Ahogyan arról az előző cikkben szó esett, a vashiányos állapothoz nem állhatunk úgy hozzá, hogy pótoljuk egy kis táplálékkiegészítővel, és majd elmúlik. Önmagában a tüneti kezelés nem elég, minden esetben fontos tisztában lenni azzal, hogy mi idézte elő. Nem mindegy ugyanis, hogy csak nem viszünk be elég vasat a szervezetünkbe (pl. helytelen táplálkozással); olyan életszakaszban vagyunk, amikor több vasra van szükségünk (pl. serdülők, szoptatós édesanyák esetén); vagy vasat (vért) veszítünk úgy, hogy nem is tudunk róla!
Az újszülöttek májában van annyi vas elraktározva, amennyi elegendő számukra életük első fél évében. 5-6 hónapos korukra gondolnunk kell erre, s megfelelően elkezdeni pótolni, különben vérszegénység alakulhat ki. A pubertás kor egy újabb lehetőség a vashiányos állapotra, ugyanis ekkor a növekedés üteme felgyorsul. A lányok esetében a menstruációs vérveszteség csak fokozza a hiányt. A várandósok szükséglete is megnő: a többi mikronutriens mellett vasból is többre van szüksége, hogy a méhében fejlődő magzat megfelelő módon fejlődhessen. Számukra kétszer annyi vas kell naponta (30mg), mint az átlag, egészséges felnőtt embernek. Az idősekről is szót kell ejteni. Náluk az emésztési problémák, vagy a felszívódási zavarok okozhatnak vashiányt.
Amennyiben nem sorolhatjuk magunkat egyik, fenn említett csoportba sem, mégis gyanítjuk tünetek alapján, hogy vashiányban szenvedünk, mindenképp forduljunk a kezelőorvosunkhoz kivizsgálásra. Rutin vérvizsgálattal igazolható a hiányállapot, s utána a vaspótlás mellett legfontosabb tehendő, kizárni: veszíti-e a szervezetünk a vasat.
Való igaz, hogy minden nap egyi pici vasat élettanilag veszítünk a vörösvérsejtek lebontása által (ezért is kell táplálékkal pótolni). A baj ott kezdődik, ha ennek a mennyiségnek a sokszorosa távozik naponta. Hölgyek esetében konzultálni kell nőgyógyásszal, átbeszélni a menstruációs vérzés paramétereit (milyen hosszan tart, mennyire bőséges). Mindkét nemnél el kell végezni az úgynevezett OBTI (okult vérzés) vizsgálatot. Székletmintából ezzel azt mutatják ki, hogy veszítünk-e az emésztőrendszerünkön keresztül vért, ami szemmel nem látható. Ha pozitív eredményt kapunk (vagyis a vérveszteség fennáll), meg kell ismételni még kétszer, hogy biztosak legyünk, a teszt nem volt hibás. Miért is lényeges ez a vizsgálat? Beleinkben kifejlődhetnek úgynevezett polipok (jóindulatú szövetburjánzás), ami a vérzést okozza. Ha nem kerül felfedezésre időben, és nem távolítják el, rosszindulatú daganattá változik. Ezért lényeges, hogy a vashiány tüneteire időben reagálva kiderüljün, hogy egyszerűen csak helytelenül étkezünk, vagy egy kórfolyamat indult fejlődésnek a szervezetünkben.
Megfelelő táplálkozással sokat tudunk segíteni a vasbevitelben, ne csak a táplálékkiegészítőkre támaszkodjunk. A máj és a májkészítmények, vöröshús, tojás kiváló vasforrások. De a növényi élelem között is akad szép számmal olyan, amelyik jelentős vastartalommal bír. Ilyenek a barnakenyér, zöldborsó, a gránátalma, cékla, kukorica, földimogyoró, tökmag, spenót, kel, brokkoli, zöldbab.
Dr. Popov Farkas Beáta
Nincs hozzászólás. Legyen az első!