Gazdaság
Londoni elemzők szerint nem hasonlítható 1973-hoz a helyzet, de az eszkaláció ellátási sokkot okozhat

Londoni iparági elemzők szerint a szaúd-arábiai olajipari létesítmények elleni támadás sem teremtett olyan ellátási sokkot a világpiacon, mint az 1973-as olajválság, de ha a helyzet katonai konfliktussá fajul, az már komoly sokkhelyzet kialakulásának kockázatával járna.

A Commerzbank pénzügyi szolgáltató csoport londoni elemzőstábjának hétfőn ismertetett számításai szerint a szaúdi kitermelési kapacitás felének leállítása legalább 6 százalékkal csökkenti a világgazdasági szintű nyersolajkínálatot. Ezt jelezte a kezdeti piaci reakció, amely 72 dollárig hajtotta fel a hordónkénti olajárat, jóllehet utána megnyugodott piac, és az olaj hordója 65 dollárra, a pénteki záróárfolyamnál 7 százalékkal magasabb szintre süllyedt vissza.

A Commerzbank londoni elemzőinek alapeseti forgatókönyve szerint nem lesz katonai eszkaláció, és ebben az esetben a szaúdi kitermelési kapacitás belátható időn belül helyreáll.

Az amerikai stratégiai olajtartalék piacstabilizáló célú megnyitása és az a tény, hogy más országok is készleteket nyitottak meg, várhatóan enyhíti a szaúdi olajlétesítmények elleni támadás hatásait.

Mindemellett a piaci ellátás jelenleg bőséges, és a kereslet a gyengülés jeleit mutatja - hangsúlyozzák hétfői tanulmányukban a Commerzbank szakértői.

A ház szerint mindez azt jelenti, hogy jelenleg nincs olyan piaci feszültség, amely erősítené a támadás hatásait.

A Commerzbank elemzői szerint ugyanakkor a kockázati forgatókönyvben szerepel az a lehetőség is, hogy Irán felelőssége bebizonyosodik, és ebben az esetben felmerül a helyzet eszkalálódásának veszélye.

Irán katonai támadás esetén valószínűleg megpróbálná elvágni a Hormuzi-szoroson áthaladó olajszállítmányok útját, márpedig ezen az útvonalon halad át a globális tengeri olajexport 30 százaléka és a teljes globális termelés 20 százaléka.

A Commerzbank elemzői szerint e forgatókönyv megvalósulása esetén a nyersolaj hordónkénti ára gyorsan 100 dollár fölé emelkedhetne, és ez már masszív kínálati oldali sokkot jelentene.

A ház szerint ugyanakkor a legrosszabb forgatókönyv-változat sem jelentene "második 1973-at". Az akkor életbe léptetett arab olajexport-embargó 1974-re 250 százalékkal emelte az 1973-as átlaghoz képest a nyersolaj árát, és ez annak idején felgyorsította az amerikai gazdaság növekedésének akkor már folyamatban lévő visszaesését, gyors ütemben felhajtva egyben az inflációt és a munkanélküliséget.

Azóta - éppen az 1970-es évek olajsokkjainak hatására - drámaian csökkent a nagy olajfogyasztó gazdaságok nyersolaj-intenzitása, vagyis a nyersolajigény és a gazdasági reálkibocsátás közötti korreláció.

Az amerikai gazdaság napi olajfogyasztása például az 1973-ban mért 17,3 millió hordós átlagról 2018-ig 20,5 millió hordóra emelkedett, ami 18 százalékos növekedés, az amerikai hazai össztermék (GDP) azonban ugyanebben az időben 230 százalékkal nőtt reálértéken. Így az amerikai gazdaság nyersolaj-intenzitása, vagyis az egységnyi GDP-érték előállításához szükséges olajfogyasztás csaknem kétharmadával zuhant - hangsúlyozzák hétfői tanulmányukban a Commerzbank londoni iparági elemzői.

Egy másik nagy londoni gazdasági-pénzügyi elemzőműhely, a Capital Economics hétfői helyzetértékelésében azt emeli ki, hogy az Aramco olajcég létesítményei elleni támadásnak a legtöbb piacon nagyon korlátozott hatása volt; a kezdeti 20 százalékos megugrás után még az olajár is alacsonyabb szintre süllyedt vissza, mint ahol hat héttel ezelőtt járt.

A ház kiemeli azt is, hogy a tízéves amerikai kincstárjegy hozama a korábbi olajár-kiugrások idején tapasztalt emelkedéssel ellentétben hétfőn 5 bázispont körüli mértékben csökkent.

A Capital Economics londoni elemzői szerint ez jórészt azt tükrözi, hogy a piac inflációs várakozásai csak csekély mértékben emelkedtek, valószínűleg azért, mert a piaci szereplők azzal számolnak, hogy az olajárak mostani emelkedése rövid ideig tart, így az inflációs hatás meglehetősen mérsékelt lesz.

Nem zárható ki a katonai eszkaláció, amely már súlyosabb termelési fennakadásokat és sokkal meredekebb áremelkedést okozna, világgazdasági szintű kihatásokkal - hangsúlyozzák a cég szakértői.

A ház szerint azonban valószínűbb az a forgatókönyv, hogy a szaúdi termelés fokozatosan visszaáll teljes kapacitására a következő hetekben, és így a nyersolaj hordónkénti ára az idei év végére 60 dollárig süllyed vissza. (MTI)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Úgy tűnik az európai gyárak lassan kilábalnak a Covid-19 vírus okozta válságból, míg az ázsiai területeken a helyzet májusban tovább romlott, így a japán és dél-koreai exportőrök az elmúlt tíz év legnehezebb időszakát élik, mutatnak rá a felmérések. Noha Európában az elmúlt hónapban a gyárak aktivitása enyhe...
2020. JÚNIUS 2.
[ 9:19 ]
Közpénzből finanszírozott autóvásárlási kedvezmények bevezetését tervezi a német kormány a koronavírus-világjárványt megszenvedő autóipar támogatására, a Der Spiegel című hírmagazin szerint az év végéig 5 milliárd eurót fordíthatnak erre a célra. A szövetségi kormány formálódó gazdaságösztönző...
2020. JÚNIUS 2.
[ 8:22 ]
Szerbia államadóssága az idei év január-márciusi időszakában, vagyis a koronavírus-járvány kitörése előtti periódusban, 370 millió euróval nőtt 2019 végéhez viszonyítva, s jelenleg 24,7 milliárd eurót tesz ki, ami a bruttó hazai termék (GDP) 52,8 százaléka, derül ki a parlamenti költségvetési iroda...
2020. JÚNIUS 1.
[ 19:22 ]
Beolvasás folyamatban