Gazdaság
A Facebook virtuális devizája is téma lesz a G7-ek találkozóján

A Facebook által bevezetni tervezett kriptodeviza, a Libra globális pénzügyi rendszerre gyakorolt hatásával foglalkoznak majd a hét vezető iparosodott ország, a G7-ek pénzügyminiszterei és jegybanki vezetői szerdán kezdődő kétnapos találkozójukon Franciaországban.

A G7-ek pénzügyi vezetői a Párizstól északra fekvő Chantilly városban a héten megrendezésre kerülő találkozójukon megvitatják majd a globális társasági adóztatási rendszer megreformálásának lehetőségeit is annak szem előtt tartásával, hogyan lehetne az adóparadicsomok által kínált kibúvókat előszeretettel kiaknázó olyan nemzetközi nagyvállalatokat is arányos teherviselésre kényszeríteni, mint a Google, az Amazon.com, a Facebook és az Apple.

A találkozó fő témája azonban a Facebook Inc. által a múlt hónapban bejelentett, informatikai blokklánc-technológiát alkalmazó nemzetközi fizetési rendszerben rejlő pénzügyi kockázatok felmérése lesz.

A Libra két szempontból is kiemelkedik a már használatban lévő kriptodevizák sorából. Egyrészt a rendszer puszta mérete folytán, mivel a Facebook 2,7 milliárdos felhasználói bázisa a világ lakosságának harmadát öleli fel. Másrészt azért, mert a tervek szerint a vezető devizák kosarához rögzített „garantált” árfolyamú, úgynevezett „stablecoin” virtuális devizaként fog működni.

A Libra tehát puszta mérete és árfolyamának számos nemzeti devizához való kötöttsége miatt hatással lehet a meglévő globális pénzügyi rendszer működésére és stabilitására is.

Az Egyesült Államok jegybankjának a szerepét betöltő Federal Reserve, a Fed elnöke Jerome Powell például már korábbi nyilatkozataiban is a „legmagasabb szintű felügyeleti” vizsgálat szükségessége mellett kardoskodott a Libra bevezetése engedélyezésének feltételeként.

„Miközben a projekt kezdeményezői olyan közhasznú előnyökre helyezik a hangsúlyt, mint például a fizetési szolgáltatások kiterjesztése a világ népességének széles köreire, súlyos aggályok merülhetnek fel a rendszer biztonságával szemben pénzmosási, terrorizmus-finanszírozási és egyéb más szempontokból is” – fogalmazott.

„A nyilvánosság előtt a legnagyobb alapossággal kell mérlegelnünk mindezeket az aggályokat mielőtt tovább léphetnénk az ügyben” – tette hozzá.

Hasonló véleményen van Haruhiko Kuroda, a japán jegybank kormányzója is. „Tüzetesen meg kell vizsgálnunk milyen mértékben lesz majd képes a Libra elnyerni a közvélemény bizalmát, milyen hatással lesz a devizapiacokon az árfolyamok alakulására és a pénzügyi rendszer stabilitására” – mondta. (MTI)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Dráguló ingatlanok Belgrádban - illusztráció
2019. DECEMBER 2.
[ 9:10 ]
Szerbia gazdasága négyszer gyorsabban fejlődik, mint az európai országoké, jelentette ki Aleksandar Vučić szerb elnök. „A Nemzetközi Valutaalap becslése szerint az Európai Unió országainak gazdasága 1 százalékos növekedést fog jegyezni, míg a szerbiai gazdaság 4 százalékost” – nyilatkozta Vučić a Pink...
2019. NOVEMBER 29.
[ 13:02 ]
Szeptemberben a bruttó átlagkereset 11,8 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest és 360 ezer 700 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 239 900 forint, a kedvezményeket is figyelembe véve 247 300 forint volt - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A január-szeptemberi...
2019. NOVEMBER 29.
[ 9:14 ]
A júniusban indult Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) értékesített állománya a szerdai adatok szerint 2845 milliárd volt, a Magyar Postán kapható nyomdai változat 25 napja vásárolható, de abból már több mint 26 milliárd forint értékben vásároltak - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön, Budapesten a...
2019. NOVEMBER 28.
[ 13:02 ]
Beolvasás folyamatban