Gaia - ökológiai rovat
Környezettudatos gondolkodás és magatartás
Hatszorosára gyorsult a jégolvadás Grönlandon és az Antarktiszon

Hatszorosára gyorsult a jégolvadás Grönlandon és az Antarktiszon az 1990-es évekhez képest a globális felmelegedés hatására.

A Föld két nagy kiterjedésű jégmezője 6,4 billió tonna jeget veszített el 1992 és 2017 óta a tudósok szerint, akik a két sarkvidék műholdadatairól végeztek átfogó elemzést.

A vizsgált periódus jégolvadása 17,8 milliméterrel emelte a tengervizek szintjét globálisan. "Ma a jégtakarók számlájára írható a tengerszint-emelkedés nagyjából harmada, míg az 1990-es években az arány valójában elenyésző, körülbelül ötszázalékos volt" - magyarázta Andrew Shepherd, a Leedsi Egyetem professzora a BBC hírportáljának.

A tudós a jégmezők tömegéről folyó összehasonlító kutatási projekt (Ice Sheet Mass Balance Intercomparison Exercise, Imbie) egyik vezetője.

A kutatásban résztvevő szakértők majdnem három évtized sarkvidékekről készített műholdas megfigyelési adatait tekintették át. Ezek a műholdak nyomon követték a jégmezők tömegének, mozgásának és gravitációjának változásait. Az Imbie antarktiszi értékelését a Nature tudományos lap 2018-ban, a grönlandit pedig friss számában közölte.

A tudósok az eredményekhez azt is hozzáfűzték, hogy a jégolvadás az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) számítógépes modellezései alapján készült 2014-es értékelése 53 centiméteres globális vízszintemelkedést vár 2100-ra.

Az Imbie szakértőinek tanulmánya azonban azt mutatta, hogy az antarktiszi és grönlandi jégolvadás sokkal pesszimistább forgatókönyvet sugall, valószínűleg további 17 centiméterrel növeli a század végére szóló becslést.

"Ha ez valóra válik, 2100-ra 400 millió embernek kell az évenkénti parti áradásokkal szembenéznie" - mutatott rá Sheperd.

Grönland és az Antarktisz kissé eltérően reagál az éghajlatváltozásra. A déli-sarkvidéki jégolvadás leginkább az óceáni vízhőmérséklet emelkedésének számlájára írható, mely a jégmezők szélét támadja. Az északi-sarkvidéki jeget is éri ez a hatás, azonban itt a melegedő levegőt is hozzá kell adni.

A két sarkvidék összesen 17,8 milliméteres tengerszintemeléséből 10,6 milliméter (60 százalék) a grönlandi, 7,2 milliméter (40 százalék) az antarktiszi olvadásnak tulajdonítható.

Az 1990-es években mintegy 81 milliárd tonna olvadt el évenként a két sarkvidéken, a 2010-es évekre ez évi 475 milliárd tonnára emelkedett. (MTI)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

A természet sokszínűsége igazi kincseket ad az embernek. Nem kell messzire menni Magyarkanizsán sem, hogy gyógy- és fűszernövényeket találjon az ember a természetben. Jelenleg a kamillaszedés a vége felé közeledik, de hamarosan már kakukkfüvet is találhatunk a járáson, vagy a szántóföldek peremeinél. Minden évben sokan...
2020. MÁJUS 11.
[ 15:55 ]
2015 óta 10 millió hektár erdőt számoltak fel, szemben az előző időszak 12 millió hektáros veszteségével – vagyis bár az erdőírtás nem szűnt meg, mértéke csökkent – tette közzé az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) ötévente megjelenő kiadványában. A 2020-as globális erdei erőforrások...
2020. MÁJUS 7.
[ 10:20 ]
Több mint 100 év után az elmúlt egy évtizedben visszatértek az őshonos hódok a Tisza vajdasági szakaszára is. A hód fokozottan védett állatnak számít Szerbiában és becslések szerint jelenleg 10 pár él a határtól a zentai szakaszig húzódó területen. Magyarkanizsán már fiatalabb egyedek is vannak, a korareggeli órákban...
2020. ÁPRILIS 29.
[ 14:07 ]
Beolvasás folyamatban