





Minap, miközben arra vártam, hogy zöldre váltson a szemafor, akaratlanul is fültanúja voltam a következő beszélgetésrészletnek: – Képzelje, azt telefonálta Zsuzsi, aki hetente egyszer eljár hozzám takarítani, hogy ezúttal nem hétfőn jönne, ahogy szokott, hanem kedden, mert – ahogy mondta – vasárnap pünkösd lesz, hétfő pedig pünkösd első napja, s ez valamikor olyan... >>
Bár a múlt heti jegyzetemben, igaz, csak zárójelben, azt ígértem, hogy most, miután akkor Kovács Frigyesről írtam, a békéscsabai Jókai Színház Lear király-előadásáról fog szólni a Portéka soros száma, mégsem így lesz, illetve csak részben lesz így. Az alábbi sorok valóban a csabaiak előadásáról szólnak, de kritika helyett egy sajátos élmény kapcsán kerül erre sor.Ez a kivételes élmény... >>
Békéscsabán voltunk színházban. A többes, hogy voltunk, nem udvariassági vagy afféle általános forma, hanem arra utal, hogy az ottani Jókai Színház szíves meghívására ment Lear király-előadást nézni egy néhány fős újvidéki/szabadkai különítmény, melynek oda és visszaszállításáról a vendéglátók gondoskodtak, ahogy szokásba jött az utóbbi ínséges időkben, amikor se a szerkesztőségeknek,... >>
Újból musicalt játszanak az Újvidéki Színházban. Most a Leonard Bernstein zenéje által világhírűvé vált Shakespeare-átirat, a Rómeó és Júlia alapján készült West Side... >>
A város kifogyhatatlan kincsesbánya.A múltját tekintve a történész számra, jelenét illetően pedig a szociológusnak.Ózer Ágnes történész. Őt a város múltja érdekli, de ha... >>
– Szia! – Köszön rám egy rég nem látott ismerős, talán barátom is. És azonnal hozzáteszi a szokásos kérdést: Hogy vagy?– Szia. – Mondom... >>