Válasz
Ana Brnabić: Szerbiának van mivel büszkélkednie
A szerb miniszterelnök az ország kisebbségpolitikájáról beszélt a Vajdaság Ma hírportálnak adott interjújában
Betűméret:             

A nemzetközi közösség jónak tartja a nemzeti kisebbségek jogainak védelmével foglalkozó törvényes és intézményes kereteket Szerbiában. Mi továbbra is dolgozni fogunk a törvényes keretek minőségének javításán, de különösen jelentősnek tartom a meglévő törvények megfelelő alkalmazását - jelentette ki Ana Brnabić szerb miniszterelnök a Vajdaság Ma hírportálnak adott interjújában.

Június 29-én tette le Ana Brnabić szerbiai miniszterelnök a hivatali esküt a szerbiai képviselőházban. Kormányfői tisztségre lépését, emlékezzünk csak vissza, vegyes reakciók követték a közvéleményben, egyesek hitetlenkedve fogadták a tényt, hogy a kormány élére (első alkalommal!) nő került, mások nem tudták elfogadni homoszexualitását, sokak számára pedig nem volt érthető hogyan lehetséges az, hogy nem pártember. Azóta két hónap telt el, a kedélyek csillapodtak, közben sokat hallhattunk kormányfői teendőiről, terveiről, arról, hogyan képzeli talpra állítani a hazai gazdaságot, lesz-e bér- és nyugdíjemelés... A Vajdaság Ma hírportál azonban arra is kíváncsi, amiről keveset beszélt: milyen kisebbségpolitikát folytat majd? A hírportálnak adott interjújában részletesebben beszélt a nemzeti kisebbségek helyzetéről, jogairól, politikai tevékenységük lehetőségeiről, mire számíthatnak...

- Néhány hónappal ezelőtt a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak képviselőivel megtartott ülésén a kisebbségek jogainak eredményesebb megvalósítását jelentette be. Mire gondolt ezzel pontosan?

- A nemzetközi közösség jónak tartja a nemzeti kisebbségek jogainak védelmével foglalkozó törvényes és intézményes kereteket Szerbiában. Mi továbbra is dolgozni fogunk a törvényes keretek minőségének javításán, de különösen jelentősnek tartom a meglévő törvények megfelelő alkalmazását, a nemkormányzati szervezetek és minden érdekelt részvételét a kisebbségi politika megfogalmazásában. Szerbia EU-s csatlakozása mellett célunk egy kohéziós társadalom létrehozása, amelyben a toleranciát és az interkulturális párbeszédet igyekezünk elősegíteni, amelyben egymást megértjük, tiszteletben tartjuk és együttműködünk.

- Hogyan értékeli a kisebbségek helyzetét Szerbiában és mely területeken tudják megvalósítani a legnehezebben jogaikat?

- Szerbia a legmagasabb szintre kívánja emelni a kisebbségi jogok megvalósításának szintjét, és ezt az irányvételt az ország Alkotmányában is megfogalmaztuk. Itt elsősorban azokra a lehetőségekre gondolok, mint az anyanyelven történő iskoláztatás, az anyanyelven írott tankönyvek használata, az anyanyelv hivatalos használata, a nemzeti identitás megőrzését szolgáló nemzeti értékek ápolása... Szerbia szerintem a bajnoki címet viseli az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartása terén, van mivel büszkélkednünk.

- Bejelentette a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről szóló törvénynek, valamint a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvénynek a módosítását. Milyen változásokra számíthatunk és meddig jutottak azok kidolgozásában? S elsősorban mennyire elégedett a nemzeti tanácsok munkájával?

- A legjelentősebb módosítás arra a jogszabályra vonatkozik majd, amely előirányozza a nemzeti hovatartozás beírásának lehetőségét a személyazonosító igazolványokba és az egyéb hivatalos nyilvántartásokba. Az anyakönyvi eljárásokról szóló törvény módosítására pedig azért lesz szükség, hogy személyes kérelemre a nemzeti hovatartozást bejegyezzük az anyakönyvbe is. Ami a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvényt illeti, módosításainkat elsősorban a tanácsok hatáskörének pontosabb megfogalmazására irányítjuk azzal a céllal, hogy csökkentsük a tanácsokra gyakorolt túlzott politikai befolyást, és különösen odafigyelünk majd azok finanszírozására vonatkozó kérdésekre.

- Véleménye szerint elegendő teret nyújt-e az állam nemzeti kisebbségeknek politikai tevékenységéhez? Gondolkozott-e azon, hogy esetleg törvényesen is szavatoljon képviselői helyet a kisebbségek számára a köztársasági parlamentben? Egyes kisebbségek a kis létszámuk miatt egyetlen mandátumot sem tudnak megszerezni a választásokon...

- A nemzeti kisebbségek számára már szavatoltak a kedvező feltételek politikai pártok alakítására. Itt hangsúlyoznám, hogy a 2009-ben megszavazott idevágó törvény szerint mindössze ezer alapítótagra van szükség egy kisebbségi párt létrehozásához. Ezzel nagy mértékben megvalósítottuk a pozitív diszkrimináció elvét a kisebbségek részvételéhez az ország politikai életében. Kevés környező ország szavatolja a választási eljárás során a természetes küszöb elvének jogát. E jog szerint a kisebbségi listák nem kötelesek a szavazatok öt százalékát megszerezni ahhoz, hogy bejussanak a képviselőházba, hanem csak annyit szavazatot, amennyit egy mandátum ér (például 15.000 szavazat), míg az 5 százalék lehet 150 vagy 200.000 szavazat. Mindenesetre minderről még tárgyalunk majd minden érdekelt féllel az elkövetkező időszakban.

- Van-e ötlete arról, miképpen tudná az ország erősíteni a nemzeti kisebbségek azonosságtudatát?

- Én inkább arra szeretnék rámutatni, hogy a különbség eltörlése céljából nagyobb figyelmet kell szentelnünk az interkulturális tevékenységek támogatására, függetlenül attól, hogy a többségi nemzet viszonyáról beszélünk-e egyes kisebbségi közösségek iránt, vagy a kisebbségek egymás közötti viszonyáról.

- Ragaszkodik-e a kormány a nemzeti kisebbségek részarányos foglalkoztatásához az állami intézményekben?

- A tartományban és a helyi önkormányzatokban foglalkoztatottakat érintő törvény tavalyi módosításával előirányoztuk az esélyegyenlőséget a munkahely-létesítés esetén. Ez azt jelenti, hogy a foglalkoztatás során odafigyelünk arra, hogy a foglalkoztatottak nemzeti összetételének aránya tükrözze az önkormányzat lakosságának nemzeti összetételének arányát. Ilyen módon szavatoljuk a polgárok számára azt a lehetőséget, hogy megvalósíthassák az anyanyelv hivatalos használatára vonatkozó jogot a tartományi és az önkormányzati szervekkel történő szóbeli és írásbeli kommunikáció során.

Tóth Elvira

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

A feszült nemzetközi helyzetben a nyugati elemzők többsége távol maradt a Valdaj Klub idei, október elején Szocsiban tartott ülésétől. Változtak a témák is, már nem az oroszországi, hanem a globális folyamatok kerültek a fókuszba. A magyar újságíró-elemző, Stier Gábor 14 éve tagja a Valdaj Klubnak, és ezúttal arról...
2023. NOVEMBER 2.
[ 23:46 ]
A héten zajlik Horgoson a Magyar Cserkészszövetségek Fórumának 8. számú cserkésztisztképző tanfolyama. Két kontinens 11 országából összesen 24 magyar cserkész vesz részt a képzésben, hogy csapatvezetőként utána saját országaikban folytassák cserkészvezetői tevékenységüket. A Domus Pacis lelkigyakorlatos házban...
2023. OKTÓBER 19.
[ 15:35 ]
Palicson pénteken folytatódik a kétnapos Connect & Grow elnevezésű szakmai konferencia. A rendezvényt vajdasági magyar vállalkozások vezetőinek szervezték azzal a céllal, hogy egyrészt továbbképzést biztosítsanak nekik, szakmai ismereteket adjanak át, illetve, hogy ismerkedési lehetőséget nyújtsanak a cégvezetőknek. A...
2023. SZEPTEMBER 8.
[ 11:45 ]
Beolvasás folyamatban