Gazdaság
A magyar vagyonok kisajátítása Jugoszláviában és a kárpótlás kérdése
A kifizetések határidejét meghosszabbították 2020-ig

A magyar vagyonok kisajátítása Jugoszláviában 1945 után címmel tartott előadást Szabadkán, a VM4Köz.Klubban dr. A. Sajti Enikő magyar történész, egyetemi tanár. Bemutatta a jugoszláviai kisajátítások, államosítások történetét, a magyar állampolgárok ingó és ingatlan vagyonának, a magyar állam, a magyarországi pénzintézetek, valamint a kis- és nagyvállalatok ipari és pénzügyi érdekeltségeinek sorsát, valamint az erre vonatkozó magyar-jugoszláv tárgyalásokat.

Az előadásából az is kiderült, hogy hogyan változott a délvidéki magyarok állampolgársága 1918 és 1945 között; hogyan kezdődött meg Jugoszláviában az „ellenséges vagyonok” kisajátítása, nacionalizálása.

Az 1945-ös fegyverszüneti egyezmény miatt vesztették el magyar állampolgárságukat a Jugoszláviához visszakerülő területeken élő magyarok. Az országból eredetileg csak a magyar állami hivatalnokokat lehetett volna kiutasítani, de a jugoszláv hatóságok ezt a lehetőséget jóval tágabban értelmezték. Minden kiutasított személy vagyonát elkobozták. Dr. A. Sajti Enikő egy bácsfeketehegyi orvos történetét mutatta be, akinek 500 akkori dinár kivételével az összes vagyonát elkobozták, sőt még az orvosi műszereit is.

Egy kormányrendelettel megfosztották állampolgárságuktól azokat, akik 1941. áprilisa után költöztek a Délvidékre, illetve a németeket is, akiket kollektíven bűnösnek nyilvánítottak. Az előadó azonban kitért arra is, hogy szerbek is veszítették el így állampolgárságukat, olyanok, akik a hivatalos megfogalmazás szerint a jugoszláv állam és népei érdekeivel ellentétes módon viselkedtek. Ezek voltak például az illegális jugoszláv kormány tagjai, vagy azok a személyek, akik a hatóságok hívó szavára sem tértek haza a külföldi emigrációból.

Azt egyébként, hogy valaki illojális magatartást tanúsít az állam iránt, nagyon tág körűen lehetett értelmezni, hívta fel rá a figyelmet dr. A. Sajti Enikő. Például, ha valaki feljelentette a szomszédját, hogy az a nép ellensége, a katonai bíróság gyorsan ítélkezett, s a vádlónak nem kellett különösképpen bizonyítani vádjai helytállóságát.

Magyarország vesztes félként nem volt független állam közvetlenül a II. Világháború után. Nem voltak diplomáciai kapcsolatai, ugyanakkor az újvidéki és Sajkás-vidéki történések miatt volt egyféle bűntudat a magyar vezetésben. Budapest, ha akart volna sem tudott volna érdekvédelmet ellátni. Ugyanebben a helyzetben volt Németország is.

Jugoszláviában ugyanakkor a forradalmi jogrend volt érvényben, ami a vagyonelkobzást nem kötötte bűncselekményhez. 1944. végén állami tulajdonná nyilvánították a jugoszláv hatóságok az elkobzott vagyont. Magyarország és Németország Jugoszlávia területén maradt állami vagyon jugoszláv tulajdonba került, de a magyar és német állampolgárok itteni magánvagyona is. Ugyanerre a sorsra jutott az ország területére vissza nem tért emigránsok vagyona is. Úgyszintén államosították azt a vagyont, ami a hatóságok szerint háborús nyereségből származott. Például, ha valaki cukrot szállított az úgymond megszálló hadseregeknek, akkor a később a kereskedő vagyonát is államosíthatták.

Közvetlenül a II. világháború utáni években a szerb-magyar viszonyok mégis jól alakultak, aminek azonban véget vetett Tito és Sztálin összetűzése. Magyarország 1948 végén felmondta a Jugoszláviával megkötött kártérítési szerződéseket, úgy kalkuláltak ugyanis, hogy az elkobzott magyar vagyon jóval nagyobb volt, mint a Jugoszláviának megítélt magyar háborús kártérítés összege. Jugoszlávia ekkor előirányozta a magyarok vagyonának elkobzását. Budapest 1948-ig egyébként a megítélt összeg kb. 30 százalékát törlesztette. A magyar kormány kampányt indított, hogy igazát bizonyítva összeírja a Jugoszláviában elkobzott magyar vagyont. Kötelezték a károsultakat, hogy jelentsék kárukat. Ez az erőfeszítés azonban nem járt sikerrel, máig nem tudni a pontos összeget, hogy mekkora magyar vagyont koboztak el Jugoszláviában a II. világháború után.

Sztálin halála után, az 50-es években ismét javulni kezdett a két ország viszonya. Pénzügyi tárgyalások kezdődtek. A jugoszláv kormány ajánlatot tett a magyar félnek, hogy 5 százalékos kamatot felszámolva törlessze Budapest a korábbi adósságot, mégpedig úgy, hogy 85 millió dollár értékben pár éven belül árut szállít Jugoszláviába, illetve hogy Budapest elismeri a magyar vagyon elkobzásának törvényességét, azaz lemond állampolgárai számára a kártérítéséről.

A 2000-es években Szerbiában is megkezdődött a kárpótlás. Igaz, hogy ez nagyon vontatottan halad, de 2019 januárjában a kifizetések határidejét 2018-ról kitolták 2020-ra. A kárpótlás összegének 10 százalékát fizetik ki készpénzben, a fennmaradó összeget pedig államkötvény formájában 2021-ig. Ha lehetséges, a kárpótlás természetben is történhet. A maximális kárpótlás 500 ezer euró lehet.

Dr. A. Sajti Enikő elmondta azt is, hogy idén márciusban lehetővé vált és megkezdődött a magyar állampolgárok kárpótlása is. Ez jelentős előrelépés, mivel az 1956-os jugoszláv-magyar egyezmény kiegyenlítettnek tekintette a követeléseket.

Németh Ernő
Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Szerbia az első helyet foglalja el a közvetlen külföldi beruházások bevonzása terén, közölte Siniša Mali pénzügyminiszter a Financial Times brit gazdasági szaklap elemzését idézve. Az év első nyolc hónapjában az országba 40 százalékkal több külföldi befektetés érkezett, mint a tavalyi azonos időszakban. Az állam...
2019. NOVEMBER 17.
[ 11:26 ]
Az idén Szerbiában egy belgrádi polgár fizette a legmagasabb vagyonadót. Tulajdonában több mint 5000 négyzetméternyi lakás, üzlethelyiség, garázs és építési terület van. A Blic biznis híre szerint az adóvégzése pontosan 7.924.247 dinárra vagyis kb. 67 ezer euróra szólt. A legkisebb összegű vagyonadót is belgrádi...
2019. NOVEMBER 16.
[ 11:47 ]
A Szerbi Nemzeti Bank (NBS) az eddig becsült 3,5 százalékról 3,6 százalékra emelte a 2019-es szerb gazdasági növekedés várt mértékét novemberi jelentésében - közölte a belgrádi sajtó pénteken. Tavaly 4,4 százalékos volt a bruttó hazai termék (GDP) növekedése, míg 2020-ra 4 százalékos növekedést prognosztizál...
2019. NOVEMBER 15.
[ 15:08 ]
Beolvasás folyamatban