Gazdaság
A nők foglalkoztatásának emelkedés jó hatással volt a magyar gazdasági növekedésre
Szalai Piroska, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumi elnöke volt a szabadkai VM4K vendége

Magyarország 2010-re az államcsőd közelébe jutott. Az akkor megalakuló FIDESZ-KDNP kormány olyan intézkedéseket próbált hozni, amelyek megnövelik a foglalkoztatottak számát. Nem egy intézkedés arra irányult, hogy a nők is könnyebben munkához jussanak. A mutatók alapján éppen ez az intézkedés állította meg a további romlást, majd indította be a gazdasági növekedést. Minderről a szabadkai Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ csütörtök esti, Közgazdaságról másként – nemzet és gazdaságpolitika elnevezésű rendezvényén beszélt Szalai Piroska, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumi elnöke.

Szalai Piroska elmondta, hogy Magyarországon 2010-ben hivatalosan csak 10 százalékos volt a munkanélküliség, de ez nem azt jelentette, hogy a munkaképesek 90 százaléka dolgozott volna. A 20 és 64 év közötti korosztály 60 százaléka dolgozott, a 15 és 64 év közöttieket vizsgálva pedig a munkával rendelkezők száma 50 százalék alatti volt.

Magyarország 2020-ra szerette volna elérni az EU-s célértéket a foglalkoztatás terén. Bajnai Gordon korábbi miniszterelnök 75 százalékra kívánta növelni a foglalkoztatási arányt, amit az unió számos országában megmosolyogtak, ugyanis a 15 százalékos magyar vállalás rendkívül soknak tűnt akkor, amikor a többi tagország átlagosan 2-3 százalékos növekedést tudott elérni. Magyarország akkortájt a GDP és a munkaerő-piaci mutatói alapján is történetének mélypontján volt annak ellenére, hogy igénybe vettek egy kis kozmetikázást is: előnyugdíjba küldték az idősebb munkanélkülieket, s ez is hozzájárult ahhoz, hogy az ország az államcsőd közelébe jutott.

Szalai Piroska szerint a baloldali „reformok” nem tettek jót az országnak. 2002-ben a FIDESZ-KDNP négyéves kormányzása után ismét az MSZP került hatalomra. Ennek az lett az eredménye, hogy a gazdasági növekedés megállt, 2006-ra nagymértékben zuhant a foglalkoztatás, a helyzetet a 2008-as gazdasági világválság csak tovább rontotta.

Szalai Piroska kiemelte azt is, hogy érdekes mód csak Magyarország nem tudta kihasználni 2004-es uniós csatlakozásának előnyeit. A többi kilenc tagország gazdasági mutatói, amelyek ugyanakkor csatlakoztak az Unióhoz, mint Budapest, látványosan megugrottak. Igaz, hogy 2008-ban ők is megérezték a gazdasági világválságot, de nem volt náluk akkora leromlás, mint Magyarország esetében.

2010-ben, a FIDESZ ismételt hatalomra kerülésekor világossá vált, hogy teljesen más gazdaságpolitikára van szükség a korábbinál. Az egyik intézkedés az volt, hogy külön adónemeket vezettek be. 2011-re megállt a romlás, 2012-től a javulás jelei mutatkoztak. A munkaerőpiacon azokban az ágazatokban mutatkozott elsősorban javulás, ahol nők dolgoztak.

Szalai Piroska elmesélte, hogy 2010 után Matolcsy György nemzetgazdasági minisztertől azt a megbízást kapta, hogy vizsgálja ki, a női foglalkoztatás tekintetében hol van eltérés a magyar és a német, illetve más uniós országok gyakorlata között. Két fontos eltérés mutatkozott. Németországban a duális képzés miatt a fiatalok hamar kapcsolódnak a munkaerőpiachoz, részmunkaidőben foglalkoztatják őket, ami hatalmas eredményeket produkál. Magyarországon problémát okozott az is, hogy a nők szülés után nehezen juthattak vissza a munka világába. Elsősorban a feketepiacon foglalkozatták őket. A magyar kormány olyan intézkedéseket hozott, amely arra ösztönözte a munkaadókat, hogy szívesen vegyenek fel kisgyermekes édesanyákat, utánuk ugyanis kevesebb adót kell fizetniük. 2013-ban a munkavédelmi akció hatására Magyarországon bővült legnagyobb mértékben a munkaerőpiac. Problémát jelentett az is, hogy a GYED (Gyermekgondozási díj) ideje alatt nem lehetett a kismamáknak dolgozni. Bevezették tehát a GYED Extrát, ami lehetővé teszi, hogy a gyermek 6 hónapos kora után az édesanya részmunkaidőben dolgozhat. Ettől az intézkedéstől azt is várták, hogy a nők hamarabb vállalnak gyermekeket, illetve karrierjük, előmenetelük szempontjából is jó az, ha kevesebb a kiesésük a munka világából.

Az intézkedések hatására Magyarország kiváló eredményeket produkál, s a kormány továbbra is olyan megoldásokat keres, amelyek a további növekedést serkentenék.

Szalai Piroska

összehasonlította a magyarországi és vajdasági adatokat. Meglátása szerint a tartományi eredmények reménykeltők, hisz a növekedési grafikon görbéi nagyjából megegyeznek Magyarország mutatóival, azzal, hogy Vajdaságban néhány éves lemaradás tapasztalható. Egyébként a régió országai ugyancsak jó eredményeket produkálnak, például Lengyelország vagy Románia is.

Szalai Piroska elmondta azt is, hogy előadása előtt találkozott Pásztor Istvánnal, a VMSZ elnökével, aki beszámolt neki a vajdasági magyar térség- és gazdaságfejlesztési program eddigi eredményeiről.

Németh Ernő
Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Közpénzből finanszírozott autóvásárlási kedvezmények bevezetését tervezi a német kormány a koronavírus-világjárványt megszenvedő autóipar támogatására, a Der Spiegel című hírmagazin szerint az év végéig 5 milliárd eurót fordíthatnak erre a célra. A szövetségi kormány formálódó gazdaságösztönző...
2020. JÚNIUS 1.
[ 13:54 ]
A kormány átcsoportosította az erőforrásokat, a járvány elleni védekezés és a gazdaságvédelem kap elsőbbséget 2021-ben - jelentette ki a pénzügyminiszter a jövő évi költségvetésről a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Varga Mihály úgy fogalmazott: a magyar gazdaság helyzeti előnye, hogy a...
2020. MÁJUS 31.
[ 11:30 ]
A koronavírus-járvány megfékezése végett elrendelt korlátozások miatt múlt hónapban gyakorlatilag megszűnt az autógyártás Nagy-Britanniában: a pénteken ismertetett statisztika szerint áprilisban mindössze 197 személygépkocsi készült az országban. A brit autógyártók és autókereskedők szövetsége (SMMT) havi...
2020. MÁJUS 29.
[ 6:06 ]
Beolvasás folyamatban