Gazdaság
Pályázatokkal buzdítják a szerbiai kistermelőket, hogy dolgozzák fel termékeiket

Március elsején lép hatályba a mezőgazdasági minisztérium új szabályzata, amely alapján a kistermelők, a családi gazdaságok kedvezőbb keretek között dolgozhatják fel és értékesíthetik növényi eredetű termékeiket. A szerbiai jogrendben ez alapján meg tud jelenni a kistermelő, mint fogalom. Az új rendelkezés lehetőséget ad minden kistermelő számára, hogy megtermelt javait, az elsődleges termékeket fel tudja dolgozni és értékesíteni.

Juhász Attila, a mezőgazdasági minisztérium államtitkára portálunknak nyilatkozva azt hangsúlyozta, hogy sikerült elérni a VMSZ kormányzati szerepvállalása eredményeként, hogy a kistermelőt a szerbiai jogrend elismerje és egy kategóriaként számon tartsa.

- Sikerült elérnünk azt is, hogy a kistermelői szabályzat elkészüljön, ami meghatározza azt, hogy milyen módon tudnak jóval egyszerűbb módon és körülmények között bejegyezni feldolgozó kapacitásokat, s azokkal a javaikat feldolgozni és értékesíteni. A harmadik dolog pedig, hogy sikerült elérnünk azt is, hogy ezen termelők tudjanak a minisztériumnál pályázni. Vissza nem térítendő támogatásokat tudunk a minisztériumban biztosítani termelői kapacitásaik kiépítésére, hogy tudják szavatolni az élelmiszerre vonatkozó higiéniai előírásokat, s meg tudjanak felelni az élelmiszer-biztonságról szóló törvénycsomagnak.

- Az állati eredetű termékek esetében már két éve módosították a kistermelői szabályzatot. Mit hozott ez a gyakorlatban? Bővült-e a kistermelők száma?

- Örömmel tölt el bennünket, hogy a terepet járva napról napra visszaigazolódik az, hogy nagy szükség volt erre a szabályzatra, hasonló módon, mint a környező EU-s tagországokban. Egyébként ezen országoktól, például Magyarországtól vettünk át megoldásokat, s kaptunk is támogatást a koncepció kidolgozása előtt, hogy hogyan is kellene a szabályzatot megszövegezni. Amikor a minisztériumban meghoztuk az állati eredetű termékekre vonatkozó dokumentumot, egyre több családi gazdaság kezdett el készíteni állati eredetű terméket, s azóta is folyamatosan bővül ez a szám. Nagyon sok gazda kérdéseket tesz fel a lakossági fórumokon, ez is az érdeklődést jelzi.

- Ha most a szabályzat adta lehetőségekkel élve a kistermelők szeretnék feldolgozni saját terményeiket, a főzelékféléket és a gyümölcsöket, kaphatnak-e megfelelő támogatást termelőkapacitásaik kiépítésére? Vannak-e ilyen pályázatok?

- A mezőgazdasági minisztérium 2020-as évi költségvetése 52,7 milliárd dinár, s ha fontossági sorrendbe kellene rakni az agrárpolitikai intézkedéseket, amelyek a normatív, közvetlen kifizetésekre vagy a vidékfejlesztési támogatásokra vonatkoznak, akkor talán a vidékfejlesztésre szánt, a családi gazdaságoknak biztosított, vissza nem térítendő támogatásokat tenném az első helyre. Azt szoktam mondani, hogy igazából itt köszön vissza a minisztérium költségvetésének családközpontúsága. Talán ezek azok az intézkedések, amelyek a legnagyobb segítséget nyújtják, hogy a családi gazdaságok fenn tudjanak maradni, s hogy fejlődhessenek. Hasonló, vissza nem térítendő támogatásokat tudnak megpályázni a kistermelők is, s a szabályzat lehetőséget ad nekik, hogy az abban leírt módon feldolgozzák saját növényi és állati eredetű termékeiket. A kistermelők az élelmiszer feldolgozáshoz szükséges épületek megépítésére, azok helyiségeinek a felszerelésre tudnak pályázni a minisztériumnál, 50 százalékos vissza nem térítendő támogatásokról van szó. A maximális összeg, amit meg tudnak pályázni 3,5 millió dinár. Ez elegendő arra, hogy a tevékenységüket be tudják indítani.

Juhász Bálint, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője szerint a vajdasági magyar térség- és gazdaságfejlesztési program szempontjából is jelentős a szabályzat kidolgozása.

- A szabályzat azért fontos a termelők és a Prosperitati Alapítvány szempontjából, mert megkönnyíti az eddig ilyen témában kiírt és folyamatban lévő pályázatok megvalósítását. Kevesebb engedélyre lesz szükség és egyszerűbb folyamatok várnak a termelőkre.

- Lesznek-e esetleg a Prosperitati Alapítványnak újabb kistermelői pályázatai? Valószínűleg többen lesznek ezután olyanok, akik szívesen belevágnának termékeik feldolgozásába.

- A nagyobb hozzáadott értékű termékek előállítását a jövőben is szeretnénk támogatni és annak köszönhetően, hogy egyszerűbb lesz ez a folyamat, én bízom abban, hogy nőni fog az érdeklődés és többen a feldolgozás irányába fognak elmozdulni. Úgy vélem, ez mindenki számára jó hír és lehetőség, amit közösen érdemes lesz kiaknázni.

- Korábban a hústermelők esetében mekkora volt az érdeklődés a kistermelői pályázatokra és mivel pályáztak a gazdák?

- Tej- és húsfeldolgozás iránt volt a leginkább érdeklődés, s ezeket támogattuk is. Sajnos nem nagyszámú pályázatról volt szó, de ezt a típusú pályáztatást és fejlesztéseket a jövőben is támogatni kell. Nekünk, mint támogatóknak kell a pályázatokkal irányítani a mezőgazdasági vállalkozói kedvet és növelni a pályázói létszámot. Alapvetően most az a helyzet, hogy a nagytáblás növénytermesztésen van a hangsúly a Vajdaságban, a stratégia és a fejlesztési terv szerint viszont a munkaintenzív és a nagyobb hozzáadott értékű termékek előállítása felé kell haladni. Ez nem egyszerű folyamat. A világon sem ez teszi ki a termelés nagyobb részét. A Vajdaságban ennek most a kezdő fázisában vagyunk, kitartónak kell lenni a jövőben is, s ezen az úton kell maradni.

Németh Ernő
Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások
Alfonz
2020. FEBRUÁR 21. [ 4:32 ]

Első meglátásra indulásnak nagyon jó . Kész a termék, mindenféle sok papír beszerzése és kifizetése után. Mi lesz a sorsa, hogyan kerül be a boltba? Kell-e QR-kód, bárkód? Termelői boltokra, ahol csak kizárólag kistermelők termékeit árusítanák, maradnak-e a szabályok, mint a regisztrált boltra? Csak azt akarom mondani, hogy marad még kérdés, amit tisztázni kell, de maga ez a folyamat jónak tűnik. Jobb kedvcsinálónak a területalapú támogatás elérhetné legalább a romániai szintet.


A szerbiai bankok és lízingszolgáltatók kötelesek voltak felkínálni adósaiknak a kötelezettségek visszafizetésének megállítását, vagyis az úgynevezett moratóriumot. A Szerb Nemzeti Bank elfogadta az előírásokat is a hitelek háromhónapos törlesztésének halasztásával kapcsolatban, mégpedig a pénzügyi stabilitás...
2020. MÁRCIUS 27.
[ 10:24 ]
Az Európai Unió 27 tagországának vezetői csütörtökön, éjszakába nyúló tanácskozásukon abban állapodtak meg, 15 napot biztosítanak az euróövezet pénzügyminisztereinek, hogy közös uniós szintű választ találjanak a koronavírus-járvány okozta gazdasági krízis megelőzésére - közölte Charles Michel, az Európai...
2020. MÁRCIUS 27.
[ 6:03 ]
Márciusban a valaha regisztrált legnagyobb mértékű visszaesés következett be az euróövezet gazdasági teljesítményében a koronavírus-járvány megfékezésére hozott intézkedések miatt a londoni IHS Markit gazdaságkutató intézet felmérésének kedden közzétett eredménye alapján. Az euróövezeti kompozit...
2020. MÁRCIUS 24.
[ 12:07 ]
Beolvasás folyamatban