Gazdaság
Fiskális Tanács: A költségvetési többletet a beruházásokra kell fordítani

A 2020-as költségvetésben többlet fog keletkezni, amelyet a gazdasági adók csökkentésére és az infrastrukturális beruházások növelésére kell fordítani, nem pedig a bérekre, közölte ma a Fiskális Tanács.

Pavle Petrović, a Fiskális Tanács elnöke sajtótájékoztatóján arra figyelmeztetett, hogy a 9,5 százalékos béremelés túl magas és gazdaságilag sem indokolt. Másrészről viszont az 5,5 százalékos nyugdíjemelést helyesnek tartja, és szerinte a béreket is ilyen mértékben kellene növelni.

Petrović szerint a köztársasági költségvetésben jövőre mintegy 45 milliárd dinár többlet lesz, amelyből legalább 20 milliárdot a munkaterhelés csökkentésére kellene fordítani, hogy az a jelenlegi 62 százalék helyett 60 százalékra csökkenjen.

A Fiskális Tanács azt javasolta továbbá, hogy a maradék 20-25 milliárdot infrastrukturális beruházásokra, azon belül is a kommunális problémák megoldására és a környezetvédelemre fordítsák.

Petrović kritikája szerint nem jó az, hogy a költségvetési többlet egyharmadát a béremelés „emészti fel‟.

Kiemelte továbbá, hogy a lineáris, szektoronkénti béremelés rendszerbeli problémává válik, és a közalkalmazottak béreit a fizetési osztályok bevezetésével kellene szabályozni.

A Fiskális Tanács elnöke rámutatott arra, hogy nem a kellő mértékben növekszik a gazdaság, amely valószínűleg valamivel több mint 3 százalékos lesz, és a 2020-as évben sem várható ennél magasabb arányú növekedés.

Külön kiemelte a környezetvédelem és a szennyvízhálózatok hiányának problémáját, az ezen a területen szükséges beruházásokra pedig belgrádi példákat hozott fel elrettentésként.

A bérek közötti különbségek növelésével értelmetlenné válnak a fizetési osztályok

A közszférában dolgozók béreinek növelésével még nagyobbá válik a már meglévő különbség, ez pedig tovább rontja a fizetési osztályok bevezetésének esélyét, véli Vladimir Vučković, a Fiskális Tanács tagja.

Több évnyi halogatás után most a jövő év első felére ígérték a fizetési osztályok bevezetését.

Vučković a Fiskális Tanács 2020-as évre vonatkozó javaslatainak bemutatásakor elmondta: a munkahelyeket és a béreket jövőre lehet listába venni, „de ez véres munka lesz, mert évek óta nem csinálta meg senki‟.

Azt is elmondta, hogy ha a fizetési osztályok bevezetése „év közben történik, akkor módosítani kell a költségvetést, de közben jönnek a választások, és mindez kivitelezhetetlennek tűnik‟. A Fiskális Tanács úgy gondolja, hogy a fizetési osztályok bevezetését 2021-re fogják elhalasztani.

„Egyre halványabb a remény, hogy a fizetési osztályok olyanok legyenek, amilyennek lenniük kellene, viszont hogy valamit fizetési osztálynak nevezzünk, de lényegében nem az, arra semmi szükség‟, mondta Vučković, majd hozzátette: ha a katonaság és a tisztségviselők nem lesznek részei a fizetési osztályoknak, akkor azok valójában nem is lesznek fizetési osztályok.

A Fiskális Tanács tagja szerint egyre kevésbé reménykednek abban, hogy igazi fizetési osztályokat fognak bevezetni, mert a közszférában a bérek között különbséget továbbá súlyosbítják a lineáris és nem szelektív emeléssel, „így olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy a fizetési osztályok akkor sem tudnak majd működni, amikor bevezetjük őket‟.

A béremelés nem veszélyezteti a pénzügyi stabilitást

A közalkalmazottak béreinek emelése nem lesz akkor mértékű, hogy az veszélybe sodorja Szerbia pénzügyi stabilitását, értékelte Pavle Petrović. A Fiskális Tanács elnöke szerint 2020-ban a bérekre fordított összeg miatt hiúsulnak meg a gazdasági növekedést serkentő intézkedések.

„A bérek nem emelkedtek meg annyira, hogy veszélybe sodorják a pénzügyi stabilitást. Az a gond, hogy a béremeléssel nem racionálisan használják fel az eszközöket. Ahelyett, hogy a gazdasági növekedést serkentenék, a nem produktív béremelést választják, amely nem hat ösztönzőleg a gazdaságra‟, magyarázta Petrović.

Értékelése szerint, ha egyszer megemelik a béreket, akkor azok végleg azon a szinten maradnak, mert „ha egyszer megemelik, akkor nem csökkenthetik azokat, és lesznek olyanok, akik még magasabb béreket akarnak majd‟, fogalmazott a Fiskális Tanács elnöke, majd feltette a kérdést, hogy mi történik akkor, ha bekövetkezik a recesszió.

A Fiskális Tanács támogatja azt a tervezetet, mely szerint 2020-ban alacsony lesz a költségvetési hiány, mert azzal biztosítani tudják, hogy tovább csökkenjen az államadósság, amely elérheti a GDP akár 50 százalékát is. (Fonet)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Úgy tűnik az európai gyárak lassan kilábalnak a Covid-19 vírus okozta válságból, míg az ázsiai területeken a helyzet májusban tovább romlott, így a japán és dél-koreai exportőrök az elmúlt tíz év legnehezebb időszakát élik, mutatnak rá a felmérések. Noha Európában az elmúlt hónapban a gyárak aktivitása enyhe...
2020. JÚNIUS 2.
[ 9:19 ]
Közpénzből finanszírozott autóvásárlási kedvezmények bevezetését tervezi a német kormány a koronavírus-világjárványt megszenvedő autóipar támogatására, a Der Spiegel című hírmagazin szerint az év végéig 5 milliárd eurót fordíthatnak erre a célra. A szövetségi kormány formálódó gazdaságösztönző...
2020. JÚNIUS 2.
[ 8:22 ]
Szerbia államadóssága az idei év január-márciusi időszakában, vagyis a koronavírus-járvány kitörése előtti periódusban, 370 millió euróval nőtt 2019 végéhez viszonyítva, s jelenleg 24,7 milliárd eurót tesz ki, ami a bruttó hazai termék (GDP) 52,8 százaléka, derül ki a parlamenti költségvetési iroda...
2020. JÚNIUS 1.
[ 19:22 ]
Beolvasás folyamatban