világos szándéka van, hogy célzott támogatásokkal segítse a határon túl élőket, mégpedig azért, hogy jobban tudjanak boldogulni a szülőföldjükön. Ezek a programok a hozzájuk tartozó keretösszegekkel újra és újra kiírásra kerülnek, az elmúlt évek pedig bizonyítják mindennek a folyamatosságát is.
- Konkrét beruházásokat, oktatási fejlesztéseket is támogatnak. Mire irányulnak ezek elsősorban?
- Fontos, hogy a támogatások olyan területekre irányuljanak, ahol a vajdasági magyarság képviselőivel egyeztetve a legnagyobb szükség mutatkozik. Az építkezések közül a Zsinagóga és a Szent Teréz székesegyház építését emelném ki, de másutt is sok még a tennivaló. Célunk, hogy folyamatos párbeszéd és együttműködés alakuljon ki az önkormányzatok, a nemzeti tanács és a kormányzat között. Az oktatás terén újfent felmerül annak az igénye, hogy olyan oktatásban részesüljenek a vajdasági fiatalok, amely által a megszerzett tudást itt, a szülőföldjükön tudják kamatoztatni, és ne azt segítse elő, hogy Magyarországon vagy Nyugat-Európában találjanak boldogulást.
- Megszokhattuk, hogy a főkonzuli ünnepi fogadáson az anyaország aktuális üzeneteit közvetíti a meghívottak felé. Miről szól az idei üzenet?
- Az anyaországi üzenet kulcsszava ebben az évben is az, ami 1848 hagyományait leginkább tükrözi: az összefogás. 1848/49-ben a szabadságharc alatt – egyes történetírók szerint – Magyarország akkori lakosságán belül alig akad olyan család, amelynek valamelyik tagja ne vett volna részt a fegyveres harcban vagy annak támogatásában akár a közigazgatás, élelmezés terén, akár a hátország ellátásában stb. Ezért is mondhatjuk azt, hogy talán az utóbbi évszázadok történelmében ez a momentum volt az, amikor ténylegesen megvalósult a nemzet összefogása. Ez egy olyan érték, amelyet a 21. században is becsülni kell, egy olyan példa, amelyre büszkén tekinthetünk.
- A fogadáson jelen volt András Pál, a külképviseleti választások lebonyolításáért felelős miniszteri biztos. Mi volt a látogatás célja?
- András Pál megkezdte azt az előkészítő munkát, amely arra irányul, hogy 2018-ban Magyarországon és Magyarország külképviseletein, illetve a határon túli magyar képviseletekben levélszavazás útján újra minden magyar állampolgár gyakorolni tudja szavazati jogát. A négy évvel ezelőtti példa is mutatja, hogy itt három – jogilag ugyan szorosan összefüggő, lebonyolítását tekintve jelentősen eltérő – szavazási módszer van. A legnagyobb magyar szavazóbázis otthon, saját szavazókörében szavaz, ettől eltérő a külképviseleti szavazás a világ több mint 100 külképviseletén, a harmadik pedig a levélszavazás módja, ami leginkább a Kárpát-medencében és néhol a diaszpórában létezik mint bevett formája a szavazatok leadásának. A miniszteri biztos látogatásával az itteni magyarság körében szeretne tapasztalatokat szerezni, illetőleg az főkonzulátus munkájának megismerését követően más konzulátusokat is meglátogat majd, hogy minél sikeresebben teljesítse jövő évi feladatát.
- Milyen személyi okmányokra lesz majd szükség a levélszavazatok leadásához?
- A levélszavazatok leadásában az adatfelvételi ív és annak helyes kitöltése mérvadó, ez a szavazás utolsó mozzanata, hiszen a levélszavazás két dokumentumból áll: egy adategyeztető ívből és egy külön borítékba helyezett szavazólapból. Ehhez – mint az előző szavazásnál is – elengedhetetlen, hogy a személyes adatok a meglévő magyar okmánynak megfelelő módon kerüljenek fel az ívre. Mindehhez csak arra az okmányra van szükség, amelyet a magyar államtól megkaptak, ha csak honosítási okirattal rendelkeznek, akkor arra van szükség, illetve az ehhez tartozó személy- és lakcímkártya, ha pedig már van személyigazolvány, akkor az ezen szereplő adatokat kell majd pontosan beírni a megfelelő helyre.
- A határon túli magyar kettős állampolgárok is igényelhetik az elektronikus személyi igazolványt. Mikortól válthatjuk ki Szabadkán is ezt a dokumentumot?
- Jelenleg az előkészítés szakaszánál tartunk, informatikai fejlesztések zajlanak most is. Úgy véljük, hogy 2017 májusától kezdhetjük majd el az időpontok kiosztását, illetve feltehetőleg ettől a hónaptól válik lehetővé majd a főkonzulátuson is eSZIG (elektronikus személyi igazolvány) kérelmek benyújtása.
- A főkonzuli fogadásokon évről évre vendégül látja a vajdasági magyarság képviselőit, a politikai, civil és egyházi élet tagjait. Sikerült-e olyan személyes kapcsolatokat kiépíteni az itt élőkkel, ami az évek során barátivá vált?
Úgy érzem, hogy messzemenőkig sikerült szoros kapcsolatokat kialakítani az itt élőkkel. A 2008 óta megkötött ismeretségek idestova majdnem egy évtizedet ölelnek fel. Az akkori beszélgetések előbb munkamegbeszélésekké, majd kötetlen kapcsolatokká mélyültek, amelynek folytán a kollégáim nevében is bátran mondhatom azt, hogy mi itt Önöknél otthon vagyunk.
Basity Gréta
Nincs hozzászólás. Legyen az első!