Gazdaság
Moody´s: Európában a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok szenvednek a leginkább a munkaerőhiánytól

Európán belül a közép- és kelet-európai EU-gazdaságokban okozza a legnagyobb gondot a munkaerőhiány, és ez növekedési kockázatként is terheli a térség kilátásait - áll a Moody´s Investors Service hétfőn Londonban ismertetett éves szektorjelentésében.

A nemzetközi hitelminősítő a 11 oldalas tanulmányban kiemeli, hogy a betöltetlen állások rátája - vagyis a gazdaság munkaerőigényének fedezetlen hányada - a közép- és kelet-európai térségben folyamatosan emelkedik az elmúlt tíz évben.

Mindeközben a munkaerőhiányról beszámoló feldolgozóipari cégek aránya is drámai módon emelkedik ebben az országcsoportban. A toborzási gondokkal küszködő gyáripari vállalatok arányának súlyozatlan régiós átlaga 2019 harmadik negyedében 36,3 százalék volt.

A térségi átlagon belül Magyarországon volt a legmagasabb, 53,7 százalék a munkaerőhiánytól szenvedő feldolgozóipari cégek hányada - áll a Moody´s jelentésében.

A cég kiemeli, hogy az Európai Unió egészének átlagában a feldolgozószektor vállalatainak 16,7 százaléka küzd munkaerőhiánnyal.

A munkaerőhiány az elmúlt években nem akadályozta meg a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok gyors növekedését: a térség hazai összterméke (GDP) tavaly "egészséges" ütemben, átlagosan 4,3 százalékkal növekedett - hangsúlyozza a Moody´s tanulmánya.

A hitelminősítő hozzáteszi, hogy a következő években a GDP-növekedés ütemének fokozatos lassulásával számol ebben az országcsoportban - az idei évre 3,8, jövőre 3,3, 2021-ben 3 százalékos átlagos térségi növekedést valószínűsít -, várakozása szerint azonban ez a gazdasági aktivitás is elősegíti a jövedelmek további közelítését az uniós átlaghoz.

A munkaerőhiány azonban a gazdasági erőre kifejtett hatás révén gyakorolja a legnagyobb nyomást a szuverén adósminőségre, és hosszú távon komoly mértékben korlátozhatja a gazdasági növekedést, mivel rontja a vállalatok képességét üzleti igényeik fedezésére és aktivitásuk bővítésére. Mindemellett a feszes munkapiaci helyzetből eredő magasabb bérek a fiatalokat munkavállalásra késztethetik, és nem arra, hogy oktatási, szakképzési programokban vegyenek részt, és ez is hátrányosan befolyásolhatja a hosszú távú növekedési kilátásokat - áll a Moody´s tanulmányában.

A cég szerint ugyanakkor az is igaz, hogy a munkaerőhiánynak közép- és hosszú távon akár kedvező hatásai is lehetnek, ha következményeként mind szélesebb körben elterjed egyes munkatípusok automatizálása, és ennek révén a humán munkavégzésben a magasabb hozzáadottérték-tartalmú tevékenységek felé tolódik a hangsúly.

A Moody´s kiemeli, hogy a magyarországi és a csehországi beruházás-ösztönzési rendszerben végrehajtott legutóbbi változtatások indokai között ez a cél is szerepel.

A cég a magyar gazdaságra derűlátó előrejelzést tart érvényben.

A Magyarországról összeállított, minap Londonban ismertetett 32 oldalas éves adósprofil-jelentésében a hitelminősítő közölte, hogy várakozása szerint a magyar hazai össztermék növekedési üteme a továbbiakban lassul ugyan, de 2020-ban és 2021-ben is 3,2 százalék körül lesz, ami a Moody´s szerint még mindig robusztusnak számít.

A fő adósminőségi kihívások közé tartozik a továbbra is jelentős államadósság-ráta, amely 2018 végén a GDP-érték 70,2 százaléka volt, de a Moody´s várakozása szerint az erőteljes nominális GDP-növekedés környezetében 2021-re 64 százalék körüli szintre csökken - állt az előrejelzésben.

A londoni elemzői közösségben van olyan előrejelzés, amely jövőre markánsabb lassulást, 2021-re viszont a konszenzusos várakozást jelentősen meghaladó újbóli fellendülést valószínűsít a magyar gazdaságban. A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport minap Londonban bemutatott 50 oldalas térségi prognózisa a magyar gazdaságban az idén 4,8 százalékos, 2020-ra 2,8 százalékos GDP-növekedést jósol, mindenekelőtt a gyengülő külső környezettel indokolva a jövőre várt lassulást.

A cég hangsúlyozta ugyanakkor, hogy 2021-re az általános várakozásnál jóval erőteljesebb, 3,5 százalékra visszagyorsuló GDP-növekedéssel számol Magyarországon, elsősorban az euróövezetben valószínűsített ciklikus fellendülés és a magyar export várható élénkülése miatt. (MTI)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások
olvasó
2019. DECEMBER 12. [ 14:12 ]

Ugyanakkor ezekből az államokból folyik a legerőteljesebben a munkaerő- és agyelszívás is.


istván
2019. DECEMBER 11. [ 20:41 ]

... olvasva ezt a cikket, közben félszemmel látni a Levelek a Rózsa utcából rovatban a múltat idéző kampányplakátot, amin az áll, hogy "Ne fizessünk állásunkkal az olcsó határon túli munkavállalók miatt!", felvetheti bennünk a kérdést, mennyire lehet hihetőnek tartani a politikusok jövőbelátását...


Magyarországon 2010 és 2019 között a családi adókedvezményt is figyelembe véve a nettó keresetek 87 százalékkal emelkedtek - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón. Bodó Sándor hozzátette, a szociális...
2020. JANUÁR 27.
[ 13:44 ]
Teljesen előre látható, hogy Bulgária a terveknek megfelelően idén tavasszal csatlakozik az euró előszobájának tartott ERM-2 árfolyamrendszerhez, 2023-ben pedig belép az euróövezetbe – közölte egy bolgár rádiónak nyilatkozva a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője vasárnap. Bulgária, amely 2007 óta tagja az Európai...
2020. JANUÁR 26.
[ 14:48 ]
Pénteken tartották Zentán a Szociális vállalkozások népszerűsítése Szerbiában és Magyarországon elnevezésű projekt záró konferenciáját a zentai Royal Hotelben. A Zentai Üzleti Inkubátorház a szegedi székhelyű Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamarával és a Dél-Alföldi Regionális Társadalomtudományi Kutatási...
2020. JANUÁR 24.
[ 23:11 ]
Beolvasás folyamatban