Orrfolyás, tüsszögés, gyengeség, esetleg egy kis torokkaparás, hőemelkedés. Vagyis a nátha. Egy egyszerű, és inkább csak kellemetlen állapot (amiből 7-10 nap alatt teljesen felépülünk), mintsem komoly megbetegedés. Mivel vírus a kórokozó, az orvos (jó esetben) nem rendel el antibiotikumot, csak ágynyugalmat, és a tünetek enyhítését segítő szereket ír fel. Aztán mi otthon különböző innen-onnan hallott, magazinokban vagy az interneten olvasott praktikákkal próbálkozunk, hogy mihamarabb megszabaduljunk az egésztől. De nézzük csak meg, hogy mennyi tudományos alapja van ezeknek, s hogy valóban tudnak-e segíteni lerövidíteni az ágyban töltendő napok számát. Mi az, ami nincs (eléggé) megalapozva kutatásokkal?
ECHINACEA (Kasvirág)
Ezzel a gyógynövénnyel kapcsolatban az a hír járja, hogy megfázás esetén erősíti az immunrendszert, a kezelésben is, és a megelőzésben is fontos szerepet játszik. A vele kapcsolatos kutatások egyrészt nem tudtak megegyezni abban, hogy a növény mely része lehet esetleg hatásos. Másrészt több vizsgálat is beszámolt arról, hogy az egyes növényrészek (virág, levél, gyökér) hatása nem volt jobb, mint a placebonak (hatóanyag nélküli szer, ami csak attól hatásos, hogy hisznek benne). Egyes tudósok szerint a kasvirág lerövidíti 1-2 nappal a náthát, mások azt állítják, hogy ezek a tanulmányok nem voltak megfelelőképpen elvégezve.
FOKHAGYMA
Vannak, akik inkább kompromisszumot kötnek és elviselik a kellemetlen szagokat, de bizony a foghagymaevésétől remélik immunrendszerük megerősödését, mely majd gyorsan legyőzi így a kórokozókat. Öt, a foghagymával kapcsolatban elvégzett, majd összehasonlított kutatásból végül csak egy bizonyult annyira alaposnak, hogy az eredményével érdemes volt foglalkozni a kutatóknak. A 146 önkéntes véletlenszerűen kapott placebót vagy fokhagyma alapú ételkiegészítőt. A tanulmány befejezése után átnézett adatok alapján kiderült, hogy akik fokhagymát ettek, a 12 hét alatt ritkábban fáztak meg, de ugyanannyi ideig voltak betegek, mint a placebót szedők. Vagyis abban segít(het) – ne feledjük, csak egy kísérlet szól mellette, hogy ne betegedjünk meg. De ha már megfáztunk, a felépülésre nem hat ki. Azzal a ténnyel viszont nem árt tisztában lenni, hogy a túlzott fokhagymafogyasztás okozhat bőrirritációt, kiütéseket (mint ahogyan azt a kutatásban tapasztalták), és az izzadságunk is átveszi a jellegzetes szagot.
C-VITAMIN
A fokhagymával ellentétben nagyon sok kutatás kapcsolódik a C-vitaminhoz. 23-at hasonlítottak össze, s próbálták belőle megállapítani, hogyan hat a megfázás folyamatára. Nem találtak arra utaló adatokat, hogy a megelőzésben jelentősebb szerepet töltene be. Ezekben a tanulmányokban több, mint 11 ezer személy vett részt, s minimum 200 mg C-vitamint vettek be naponta. Nem előzte meg náluk a megfázást. Annyi következtetés született viszont, hogy azon személyek esetében, akik extrém fizikai megterhelésnek vannak kitéve, mint az élsportolók, sarki kutatók vagy katonák, segíthet a nátha prevenciójában. De ugye, a hétköznapi ember nincs kitéve efféle helyzeteknek, ezért valójában számunkra ez az eredmény nem jelentős. A kezelésben sem mutatkozott jobb eredmény: 7 kutatás azt mutatta, hogy hatása nem jobb, mint a placebónak. 6000 személy bevonásával végzett felmérésben az a végeredmény született, hogy a C-vitamin nem rövidíti le a nátha időtartamát, és nem is enyhíti azt.
CINK
Sajnos nem voltak igazán jó kutatások ezzel kapcsolatban, adódott ugyanis egy nagy probléma. Ennek a fémnek az íze igen kellemetlen nagyobb dózisban. Nem sikerült olyan rossz ízű placebót készíteni, mely hasonlított volna rá, tehát, hogy a kísérletben ne lehessen tudni, hogy melyik a hatóanyagot tartalmazó, illetve hatóanyagmentes szer. A kutatások nagyjából fele nem bizonyította a cink pozitív hatását meghűlés esetén, a másik fele enyhe javulást mutatott, de a fenn említett okból kifolyólag ezek megbízhatósága megkérdőjelezhető. Egy biztos: igen erősen megváltoztatja az ízérzékelést és émelygést okoz mellékhatásként, ami sokkal jelentősebb, mint az esetleges pozitív hatása.
CSIRKEHÚSLEVES
Nem könnyű kutatást végezni: annyiféle ilyen leves létezik; és egyébként is, hogyan lehetne belőle placebót készíteni? Mégis, egy csoport kutató tanulmányozta azt, hogy milyen ennek a levesnek a hatása azokra a sejtekre, melyek kihatnak a nyálkahártya-gyulladás folyamatára. A hatás bizonyított, valóban van egy enyhe gyulladáscsökkentő hatása, bár magát a megfázást nem gyógyítja, és nem is rövidíti le. Az viszont biztos, hogy jelentős kedélyállapot-javító hatású maga a tudat: nagy szeretettel és gondoskodással készül a finom, forró levest, hogy: meggyógyuljunk!
Dr. Popov Farkas Beáta
Nincs hozzászólás. Legyen az első!