Gaia - ökológiai rovat
Környezettudatos gondolkodás és magatartás
Üzemanyag is készülhet a tengerekből kihalászott szemétből

A műanyag hulladék nem csak elcsúfítja a tengerpartot, hanem veszélyezteti a tengeri élőlényeket, és belekerül az élelmiszerbe is. Világszerte önkéntesek tisztítják a vizeket, tudósok és mérnökök pedig igyekeznek bevetni az új technológiákat, hogy megküzdjenek a problémával. Az ´Ocean´ című műsor stábja lemerült, hogy felmérje a helyzetet a horvát és olasz tengerfenéken.

A vitalitás szigeteként elhíresült Lošinj mágnesként vonzza a turistákat Horvátországba. Így azonban az Adriai-tenger kristálytiszta vizei is szennyeződnek; gyűlik a hulladék a tengerfenéken.

Minden évben világszerte 8 millió tonna műanyag kerül az óceánba. A szennyezés miatt pedig egyrészt felborul a biológiai sokszínűség, másrészt méreganyagok jutnak a élelmiszerláncba. Horvátországban például búvártanulók önként jelentkeztek, hogy megtisztítsák az évek során felhalmozott szemetet az egyébként festői szépségű kikötőben. A tengerfenéken palackoktól kezdve, műanyag poharakon át az összetört csónakokig mindent lehet találni.

„A fenék tele van emberektől származó hulladékkal, főleg műanyaggal, nejlonnal, de gyakorlatilag minden megtalálható itt, ami valaha a parton volt. Ha a szél elkezd fújni, ezek mind a tengerben kötnek ki – a kérdés csak az, hogy ki takarítja fel?” - tette fel a kérdést Neno Starčić, a Sub Sea Son búvárcentrum oktatója.

Szellemhalászat: tele a tenger csapdával

A tengerfenéken felhalmozódtak régi halászhálók, ketrecek – váratlan, de nem meglepő felfedezés. Becslések szerint Európában a halászeszközök egyötöde köt ki a tengerben; véletlenül vagy épp szándékosan. Évszázadok kellenek hozzá, hogy lebomoljanak. Ráadásul sem megtalálni, sem felhozni ezeket nem egyszerű. Ezt a tengeri élővilágot fenyegető jelenséget „szellemhalászat”-nak nevezik.

„Ezek tulajdonképpen csapdák a tengeri élőlények számára – teljesen belegabalyodnak. Ez a fajta háló nejlonból készül, ami ugye műanyag. Ezekből pedig mikroműanyag keletkezik, amelyek végül bejutnak a szervezetünkbe is” - mondta Jelena Basta, a horvát Blue World Institute oktatási igazgatója.

Szemétfelkutatás és takarítás a tengerfenéken

„Szellemhálókat” és más tengeri hulladékot is könnyebb az új technológiák segítségével keresni. A „marGnet” projektben résztvevő kutatók Horvátországban és Olaszországban dolgoznak: tesztelik a nagy felbontású víz alatti szkennert.

„Ez lényegében egy szonár, de nem a felszínen, egy hajón helyezzük el, hanem közvetlenül a tengerfenéken. Egy hajó mozog, elsodorja a szél – ez az eszköz viszont stabilan a tengerfenékhez van rögzítve. A feje 360 fokban elfordul, így centiméteres pontossággal térképezi fel a tengert és egészen kis tárgyakat is láthatunk vele” - mutatta be a technológiát Federico Riccato, a Laguna Project kutatója.

A terv, hogy ennek a technológiának a segítségével hulladék-csomópontokat találjanak, ahová már hivatásos búvárcsapatok merülnének le „takarítani”. Így a tenger megtisztítása hatékonyabbá és olcsóbbá válhat.

Mivel az eszközt egy hajóról viszik le, egy kutató is lemerül, hogy ellenőrizze, hogy megfelelően rögzítették-e a tengerfenéken. Ez az akusztikus szkenner 150 méteres körzetben is képes feltérképezni a víz alatti tárgyakat – a képet pedig egyidejűleg továbbítja is a hajónak.

Víztisztítás, mint hagyomány

A dagály gyakran lemossa a szemetet Velence utcáiról – és egyenesen a híres csatornákba sodorja - de a helyiek már küzdenek a probléma ellen. Velencében, de a világ más partvidéki városaiban is már éves hagyománnyá vált a víztisztogatás.

Ezt az önkéntes akciót helyi és nemzetközi szervezetek támogatják: tavaly az Európai Unió az ENSZ-szel együttműködve közel 80 országban több mint 40 000 önkéntest mozgósított az #EUBeachCleanup kampány során.

A „Műanyagmentes Velencei Lagúna” az egyik legnépesebb helyi szervezet, akik részt vettek az idei takarításban. Némely önkéntesek az úszó törmeléket távolították el a történelmi csatornákról, voltak akik a partra sodródott szemetet szedték össze.

Az évszázados múltú üveggyártásról híres Murano szigetén is bőven akad szemét. A takarítás mellett az aktivisták egész évben igyekeznek felhívni a lakosság figyelmét a problémára. „Szerintem ez a legfontosabb, hogy az emberek tudjanak róla, hogy szennyezett a tenger, hogy lássák, az emberiség hogy bánik a környezetével. És hogy valahogy újrateremtsük azt a köteléket a természettel, amelyet a modern civilizáció elvágott. Ez a kulcsa az igazi változásnak, ami sokkal nagyobb, mint kitakarítani a lagúna egy kis részét” - mondta Davide Poletto. A szervezet alelnöke.

Üzemanyag tengeri hulladékból

A takarítás egyik szervezője, a "marGnet" kutatási projekt alapján a műanyag hulladékot értékes nyersanyagként kell kezelni. Így a Murano-ból visszahordott szemeteszsákoknak nem kell égetőműbe vagy hulladéklerakóba kerülniük.

„A pirolízis ma az egyetlen ismert módszer a vegyes hulladék feldolgozására, előzetes kezelés nélkül. A hulladékot abban a formában öntjük az olvasztóba, ahogyan a tengerből kiszedték” - mutatta be a folyamatot Gian Claudio Faussone, a Sintol társalapítója.

A műanyag nyers pirolízis olajjá olvad, amelyet ezután üzemanyaggá lehet finomítani – ezzel a módszerrel a halászok újrahasznosíthatnák régi hálóikat és a tengeren összegyűjtött műanyagokat valami olyanná, amire maguknak is szükségük van. „A végterméket a nyers pirolízisolaj finomításával kapjuk. Ez egy könnyű üzemanyag, amely közvetlenül felhasználható a gyors motoroknál, például egy csónakban” - tette hozzá Faussone.

Még van remény, hogy ha együtt dolgozunk, a kutatók, az aktivisták és a lakosság is – akkor még ellensúlyozható a világunk óceánjait fenyegető, egyik leggyorsabban növekvő veszély. Ha nem sikerül megfékezni a tengeri hulladék gyarapodását, akkor az óceánokban harminc év múlva több lesz a műanyag, mint a hal.

Denis Loctier
Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Egy nagy erdősítési projekt keretében 300 fát adományoz Milánó városának az olasz divatpápa, Giorgio Armani. Divatcége ezzel a zöldterületek kialakítását támogatja, a tervek szerint a városba összesen 110 ezer fát ültetnek. A 86 éves Armani elmondta, hogy így szeretné megköszönni mindazt, amit a várostól kapott....
2020. NOVEMBER 20.
[ 17:29 ]
Apró baglyot mentettek ki a New York-i Rockefeller Center karácsonyfájának ágai közül, most egy közeli madárrezervátumban ápolják - írta a BBC hírportálja csütörtökön. A madarat a munkások találták meg, akik a fenyőt a New York állambeli Oneontából a nagyvárosban szállították. A madarat, melyet Rockefellernek...
2020. NOVEMBER 19.
[ 10:23 ]
Az eddigi legpesszimistább előrejelzéseknél is gyorsabban olvadhat Grönland három legnagyobb gleccsere, amely elegendő fagyott vizet tartalmaz ahhoz, hogy 1,3 méterrel emelje a világ tengereinek szintjét - véli egy dán-brit kutatócsoport. A Nature Communications című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányában a...
2020. NOVEMBER 17.
[ 22:21 ]
Beolvasás folyamatban